(Paguridae, l. a mellékelt képet) a páncélos rákok rendjének egyik családja, megnyult fejtorral; hosszu, kiálló szemkocsányokkal; erőteljes, rendesen egyenlőtlenül fejlett ollókkal; két pár csonkszerü járólábbal; megnyult, majdnem hengeres, lágybőrü potrohhal, melynek 6-ik szelvényén két keskeny, úszóforma függelék s a megelőzőkön lábforma csonkok vannak. Fajai a tengereket népesítik, de egyesek a szárazon is megélnek. Mindig üres csigaházakat keresnek fel s ebbe rejtik lágy potrohukat. A csigaházakat csak akkor hagyják el, ha azok már szűkeknek bizonyultak, ekkor aztán nagyobbat keresnek fel. A Bernát-rák (Pagurus Bernhardus L.) 13-16 cm. hosszu, az Északi-tenger partjain közönséges. Bizonyos fajok virágállatok társaságában élnek s illetőleg azokat csigaházukon cipelik. Egyesek 3000 m. mélységig mennek le, de itt életmódjukat bizonyos fokig megváltoztatják, szabad élethez kezdenek. Vannak olyanok, amelyek lyukakban élnek, mások nádszálakat keresnek fel. A szabadon élők potroha nagyon megrövidült, a gyűrüzöttség eltünik róla. A bambusznádszálak üregében élők potroha részarányossá válik, vége kiszélesedik és páncélt ölt magára.
[ÁBRA] REMETERÁKOK.
(Felső-), kisközség Ung vármegye szobránci j.-ban, (1891) 608 tót és német lak., gr. Sztáray János-féle vasgyárral, melyben 120 munkás dolgozik.
a vadászatnál abból a célból használt háló, hogy a vadakat bizonyos irányba tereljék, menekülésüket meggátolják.
szent, püspök, Franciaország apostola. Szül. Laonban 436 körül, megh. 532 körül jan. 13. Már 22 éves korában reimsi érsek lett. Megtérítette Klodvig frank királyt, akit 496. évi karácsonykor megkeresztelt; ez által sikerült neki a frank népet a kereszténységnek megnyernie. Franciaország déli részében megtérítette az ariánusokat, ugy hogy halálakor Franciaország keresztény állam volt. Hetvennégy évig ült a püspöki széken. Teste a reimsi bencéskolostor templomában nyugszik, hová 1409. temettetett el. Emléknapját Reimsban jan. 13., másutt október 1-én tartják.
závárzata a csövön laposan fekvő csapóból és a kakasból áll, mely utóbbi a csapon levő gyujtószögre ütődik. Központi gyujtásu réztöltényhüvelyét az extraktor nem löki ki a csőből, kézzel kell kivenni. Feltalálója Remington Filó amerikai technikus, szül. Litchfieldben (New-York) 1816 okt. 31. Irógépet is szerkesztett, l. Irógépek.
(lat.) a. m. emlékezés, különösen valamely irodalmi vagy zenemű élénkebb nyomot hagyott helyére.
(lat. a. m. emlékezzél meg), neve a nagybőjt második vasárnapjának az aznapi szent mise kezdő szavai után: R. miserationum tuorum, Domine stb. (24. zsoltár 6. vers).
(ejtsd: remirmon), az ugyanily nevü járás székhelye Vosges francia départementban, 21 km.-nyire, Epinaltól a Mosel balpartján, a Parmont erősség által koszoruzott domb alján, vasút mellett, (1891) 9374 lak., pamut-, vászon- és kenderszövéssel, kötélveréssel, vas- és rézöntéssel, szappangyártással és olajprésekkel; élénk sajtkereskedéssel; szép régi apátsági templommal, amelynek román kriptájában primitiv oltár és több síremlék látható; nagy kórházzal; két menhirrel; igen szép környékkel.
(franc., ejtsd: remi), a sakkjátékban a. m. eldöntetlen játszma.
(franc., ejtsd: römiz), általában valaminek eltartására vagy megőrzésére szánt hely. Ilyen értelemben kocsiszin, továbbá a vadnak szánt menhelyek, melyek terjedelmes szántóföldek közepett sűrü cserjékből alkottatnak. R. azonkivül küldeményt, különösen váltóküldeményt is jelent; remisier, alkusz.