(ejtsd: redso di kalabria), 1. azelőtt Calabria ulteriore I., olasz tartomány Calabriában, amelyet Sziciliától a Messinai-szoros választ el, Catanzaro és a tenger kört, 3177 km2 területtel, (1881) 372 723, az 1893-iki becslés szerint 397 208, egy km2-re 102 lak. Az Aspromontge, a calabriai Apennin végső ágai takarják, amelyek a Monte-Altóban 1958 m.-nyire emelkednek. Kis parti folyók (Mesima, Petrace vagy Marro) öntözik. Fő termékei az olaj, déli gyümölcsök, gesztenye, selyem és bor, továbbá agyag és vas. Az ipar selyemáruk, cement, agyagáruk, borkő és szappan készítésével foglalkozik. Járásai: Gerace, Palmi és R.
2. R., az ugyanily nevü tartomány fővárosa és érsek székhely a Messinai-szoros mellett, Messinával szemben, termékeny síkon, vasút mellett, (1881) 39 296, az 1893-iki becslés szerint 44 127 lakossal, esszenciák, illatszerek, selyemkelmék és terakotta-tárgyak készítésével; a bevitel fő cikke a gabona. A hegyoldalban amfiteátrumszerüen épített városnak van egy régi kastélya, XVII-ik századbeli oszlopos bazilikája, városi régiségtára és különféle közép- és népiskolája. R., az ókorban Rhegium, eredetileg eubeai gyarmat volt, amelyet menekülő messinaiak tettek virágzóvá. Kr. e. 387. I. szirakuzai Dionysius, 270. pedig a rómaiak foglalták el. Kr. u. 549. Totilas, 918. a szaracénok, 1005. a pisaiak, 1060. Guiscard Róbert s 1282. III. aragoniai Péter vették birtokba. 1783. egy földrengés majdnem teljesen szétrombolta, de azóta újra felépült.
l. Oudinot.
(ejtsd: redso-), 1. olasz tartomány Mantova, Modena, Massa-Carrara és Parma közt, 1069 km2 területtel, (1881) 244 959, az 1893-ik becslés szerint 250 256, 1 km2-re 114 lak. D-i részébe az Appeninek nyulnak be; az Alpe di Succiso 2021, az Alpe di Mommio 1917 és a Cusna 2061. m Vizei mind a Po környékéhez tartoznak; ezek nagyobbjai: az Enza, a Crostolo és a Secchia. Kisebb tavak a Pronte Ventasso (7 ha.) és a Cereto (4 ha.). A termékeny föld terem sok búzát, kukoricát, rizst, hüvelyeseket, különféle gyümölcsöt, szénát és szőllőt; a bányászat rezet, ként és vasat szolgáltat. Jelentékeny a szarvasmarha-, ló- és sertéstenyésztés és számosak az ásványvizforrások. Az ipar papiros-, bőrgyártással, üveg- és agyagáru-, továbbá cementkészítéssel foglalkozik. Járásai: Guastalla és R. A tartomány egy része, az egykori R. a longobardok idejében külön hercegek uralma alatt állott. A XII. sz.-ban köztársaság lett és a XIII. sz. vége felé az Esték vetették uralmuk alá. Későbben a Fogliani, Gonzaga, Visconti és más családok váltották föl egymást az uralkodásban, mig végre 1527. R. ismét az Esték birtoka lett és az 1796-1814 kivételével 1859-ig az is maradt. I. Napoleon 1809. Oudinot generálist nevezte ki R. hercegévé.
2. R. (Regium Forum Lepidi, Regia), az ugyanily nevü olasz tartomány fővárosa és püspöki székhely a Crostolo folyócska, Tassone csatorna és vasút mellett, (1881) 50 651, az 1893-iki becslés szerint 56 700 lak., selyem- és kenderszövéssel, esztergályosáru- és bőrkészítéssel, selyem-, bor-, rizs-, vászon-, fakereskedéssel; a Spallanzai által a városnak ajándékozott természetrajzi gyüjteménnyel; a Museo Chiericival, paleo-etnologiai gyüjteménnyel; nyilvános könyvtárral (70 780 kötet, 12 680 füzet, többféle inkunabulum és kézirat), szép szinházzal, többféle iskolával és jótékonysági intézettel. A vastag falakkal körülfogott város két széles és szép utca vágja keresztül, amelyeknek egyike a Strada maestra és a Via Aemiliana része. Kiválóbb épületei: a XIII. sz.-ban megkezdett székesegyház, a Madonna della Ghiara templom és a Municipio. R.-ban született Ariosto, Secchi csillagász és Spallanzani természettudós. 15 km.-nyire vannak a Canossa (l. o.) romjai.
(lat.) a. m. királyi palota; tulajdonképpen az az épület a régi Rómában, amelyről azt tartották, hogy Numa Pompilius lakott benne. A forumon állott a Via sacra mentén, a Vesta-templom közelében.
(lat.), Szt. István és I. Endre pénzeinek hátlapi felirata, az első magyar pénzek veréséhez mintául szolgált regensburgi denárok (Regensburg = Regina Civitas) után. Ugy látszik a pénzverő ezzel a királyi székhelyet akarta kifejezni, ahol a pénzverő is működött, tehát Székesfehérvárt. Más Árpád-házi királyok pénzein e név helyett Pannonia, Pannonia terra áll.
(lat.) a. m. királyi felség.
(franc., ejtsd: rezsiszid) a. m. királygyilkosok, különösen azok, kik XVI. Lajos halálára szavaztak. - Regicidium, királygyilkosság.
(franc., ejtsd: rezsí), általában kiadás, kezelési költség. A pénzügyi közigazgatásban az egyes jövedelmi ágak, a só- és dohányegyed-áruságból, a posta- és távirda-regáléból folyó bevételek kezelése A jószágkezelésnél a saját R.-ben való kezelésben a házi kezelést értik (l. o.).
Él még a R. szólásmódunkból Ipolyi (Magyar myth., 17.) azt hüvelyezi ki, hogy az az ősi nemzeti istenségre való visszaemlékezést, tehát a magyarok istene (l. o.) szólásmódhoz hasonló pogánykori maradványt rejt magában, ami azonban, minthogy keresztény képzetekkel is nagyon jól megfér mind a két szólásmód, nagyon kétséges.
olasz festő, lásd Pordenone.