(Zákupy), város Böhmisch-Leipa cseh kerületi kapitányságban, a Zwittebach és vasút mellett, (1890) 1769 lak., egy cukorgyárral. A császári kastélynak, amelyet 1573. építettek föl újra, 200 szobája, a többi közt egy trónterme, kápolnája és nagy parkja van. R. a hozzá tartozó uradalmakkal együtt a bajor választóké volt és 1805. Ferdinánd, a későbbi toscanai nagyherceg birtokába esett. I. Ferenc 1819. unokáját Ferenc József Károly Napoleont R.-i herceggé nevezte ki (l. Napoleon). Jelenleg R. és a hozzá tartozó uradalmak I. Ferenc József magánbirtokai.
lásd Landsassiatus.
(Reichsvikar, lat. vicarii v. provisores imperii), a régi német birodalomban a regens (l. o.). A regensségnek interregnum alatt is volt helye. A. R. kinevezése eredetileg a királyt illette. Azonban már az 1356-iki aranybulla régi szokásnak ismerte el, hogy a szász tartományokban R. a szász herceg; a sváb, a rajnai s a frank tartományokban pedig a rajnai palotagróf (pfalzgraf). Az 1848-iki nemzetgyülés János osztrák főherceget ruházta fel az ideiglenes fő hatalommal R. címen.
(ejtsd: ríd), 1. Tamás, skót filozofus, szül. Strachanban 1710 ápr. 26., megh. 1796 okt. 7-én. 1737-52. lelkész New-Macharban, 1752-63-ig tanár a Kings College-en Aberdeenban, 1763-1787. a morálfilozofia tanára Glasgowban, azután visszavonult a tanítástól. Megalapítója az u. n. józan ész (common sense) filozofiájának. Nézeteit később főleg William Hamilton terjesztette, ki Kant-féle nézetekkel elegyítette őket. R. Körül egész iskola keletkezett, az u. n. skót iskola: Beattie, Dugald Stewart, Thomas Brown, James Oswald, James Mackintosh. Franciaországban Royer Collard ismertette s Jouffroy lefordította műveit. Fő műve: An inquiry into the human mind on the principle of common sense (1705). Összes műveit kiadta D. Stewart (4. köt., 1804) és Hamilton (6. kiadás 1863, 2 köt.). V. ö. Ferrier, R. and the philosophy of common sense (Lectures II., Edinburg 1866); Latimer J. F., Immediate perception as held by R. and Hamilton stb. (1880).
2. R. Vilmos, angol meterologus, szül. Kinglassieben (Fifeshire, Skócia) 1791., megh. Londonban 1858 okt. 31. Miután a woolwichi katonai akadémiából kikerült, 1809. a műszaki hadtestben hadnagy lett, 1814-ig Wellington alatt Spanyolországban szolgált, ott volt a waterlooi ütközetben, azután pedig 1816. Exmouth lorddal Algeriába ment. 1831. Barbadoesba küldték a rend helyreállítására, 1838. a Bermuda szigeteknek, 1846. Barbados kormányzójává nevezték ki. Miután visszatért hazájába, 1848. Woolwich parancsnoka lett és 1851. maltai parancsnoknak nevezték ki. Barbadoson és a Bermuda szigeteken meteorologiai észleléseket tett, melyeket következő műveiben irt le: An attempt to develop the law of storms, by means of facts arranged according to place and time (1838, 3. kiad. 1850) és Progress of the developement of the laws of storms (1849).
1. Károly Vilmos Ágost, német filologus és régész, szül. Bonnban 1835 okt. 3-án, megh. Strassburgban 1887 nov. 10., hol 1885 óta rendes tanár volt. Előbb Bonnban és Boroszlóban volt egyetemi tanár. Leginkább latin és görög irókat tett közzé nagy tudással és elmeéllel megállapított kritikai szövegekben; igy: Suetonii Tranquilli Caesarum libros reliquiae (1860); Bibliotheca petrum Latinorum Italica (1865-72, 2. köt.); Arnobius (1875); Anna Komnena, Alexias (1884); Tertullianus (1890, halála után befejezte Wissowa).
2. R. Károly Vilmos, germanista, előbbinek testvére, szül. Bonnban 1847 jun. 2., jelenleg a német filologia tanára Greiswaldban. Kiadta Rücket Henrik kisebb dolgozatait (1877); a Grimm testvérek levelezését barátjaikkal (Freundesbriefe, 1878); Grimm Jakab leveleit Tydemanhoz (1883) és vesztfáliai népdalokat (1879). Fő műve: Quellen zur Geschichte des geistigen Lebens in Deutschland während des XVII. Jahrhunderts (I., 1888).
(ejtsd: rájget), város Surrey angol grófságban, 30 km.-nyire a londoni Cha Crosstól, a North Downsban, (1891) 22 646 lak., számos nyaralóval, őrültek házával és javító intézettel.
l. Reykjavik.
Freimund, Rückert Frigyes (l. o.) német költő álneve.
Hermann Sámuel, német tudós, szül. Hamburgban 1694 dec. 22-én, megh. u. o. 1768 március 1. Tanult szülővárosában, majd 1714-től kezdve Jenában, 1716-tól Vittenbergában, hol csakhamar adjunktus lett a bölcseleti fakultáson. 1719-től 1722-ig tudományos utazást tett Hollandiában és Angolországban s ezúttal először Vittenbergában, majd Wismarban s végre 1728-tól kezdve Hamburgban tanárkodott; ez utóbbi helyen a héber és keleti nyelveket adván elő. E művét Lessind, majd ennek halála után Schmidt adta ki R. kézirataiból. E kéziratok teljesen sohasem láttak napvilágot s 4000 lapon a hamburgi városi könyvtárban őriztetnek. Életrajzát megirták Büsching és Strauss.
György András, német könyvkereskedő, szül. Greifswaldban 1776 aug. 26., megh. Berlinben 1842 ápr. 26. Egy könyvkereskedést vett át, amelyet Németország legjobb könyvkereskedésévé tett. 1819. Berlinben üzletet nyitott G. Reimer cég alatt, melyet nyomdával kötött össze és 1822. megszerezte hozzá a Weidmann-féle könyvkereskedést. Üzleteit három fia (Károly Ágost, György Ernő és Detre) folytatta. Ez utóbbinak 1867 óta Höfer a társa.