a rendőri kihágásokra megállapított büntetés. R.-ek a kbtkv szerint: elzárás és pénzbüntetés. Amaz mint fő, emez mint fő és mellékbüntetés; a különös szakképzettséget kivánó foglalkozástól való eltiltás legfölebb 6 hónapi tartamra és elkobzás.
némely btkvben bizonyos bűntettekre megállapított mellékbüntetés, mely a szabadságvesztésbüntetés kiállása után foglal helyet, s a személyes szabadság bizonyos megszorításában áll. Igy jelesül abban, hogy az annak alávetett egyén a részére megállapított zárórán túl otthon tartózkodni, lakhelyének minden változtatását bejelenteni, s meghatározott időpontokban a rendőrségnél jelentkezni tartozik. A magyar btkv a R.-et nem ismeri, de hogy a rendőrség a szokványos bűntetteseket különös figyelemmel kiséri, az természetes. L. még Rendőrség.
a rendőrségtől kiadott jegy, hogy annak birtokosa mint gyanutlan személy bizonyos helyen tartózkodhatik. A R.-okat Franciaországban, főleg a nagy városokban az idegenek ellenőrzése érdekében hozták be először.
megkülönböztetünk állami és helyi R.-et. Ez utóbbi a községi tűz- és köz-R.-et, rendezett tanácsu városokban a helyi igények szerint a piaci, mezei, hegyi, vásári, építészeti és közegészségi R.-et foglalja magában. Nálunk tulajdonképi helyi R. csakis a városokban van. Célja és feladata a közrend és közbiztonság fentartása saját területén. E cél elérésére és a kitűzött feladat teljesítésére szolgálnak a városi szabályrendeletek alapján keletkezett szervezetek, melyek nagyobb részt az 1881. XXI. t.-c.-nek megfelelően átalakultak. - Állami R. nálunk csak a székes fővárosban van (l. Államrendőrség). Élén a főkapitány (l. o.) áll, kinek hatósága alá tartoznak a kerületi kapitányságok, melyek a közigazgatási kerületek felosztása szerint vannak elhelyezve, ugy hogy minden közigazgatási kerületben egy kerületi kapitány működik. Minden kerületi kapitány saját területére vonatkozólag első sorban felelős, hogy a vonatkozó törvények, kormányrendeletek, fővárosi szabályrendeletek, végre a főkapitányi rendelkezések a legpontosabban megtartassanak, a törvényszegők és kihágók ellen pedig a törvényszerü megtorlás alkalmaztassék. Minden nevezetesebb eseményről a főkapitányságot azonnal értesíteni és a közrendészet terén saját kerületükben mutatkozó hiányokra a főkapitánynak figyelmét felhivni kötelesek. A főfelügyelő a főparancsnok (l. o.) helyettese és egyúttal a tartalék, valamint a fogházi és toloncházi őrség felügyelője. Mint a főparancsnok helyettese, a főfelügyelő a főparancsnok szabadsága, betegsége vagy egyéb akadályoztatása esetén, a főkapitány külön megbizása alapján, a főparancsnok összes teendőit végezni jogosítva és kötelezve van. Továbbá kötelessége a főfelügyelőnek az egész őrség illetményeit a pénztárból felvenni, a többi osztályparancsnokok között kiosztani és a tartalékosztály, a fogházi és toloncházi őrség, a beteg és szabadságolt rendőröknek kifizetni. A lovas felügyelő a lovasosztály parancsnoka s mint ilyen, közvetlenül a főparancsnoknak van alárendelve; őt a lovasosztályra nézve az osztályparancsnok hatásköre illeti. Hatásköréhez tartozik különösen: a tűztartalékok kirendelése és készenlétben tartása; a felügyelet az istállórendre, a takarmány-, abrak- és alomkezelésre; a lóállomány nyilvántartása és gondozása; felügyelet az állatorvos működésére. A kerületi felügyelők a kerületi laktanyákban és őrszobákban elhelyezett őrségek osztályparancsnokai s egyszersmind a kapitányságok végrehajtó közegei a külrendészet terén. A külrendészeti szolgálat tekintetében a kerületi felügyelők ugy saját, mint alárendeltjeik megfigyeléséről és észleleteiről egyrészt a kerületi kapitányoknak jelentést tenni, másrészt a kerületi kapitányságoknak a külrendészetre vonatkozó intézkedéseit végrehajtani és foganatosítani tartoznak. A kerületi felügyelők naponkint az ellenőrök jelentéseinek átvétele után a kerületben előforduló eseményekről az őrszemek és őrjáratok által tett jelentéseket átnézik, a hibásan szerkesztetteket pótlás végett visszaadják, a többieket láttamozzák és a kerületi kapitányságokhoz beküldik. A bűnügyi rendészet terén a központi bűnügyi osztályvezető közvetlen utasításait foganatosítani s felhivás folytán ily utasítások átvétele végett a központi bűnügyi osztály vezetőjénél személyesen is megjelenni tartozik. Kerületeikben előforduló árviz, tűzveszély, nagyobb szerencsétlenségek, veszélyes csoportosulások vagy nagyobb utcai zavargások alkalmával a kerületi felügyelők a szinhelyen megjelenni és odaérkező rendőrök vezényletét átvenni tartoznak.
A kerületi kapitányságokhoz kivezényelt őrségek, valamint a kültelki őrszobák parancsnokait esti 8 órától reggeli 8 óráig megilleti az intézkedés joga mindazon kihágási és rendőri ügyekben, melyek ezen idő alatt náluk akár magánfelek, akár rendőrök által feljelentetnek, akár a központi felügyelő tisztviselő által reájuk bizatnak. Nyilt rendelet, letartóztatási parancs alapján elfogott, továbbá bűntett v. vétség miatt körözött személyek, végre elmebetegek, kik a kapitánysági őrségek v. kültelki őrszobák parancsnokai elé állíttatnak, a központi felügyelő tisztviselőnek, előzetes telefonértesítés után, biztos őrizet alatt a főkapitánysághoz beküldendők. Kihágás elkövetése miatt körözött v. rendőri területről kitiltott személyek a fent említett őrsparancsnokok által a kapitányság fogdahelyiségében v. a kerületi őrszobán visszatartandók s a kültelki őrszobán visszatartottak másnap reggel a kerületi kapitánysághoz beküldendők. Kihágás elkövetése miatt elővezetett személyek csak azon esetben tartandók vissza, ha vagy az elővezetett személy saját biztonságának vagy pedig a közbiztonság és közrendnek veszélyeztetése nélkül szabadlábra nem helyezhetők. Az őrsparancsnokok hivatva vannak megbirálni, hogy a rendőrök által eszközölt elővezetések indokoltak-e és az eljáró rendőrök szabályszerüen jártak-e el? Ha az elővezetésre elegendő törvényes ok nem forgott fenn, az elővezetett személy általuk azonnal szabadlábra helyezendő. Hajlék nélküli személyek, kik önként jelentkeznek, első sorban a fővárosban létező menhelyek és szükséglakásokba, másodsorban pedig, ha a kerületi kapitányságnál vagy a kültelki őrszobában számukra hely nincsen, a rendőri toloncházba utasítandók. Az őrsparancsnokok minden hozzájuk érkezett jelentésről és általuk tett intézkedésekről eseménynaplót tartoznak vezetni.
A budapesti rendőrség bűnügyi osztálya egy rendőrtanácsos hivatali főnöksége alatt a kerületi kapitányokból, fogalmazókból, irnokokból és gyakornokokból áll. Ezek közül a bűntények különféle nemei szerint, mindegyiknek másnemü feladat jut; egyik kapitány mint bűnügyi előadó kizárólag a gyilkossági és testi sértést alkotó ügyekkel, a másik a betöréses lopások nyomozásával, a harmadik csalások, a negyedik sikkasztás, az ötödik okirathamisítás bűntetteivel foglalkozik stb. Külön-külön tisztviselőket foglalkoztatnak a zsebtolvajok, holttestek ügyei stb. Minden tisztviselő mellé állandóan egy polgári biztos (l. Detektív) van kirendelve, hogy ott a tárgyalás folyamán megfigyeléseket tehessen, ügyköre természetébe beletanuljon, az illető bűntett nemeinek rendes alakjait, azok fondorlatait megismerje; a még teljesen fel nem derített bűntettek tényállására és a kipuhatolandó tettesek további nyomozására ott a kihallgatásokon adatokat gyüjt és azokat a nyomozat folytatására felhasználja. A bűnügyi osztály helyiségével kapcsolatos a detektivosztály helyisége is, ugy hogy az érintkezés folytonos lehet. Ezenfelül ott van a telefonhálózat, mely a bűnügyi osztályt a kerületi kapitányságokkal összeköti és ezáltal minden irásbeliség mellőzésével a kerületi kapitányságokat is működésbe hozhatja, ha a bűnügy azt megkivánja. Az elkövetett bűntett és az elrendelt nyomozatról a rendőrök is értesíttetnek, hogy a detektiveket támogathassák. Ugyanott van a nyilvántartási hivatal is, mely az előadóknak és a detektiveknek rendelkezésükre áll. Ugyanott működik a fényképész is. A bűnügyi nyilvántartás kártyarendszer szerint kezeltetik. A bűnös törzslapot kap, melyen a fénykép is rajta van. A törzslap rovatai felett részletezik, mellékletén foglalnak helyet a későbbi büntetések. De nem csak betürendben tartatnak nyilván a bűnösök, hanem külön-külön gyüjteményekben is. Igy külön vannak a gyilkosok, betörők, rablók, zsebtolvajok, hamis kártyások stb. Azonkivül csoportosíttatnak a különös ismertető jelek és testi hibák szerint, p. külön vannak az alacsonyak, magasak, kövérek, soványak, sánták, félvakok, félkaruak stb. ugy hogy egy-egy ily testi hiba v. más apró körülmény már megadja az útmutatást a nyomozásban; az ismeretlenek köre mindig szűkebbre szorul s ritka bűnös az, kire itt néhány órai nyomozással rá nem akadnak, feltéve, hogy valamikor már büntetve volt. - Az erkölcsrendőrségről l. Prostitució.
gyülekezetekben, parlamenti s más testületi ülésekben az elnöknek fegyelmi, rendfentartási eszköze. Ismételt R. esetében a szónoktól a szó rendszerint elvonható. Igy intézkednek a magyar képviselőház szabályai is, amelyek szerint az elnök a körülményekhez képest jegyzőkönyvi megrovást is határozhat.
az ugyanily nevü járás székhelye Schleswig porosz kerületben, az Eider és a keleti-északi-tengeri csatorna mellett, (1890) 13 195 lak., gyapjufonással, pamutszövéssel, zongora-, sör-, bőr-, ecset- és kefe-, mesterséges trágyagyártással, faiparral; egy Mária-templommal, amelyet szép oltárkép díszít, a keleti-északi-tengeri csatornán 3 nagy forgó híd vezet át. R. egykoron vár volt és a Schleswig-Holsteinért folytatott háborukban játszott szerepet. V. ö. Warmstedt, R. (Kiel 1850).
l. Rendjelek.
(systema), részeknek egységes elv szerint egybekapcsolt egésze; olyanra is alkalmazzuk, melynek részeit nem mi kapcsoltuk össze egységgé, hanem maga a természet vagy az élet; ily értelemben beszélünk csillag-R.-ről, melynek részeit az egyes csillagokat, egyetemes törvény kapcsolja egybe és tartja rendben; ideg-R.-ről, véredény-R.-ről, organikus éle-R.-ről, társadalmi erők R.-éről stb. Az általunk létrehozott R.-ek is két nagy osztályra sorozhatók; gyakorlati elvek v. intézmények R.-e, melyek az állami és társadalmi életet szabályozzák, p. közigazgatás R.-e, vasutak R.-e, parlamenti R., katonai R. és tudományos R., a szó szorosabb, voltaképeni értelmében. A R. ideálja tudományos törekvésünknek, mely felé folyton közeledünk, a nélkül, hogy bármely egyes tudományra, még kevésbbé az összes tudományok egészére vonatkozólag ezt az ideált elértnek tarthatnók. Az egyes tudományok ismereteinek rendszeresítése az illető tudományok feladata, a különböző tudományok egybefoglalása és rendszeresítése a filozofia törekvése. Fölötte fontos a R. azokban a tudományokban, melyekben nagy az ismeretek tömege, illetőleg nagy a megismerendő egyes tárgyak száma, mint az ugynevezett leiró természettudományokban, főleg a növény- és állattanban. Itt beszélünk mesterséges és természetes R.-ről, a szerint, hogy valamely külső, gyakorlati eligazodást megkönnyítő rendet eszközlünk, vagy a dolgok egymáshoz tartozása, sokasága szerint akarjuk elrendezni a dolgokat. Nem minden korszak egyaránt alkalmas rendszerezésre. A tudás kritikaibb korszakában exakt tudósok gyanuval fogadnak minden rendszerező kisérletet; tudják, hogy R. nélkül nem lehetünk el, mert valamilyen rendet kell bevinnünk ismeretünkbe; de tudják azt is, hogy minden R. többé-kevésbbé ideiglenes formája ismereteinknek, mely nagyon fontos szolgálatot tesz a tudásnak, de csak ha kellő kritikával, jobban ragaszkodva a tényekhez mint föltevéseinkhez, élünk vele.
(systematica), a logikának az a része, mely az ismeretek rendszeresítésének módjával foglalkozik (l. Rendszer). A logika azonban a rendszeresítésnek csak általános szabályaival foglalkozhatik; hogy mily külön eljárás szükséges egyes meghatározott ismeretek rendszerbe foglalására, az illető tudományoknak feladata kifejteni. - R. (taxonomia v. systematica, systematologia, részletes morfologia) a növényeket tudományosan megnevezni tanítja, továbbá külső és lehetőleg belső bélyegeik nyomán csoportokba foglalja, ezeket pedig közelebbi v. távolabbi rokonságuk alapján egymásután sorozza. E szerint a R. része a nevezéstan vagy nomenklatura, mely a megnevezés törvényeit ismerteti, továbbá a szorosan vett R. vagyis klasszifikáció. vöfikáció. V. ö. Borbás, Nomenklaturai fejtegetések (Természetrajzi Füzetek, 1896). L. Növényrendszer.
l. Rendjelek.