(franc., ejtsd: répertoár) a. m. műsor (l. o.).
(lat.) a. m. címjegyzék, tárgylajstrom.
(bány.), l. Bánya (mívelése).
l. Gyöngyök.
(lat.) a. m. ismétlés, begyakorlás; R. est mater studiorum, az ismétlés a tanulmányok anyja; ismétlés által lehet valamit jól megtanulni; repetens v. repetitor, felsőbb iskoláknál valamely altanító; repetitorium, ismétlő előadás; R.-s puska a. m. ismétlő fegyver (l. o.); R.-s lövegek a. m. ismétlő lövegek (l. o.).
(lat.), Rómában a hivatalos hatalommal nyerészkedési célból való visszaélés, megvesztegetés, zsarolás ellen hozott törvények.
l. Eike.
János, orientalista, szül. Új-Barson 1817 ápr. 23., megh. Pesten 1855 márc. 25. Tanulmányait Korponán, Selmecen és Pozsonyban végezte, hol elsajátította rendes tanulmányai mellett a héber, arab és török nyelvek ismeretét, sőt egyik tanára Tamaskó a szanszkrit nyelv elemeibe is beavatta. Hogy a keleti nyelvekben és irodalmakban teljes és magasabb kiképzést nyerjen, a pozsonyi evangélikus főiskola segélyével és ajánlatával 1842-43. a tübingiai egyetemen tartózkodott s ott Ewaldtól a kor egyik legnagyobb orientalistájától, hallgatta a szanszkrit nyelvről tartott magán előadásokat. Emésztő szorgalommal minden idejét a keleti nyelvek és összes, a Keletre vonatkozó tudományosságnak, irodalomnak, föld- és néprajznak, bölcsészetnek és vallásoknak, történet- és költészetnek mélyre ható tanulmányozására szentelte. Hazatérve, bár az akadémia arab nyelvtanát kinyomtatásra érdemesítette és arab költeménye, melyet a Pyrker-képtár megnyitása alkalmából irt és nyomatott ki, feltünést keltett: kénytelen volt a fővárost elhagyni s vidéken keresni házi nevelői helyet. 1847 dec. 23-án az akadémia is levelező tagjai sorába választotta. Növenmdékét a szabadságharc magával vitte, s 1848. ismét Pesten találjuk őt, mint házi tanítót. Az akadémiai könyvtár irnoki állása megürülvén, Széchenyi István gróf elnök sietett R.-t e szerény helyre alkönyvtárnoki címmel beiktatni. 1851. végre elérhette régibb óhajtását; kinevezték a politikába sohasem avatkozó tudóst a pesti egyetemnél a keleti nyelvek magántanárává, hol felváltva a török, persa és szanszkrit nyelveket tanította. Az akadémia javaslatára pedig az elnökség török-magyar történeti kútfők gyüjtésével és fordításával bizta meg, külön díjazás mellett. E munkálkodása gyümölcsei: a török-magyar-kori történetirásra vonatkozó bécsi kéziratok lajstroma; a jászberényi török levelek másai és fordítása; Naima török históriájának kivonata, melyekből a legérdekesebb részeket, p. a zsitvatoroki béke történetét, Hatvan és Eger ostromát stb. fel is olvasta; Dsáfer pasa névtelenének magyarországi emlékiratai, a Derbend-náme és Dselalzadé kivonata, lévai török levelek, Szulejman császár naplójának a magyar hadjáratokra vonatkozó részei: egész kis török-magyar okmánytár. Kéziratban maradt Szeladeddin keleti forrásokból és egyszersmind középkori keresztény tudósításokból dolgozott története. Nyomtatásban megjelent korábbi munkái: Keleti órák (Szeged 1848), melyben az arab, persa és török költészet párhuzamos megismertetésére adott alakilag gyarló, de jellemző, fordított vegyes költeményeket, de a műből csak az első füzet jelent meg. Igen hasznos könyve: Gyakorlati török nyelvtan (Pest 1851). Barátja, pártfogója Toldy F. mondott felette emlékbeszédet 1855 ápril 23. és rajzolta érdemeit Irodalmi arcképei és újabb beszédeiben (Pest 1856. XX. 206-214. old.).
Illés Jezimovics, orosz festő, szül. Csugujevpban (harkovi kormányzódás) 1844 jul. 25-én. Már egész fiatal korában szentképek festésével kereste meg kenyerét, azután hat éven át a szentpétervári művészeti akadémián tanult, mignem 1871. Jairus leányának föltámasztását ábrázoló képével ösztöndíjat nyert és nehány évet Párisban és Rómában töltött. Olaszországban is megtartotta orosz nemzeti jellegét. Szadkó a tenger csudavilágában címü képének tárgyát orosz népmeséből vette. Nagy föltünést keltett a volgai bárkavontatókat ábrázoló képével (1873), mellyel a modern orosz festészetben az első helyet foglalta el. Ezen hatalmas, megkapóan realisztikus művét követték: Egyházi körmenet (1883); Rettenetes Iván agyonüti fiát (1885); A kozákok válasza a szultánnak, mely 1896. Budapesten is ki volt állítva; Tolsztoj gróf a szántóföldön; Tolsztoj gróf dolgozószobájában. Kitünő képmásai közül említendők: Piszemszkíj költő, Musszoriszkíj zeneszerző, Garzin regényiró stb. arcképei. V. ö. Album de J. R. (Szt.-Pétervár 1891).
fonalak, szövetek és szálas anyagok mosásánál, fehérítésénél és festésénél használt gép, amellyel a szóban levő anyagokból a vizet avagy más folyadékot eltávolítják. L. még Centrifugál-gép.