(lat.) a. m. emollienti (l. o.)
(lat.), az igérő eskü alól való egyházhatósági feloldozás, aminek az egyházjog szerint rendesen akkor van helye, ha valakit tévedés, csalás, erőszak birt reá az igérő esküre. Ily esetben az igérő eskü in foro externo nem kötelez ugyan, azaz abból kereseti igény nem származik, de az esküvő R. bekövetkeztéig lelkiismeretében - pro foro interno - kötelezve marad.
l. Kitiltás.
(lat.) a. m. jelentékeny, fontos; ellentéte az irrelevans (l. o.).
l. Dombormű.
l. Vallás.
(lat.) a. m. szerzetesek.
l. Ereklyetartó; reliquia, l. Ereklye.
(ejtsd: -vics) Mátyás Antal, horvát költő és iró, szül. Szvinjárban (Szlavonia) 1732 jan. 6., megh. Vinkovicén 1798 jan. 22. Katonacsaládból származott, s ő is katonai pályára lépett, 1753. hadnagy lett. Szatir (Drezda 1761) c. művének Szlavoniában hallatlan sikere volt, az első kiadás 1500 példánya csakhamar elfogyott és a munka egymásután számos kiadást ért. Verses és prózai munkái oktatóak és népies jellegűek, sorukból kiemelendők még: Esopove basne (Ezopusi mesék, Eszék 1804); Nek je svasta, ili sabranje pametnih rici i kripostnih dila ljudskih (Mindenféle, vagy az emberek okos mondásainak és erényes tetteinek gyüjteménye, u. o. 1790). Ezenkivül franciából és fordított oktató elbeszéléseket, irt egy német-illir és illir-német szótárt, horvát nyelvtant stb. Hadi érdemekért «ehrendorfi» előnévvel nemességet kapott s visszatérvén hazájába, a brodi ezredben szolgált.
Iván, hirlapiro, szül. Győrött 1861 márc. 9-én. Tanulmányait Győrött és Budapesten végezte. 1878. a győri Hazánk, 1880-85. a Pesti Napló s 1885 óta a Nemzet belső unkatársa. Még 1878 adták elő (műkedvelők) Győrőtt Árvalányhaj, 1890. pedig a budapesti népszinházban Fityfirity cimű népszinművét, 1892. u. o. Március 15. címü drámai költeményét. Az épülőben lévő Magyar Szinháznak ő lesz az igazgatója.