(lat.) a. m. makacs, ellenszegülő. Renitentia, ellenszegülés.
György, nyomdász, 1651. állította fel Sárospatakon műhelyét, melyet 6 éven át vezetett és mely 1657. Rosnyai János tulajdonába ment át. A nyomdának ismert nagyobb termékei: Exempla Reconciliationis (1653); Az Keresztyeni Igaz Hitről való Vallas-tetel (1654); Compendium Doctrinae Christianae (1655); Somosi Petkó János, Igaz és Tökéletes boldogságra vezérlő Út (1656) és Medgyesi Pál, Hármas Jajja és siralma (1653), majd 1657. az Igaz Magyar nép Negyedik Jajja; Rab Szabadító Isteni Szent Mesterség; Külön ülő Keresztyén; Serva Domine és Igazak sorsa e világon címü füzetkék.
(állat), a Coregonus (l. o.)
Gusztáv, gazda, szül. Alhón (Vas) 1845 jan. 16. Gimnáziumi tanulmányait Felső-Lövőn és a soproni ág. ev. liceumban, a gazdasági tanfolyamot a magyar-óvári gazdasági felső tanintézetben végezte, mire 1869. a tanintézet gazdasági intézőjévé neveztetett ki. Tanulmányutakat tett Ausztriában, Német- és Angolországban, Svájcban. 1878. a földmívelési miniszter a magyar királyi ménesbirtokok kötelékébe való beosztása mellett I. oszt. gazd. intézőnek nevezte ki és mint a lótenyésztési osztály szakelőadójának alkalma nyílt a ménesbirtokok gazdaságainak belterjes irányban való fejlesztéséhez annyival inkább hozzájárulni, mert ő készítette az új üzemterveket. 1880 okt. 1-én a kisbéri ménesbirtok igazgatójává neveztetett ki, hol 1891 ápr. 30-ig működött. Ezen állásában kifejtett sikeres működéseért a földmívelési minisztérium részéről számos elismerésben részesült, 1884-ben pedig a Ferenc-József-rend lovagkeresztjét kapta. Csaknem 22 évi állami szolgálatából 1891 máj. 1-én kivált és az Esterházy herceg kaposvári uradalmának igazgatását vállalta el, melyet egy részvénytársaság vett bérbe. Ugyanott gazdasági szeszgyárat és cukorgyárat is létesített. 1895 okt. 23. megvált ezen állásától, mely alkalommal ugy Somogy vármegye, valamint a bérlő társaság jegyzőkönyvi elismerésében részesült. A gazdasági kiállításokon R. ugy hazánkban, nemkülönben Ausztriában is mint jury-tag szerepelt.
(ejtsd: renn), az ugyanily nevü járás és érsekség székhelye Ille-et-Vilaine francia départementban, az Ille és Vilaine összefolyásánál, az Ille-Rance-csatorna és vasút mellett, (1891) 69 232 lak., kalapgyártással, malmokkal, agyagiparral, gyertya- és csokoládégyárral, esernyőkészítéssel és vasolvasztókkal, élénk kereskedéssel, amelynek fő dikkei a vitorlavászon, az apró majorság, kalapok és méz; egyetemmel, amelynek jogi, filozofiai és matematikai-természettudományi fakultása van 38 tanárral, 1116 hallgatóval és 20 000 kötetnyi könyvtárral; orvosi és gyógyszerészeti előkészítő iskolával; tüzér-, festő-, szobrász-, rajz-, mezőgazdasági és erdésziskolával; 1845. alapított régészeti társulattal, botanikuskerttel, nyilvános könyvtárral (68 000 kötet), muzeummal, szinházzal, középponti börtönnel és több rendbeli jótékonysági intézettel. R. egy felső és egy alsó városból áll. Amannak szép terei (Place de St. Melaine, du Palais, de la Mairie stb.) és sétahelyei (Le Thabor Duguesclin és a szabadság szobrával) vannak; a jelentékenyebb épületek benne a Szt.-Péter-székesegyház, a régi Notre-Dame apátsági templom (XI-XIII. sz.-ból), az igazságügyi palota, a félköralaku városháza toronnyal és vele szemközt a szinház és a prefektura. A Vilaine balpartján fekvő alsó városnak szintén vannak szép utcái (Boulevard de la Liberté, Avenue de la Gare); magában foglalja: az egyetemi épületet, amelyben őrzik az értékes kép-, kézi rajz-, szobor- és régiséggyüjteményt; a XVII. sz. ízlésében épült liceumot, a kaszárnyákat és egy nagy arzenált. 3 km.-nyire van La Prévalaye kastély. R., az ókorban Condate, a redones törzsnek volt a fővárosa; későbben Nantestal fölváltva Bretagnenek lett fővárosává, amellyel együtt a francia koronához került. V. ö. Oran, Guide du voyageur dans R. et ses environs (1866).
János, angol mérnök, szül. Preston-Kirkban (Skócia) 1761 jun. 7., megh. Londonban 1821 okt. 16. Eleinte malomépítő mérnök volt, később a kormány a kikötő- és hadihajó-építkezések felügyeletével bizta meg. Ő építette a plymouthi rév védgátját, a sheernessi kikötőfalat és a londoni Waterloo- és Southwark-hidat. - Fia György (1791-1874) tervezte a szebasztopoli dockokat, melyeket a szövetségesek a város bevétele után szétromboltak.
1. a Po jobboldali mellékfolyója Emilia olasz compartimentóban. A Toscanai Apenninekben Pracchiánál ered, Santo Agostinónál könyököt csinál és Traghello közelében a Po di Primaróba szakad. Fő mellékfolyói a Limentra és Setta jobbról, a Samoggia balról. Hossza 180 km., vizterülete 5000 km2. Áradásai igen veszedelmesek; vizmennyisége 1 m3 és 1400 m3 közt váltakozik és vizfelülete néhol és néha 9 m.-nyire van a környékén levő síkságok fölött. - 2. R., county Kansas É.-amerikai államban, 3276 km2 területtel, 13 000 lak., Hutchinson székhellyel.
nádor, l. Boztey.
(franc.) a. m. jó hirnév, tisztesség.
(ejtsd: renuár) Antal Agost, francia bibliografus, szül. Párisban 1765 szept. 21., megh. Saint-Valery-sur-Sommeban 1853 dec. 15. Tagja volt 1793. a communenak és 1830. Páris polgármestere. A francia és latin klasszikusokból számos jeles és elegáns kiadást adott. Fő művei: Annales de l'imprimerie des Aldes (Páris 1803-1812, 2 köt., pótkötettel, 3. kiad. 1834, 3 köt.) és Annales de l'imprimerie des Estienne (u. o. 1837-1838, 2. kiad. 1843). Műveinek lajstoma: Catalogue d'une précieuse collectionj de livres, etc. (u. o. 1853) címet visel. V. ö. Tardieu, Vie de R. (u. o. 1854).