l. Jég.
az ugyanily nevü járás székhelye az alsó-bajor bajorországi kerületben, vasút mellett, (1890) 2231 lakossal, sörgyártással.
1. Magyar-R. (Ungarisch-Reen), kisközség Maros-Torda vármegye R.-i felső j.-ban, a járási szolgabirói hivatal széke, (1890) 1131 magyar és oláh lakossal, szeszgyárral és műfürészgyárral. - 2. Szász-R. (Säschsisch-Reen), rendezett tanácsu város Maros-Torda vármegyében, a Maros mellett, a R.-i alsó járás szolgabirói hivatalának széke, járásbirósággal és adóhivatallal, kir. közjegyzőséggel, m. kir. erdőgondnoksággal; van ág. evang. algimnáziuma, takarék- és hitelrészvénytársulata, előlegező- és takarékpénztáregylete, többféle egyesülete, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakóinak száma 1850-ben 4741 volt, 1870-ben 5507 és jelenleg (1891) 6057, ezek közt 2187 magyar, 1901 német (szász) és 882 oláh, hitfelekezetre nézve 1263 r. kat., 855 gör. kat., 2627 ág. evang., 834 helv. és 394 izrael. A házak száma 920. Lakói szőllő- és földmívelést, ipart és kereskedelmet űznek. Igen jelentékeny a fakereskedés, melynek Szász-R. a gócpontja. A város 1848. csaknem teljesen elpusztult, a mostani csinos piac egészen azóta épült; 1863. szabad királyi város lett, mos rendezett tanácsu város.
(lat.) a. m. újranemzés, újraszületés, átalakulás; a fiziologiában a. m. újraképződés, újonnan alakulás; regenerátor, újjá alkotó, újjá teremtő, átváltoztató, megújító.
l. Gáztüzelés.
l. Gázlángzók.
(lat.), az a fűtőszerkezet, melyben a generátorokban vagy más kemencében fejlesztett gázokat és ezek elégetéséhez való levegőt az elszálló égéstermékek melegével felhevítik. Tehát a R. célja a tüzelőszer lehet legnagyobb mértékben való kihasználása és nagyobb hőmérséklet létrehozása. A R.-t rácsszerüen egymásra rakott tűzálló téglából építik. L. Gáztüzelés.
(lat.) a. m. uralkodó, államfő, szorosabb értelemben kormányzó, l. Kormánytárs. - Regensség, rendkivüli államkormányzat, melynek az uralkodó kiskorusága alatt vagy akkor van helye, ha az uralkodó testi vagy szellemi fogyatkozásainál fogva személyes uralkodásra képtelen, vagy teherben levő özvegy hátrahagyásával elhal. Hazai közjogunk szerint a törvényben meghatározott esetekben a regensség a nádort illet.
Felső-Pfalz bajor kerület fővárosa és püspöki székhely a Duna jobb partján, ahol a Regen torkollik belé, termékeny síkságon, vasút mellett, (1890) 37 934 lak., cukor-, dohány-, gép-, ceruza-, sörgyártással és szeszégetéssel; fa- és gabonakereskedéssel; csillagvizsgálóval, teologiai és filozofiai fakultást magában foglaló liceummal és egyéb iskolákkal. R., amelyet tőle É-nak fekvő Stadtamhoffal egy XII. sz.-beli (347 méter hosszu, 8 m. széles) híd köt össze, egyike Németország legrégibb külsejü városainak; házai némelyike még most is viseli régi birtokosának címerét. Épületei közül a kiválóbbak: a Szt.-Péter templom, igen szép gót épület, amelynek építését 1275. kezdték s 1534. bevégezték, tornyait csak 1869. fejezték be; belsejében 93 m. hosszu és 38 m. széles; síremlékek, egyházi kincsek és egy gót ízlésü oltár látható benne; mellette áll a régi dóm (XI. sz.-ból) és a Mindenszentek kápolnája; továbbá a St. Emmeram nevü bencéskolostor román temploma Arnulf és Gyermek Lajos síremlékével; a Szt. Jakab (skótok) temploma szép román portáléval; a régi nagy városháza, szabálytalan épület a XIV. és XVII. sz.-ból, amelyben a német birodalmi gyülés oly sokszor tartotta üléseit; a Thurn és Taxis hercegek palotája, amely egykoron klastrom volt. A város mellett van Kepler-emlék, amelyet 1817. Dalberg állíttatott föl és 10 km.-nyire tőle egy hegyen a Walhalla. R., a rómaiak Castra Reginája volt, már a Kr. u. II. sz.-ban kereskedelmi hely volt. Az Agilofling-család korában a bajor fejedelmek itt laktak 788-ig. Püspökséggé 739. lett. A XI-XV sz.-ig D.-Németország egyik legvirágzóbb és legnépesebb városa lett. A 30 éves háboruban 1633-ban Weimari Bernát elfoglalta, de már a következő évben ismét elvesztette. 1663-1804-ig (1713-1714-et és 1740-44-et kivéve) a német birodalmi gyüléseket itt tartották. 1801. a német érseknek, Dalbergnek székhelye lett; 1803. hercegségre emelték, amely hercegség 1810. Bajorországba kebeleztetett be. V. ö. Walderdorff., R. in seiner Vergangenheit u. Gegenwart (Regensburg 1876); Weininger, Führer durch R. (1889); Fink, R. in seiner Vorzeit u. Gegenwart (1894).
l. Interim.