régi sváb nemesi család, melynek Ulrik nevü ősapja marsali méltóságot viselt a sváb hercegségben. A R. család már 1227 táján volt hohenstaufeni vár birtokában, s a hohenstaufeni címert viselte a lobogóján. 1609. birodalmi grófi rangot nyert, 1613. a sváb birodalmi grófi kollegiumban helyet és szavazatot kapott. Jelenleg a családnak csak az egyik, a weissensteini ága virágzik Württembergben és Bajorországban. A család nevezetesebb sarjai a következik: R. Alajos gróf, szül 1766 szept. 18., megh. 1849 márc. 10-én. 1799-ben részt vett mint bajor választófejedelmi követ a rastatti békekongresszuson s 1806. mint bajor követ aláirta a német birodalmi szövetségből való kilépésről szóló oklevelet. 1815. mint bajor teljhatalmu miniszter vett részt a bécsi kongresszuson; később Ausztriával a területszabályozási tárgyalásokat vezette Münchenben; 1819. a karlsbadi kongresszuson képviselte Bajorországot, melynek szigoru határozatait pártolta. 1825. nyugalomba vonult. - Öccse, József gróf, szül. 1769 máj. 3., megh. 1833 márc. 27. Az 1813-15-iki hadjáratokban bajor hadtestet vezényelt s 1826-ig rendkivüli követ és teljhatalmu bajor miniszter volt a berlini udvarnál. - R. Albert gróf, az előbbinek fia, szül. 1803 dec. 7., megh. 1885 dec. 27. Tagja az első württembergi kamarának és az első kamara tagja Bajorországban. Követte őt ebben az állásban Ottó, szül. 1833 aug. 23-án. R. János Bernát gróf, Albert gróf öccse, szül. 1806 jul. 17. Osztrák állami szolgálatba lépett s 1848 jul. osztrák meghatalmazott lett a majnai frankfurti szövetséges gyülésen; 1850. a Hessenbe bevonult bajor végrehajtó csapatok kiséretében járt, mint a szövetség polgári biztosa. 1851. osztrák internuncius volt Konstantinápolyban; 1853. Radetzky adlátusa lett a lombard-velencei királyság polgári ügyeiben; 1855. mint szövetségi elnök Frankfurtba került, hol Bismarck, porosz megbizott minduntalan bosszantotta; 1859 máj. 17. külügy-, aug. pedig egyszersmind a császári ház minisztere és miniszterelnök is lett. Ez utóbbi állásról 1860. lemondott, de a külügyminiszteri tárcát megtartotta. Ugyanekkor megkapta a Szt.-István-rend nagykeresztjét. A német kérdésben is ő vezette az osztrák politikát. 1863. a szövetségreform kisérleteiben buzgólkodott, ezután azonban rá engedte magát beszélni Bismarck által és közös akcióra lépett vele Dánia ellen, mely az 1864. dán háborura, majd Schleswig-Holstein megszerzésére és végül a bécsi békére vezetett. R. kötötte azonfelül Bismarckkal a gesteini konvenciót is, mely (a porosz miniszter óhaja szerint) a tervezett osztrák háboru kitörését egy ideig még késleltette. 1864. okt. 24. Schmerlinggel támadt nézeteltérés és a kormányforma változása miatt lehetetlenné lett és ekkor állását Mensdorf-Pouilly gróf foglalta el. 1861 ápr. 18. az osztrák urakházának örökös tagjává nevezték ki.
község Zágráb vármegye károlyvárosi j.-ban francia barátoktól lakott trappistakolostorral.
(lat.) jöhet létre, ha valamely betegség teljes lezajlása után rövidebb idővel az újból kezdődik. Gyakori tifusznál, maláriánál, reumatizmusnál, szifilisznél stb.
(franc.), hajósoknál az átvett áruk jegyzéke (a latin receptumból, l. o.).
l. Pernambuco (2).
(lat.) a. m. vedd, l. Recept.
l. Jogrecepció.
l. Recepció és Vallás.
(lat.), lepárlásnál a lepárolt anyag felfogó edénye; légszivattyuknál az a harang, mely alá a légüres tér hatásának kipróbálása végett a tárgyakat teszik.
(lat.) a. m. viszonosság. A R. fontos a nemzetközi jogban, melynek egyik lényeges alapelve szerint nemzetközi jogkérdésben szerződés hiányában a R. irányadó.
R. v. reciprok rokonság, a geometriában két egyenlő foku, de különnemü alapalakzatnak projektiv rokonsága (l. Projektivitás), p. pontsor és sugársoré vagy síksorét, pontsík és sugársíké, ponttér és síktéré. Két n-ed foku alapalakzat R.-a teljesen meg van határozva, ha az egyik alakzat (n + 1)eleméhez meg vannak adva a másiknak megfelelő elemei. Két n-ed foku reciprok alakzatban az egyiknek bármelyik (n-1)-ső foku alapalakzatának a vele reciprok (n-1)-ső foku alapalakzat felel meg. Ha ezen egymásnak megfelelő (n-1)-ső foku alapalakzatok sorozóit egymásnak megfelelő elempároknak tekintjük, akkor az igy megállapított rokonság megint R. Ily módon p. valamely A síknak pontjai és egy A´ síknak egyenesei közt megállapított R.-hoz egy hozzá tartozó R.-t nyerünk. A egyenesei és A´ pontjai között. E két összetartozó R.-t együtt szoktuk vizsgálni és az A és A´ síkrendszerek R.-ának mondjuk. Hasonló módon egy térrendszernek pontjai és egy másiknak síkjai között megállapított R. az első rendszer síkjai s a másodiknak pontjai közt is állapít meg R.-t. E két R.-t szintén együtt szoktuk vizsgálni és e két térrendszer R.-ának mondjuk. A következőkben egyesített síkrendszerek és egyesített térrendszerek R.-ára szorítkozunk.
Két egyesített (vagyis ugyanazon síkban fekvő) reciprok síkrendszerben az egyik rendszer valamely P pontjának a másik rendszerben oly egyenes felel meg, mely általában nem megy keresztül P-én. Viszont az egyik rendszer valamely egyenesének a másik rendszerben oly pont felel meg, mely általában nem fekszik az illető egyenesen. Van azonban a síkban végtelenül sok oly pont, melynek akár az első, akár a második rendszerhez tartozónak tekintjük, a másik rendszerben rajta keresztül menő egyenes felel meg. E pontok geometriai helye egy K kúpszelet, az u. n. poluskúpszelet. A megfelelő egyenesek egy k kúpszeletet burkolnak, az u. n. poláris kúpszeletet. Tehát k azon egyenesek burkolója, melyeknek, akármelyik rendszerhez számítjuk, a másik rendszerben rajtuk fekvő pontok felelnek meg. A K és k kúpszeletek egymással két pontban érintkeznek. Jelöljük ezen A1 és A2 pontokhoz tartozó érintőket a1 illetőleg a2-vel. Az A1, A2 egyenest ao-sal, az a1 és a2 egyenesek metszéspontját pedig Ao-sal. Az Ao, A1, A2 pontoknak, akár az egyik, akár a másik rendszerhez tartozónak tekintve, a másik rendszerben mindig az ao, a1, illetőleg a2 fog megfelelni. Az Ao, ao, A1, a1, A21, a2 elempárokat az egymásnak involuciósan megfelelő elempároknak mondjuk. Ha a k és k kúpszeletek össze esnek, akkor a sík minden pontjának, akár az első, akár a második rendszerhez számítjuk, a másik rendszerben mindig ugyanaz az egyenes fog megfelelni, t. i. a K ş k kúpszeletre vonatkozó polárisa. Ekkor a R.-t involuciósnak mondjuk, másképpen a K ş k direktrix-kúpszeletre vonatkozó polár-R.-nak. Bármely két reciprok síkrendszer ugy fektethető egy síkba, hogy az egyesítés után a R. involucióssá legyen. A polár-R. tehát csak a két rendszer egymáshoz való elhelyezésében különbözik más R.-tól, de egyébként nem képezik a reciprok rokonságnak valamelyik különös módját.
Egyesített térrendszerekben ama pontok geometriai helye, melyeknek rajtuk keresztül menő síkok felelnek meg, általában egy másodrendü felület, az u. n. polusfelület. Azon síkok pedig, melyeknek rajtuk fekvő pontok felelnek meg, egy másodosztályu felületet burkolnak, az u. n. poláris felületet. Ha e két felület összeesik, a R. involucióssá lesz, mert ekkor minden pontnak akár az első, akár a második rendszerhez számítjuk, a második rendszerben a direktrix felületre vonatkozó polársíkja felel meg. Az ily R.-t polár-R.-nak is mondjuk. De térrendszerek R.-a még másképen is lehet involucióssá, t. i. ugy, hogy nincs is polusfelület meg polárfelület, hanem a tér minden pontjának rajta keresztül menő sík felel meg. Az ily involuciós R. neve nullrendszer.