(lat.), valamely összeköttetésnek felbontása, valaminek, jelesül örökségnek, visszautasítása. É.-Amerikában az államadósság megfizetésének megtagadása.
(lat.) a. m. ellenállás, ellenszegülés.
Melville félsziget D.-i részében, Brit-E.-Amerikában, az É. sz. 66° 32' alatt van. A Hudson-öböltől és a Fox-csatornától Southampton sziget választja el.
(lat.) a. m. elutasítás, visszautasítás; repulziv, visszataszító.
(lat.) a. m. tekintély, jó hirnév.
az állatoknak általában véve a levegőben való helyváltoztatási módja. E célra szolgálnak általában véve a szárnyak, vagy a mellső és hátsó végtagok közt kifeszített u. n. repülőhártyák. Miután a levegő igen engedékeny közeg, azért benne a mozgásra szükséges támasztópontot csak nagy felület találhatja meg, innét van az, hogy a hosszabb szárnyu állatok általában véve jobb repülők, mint a rövidebb szárnyuak. A szárnyak mint egykaru emeltyük működnek, ahol a szárny mozgatásának sebessége fordított arányban áll felületének, illetőleg hosszának nagyságával, vagyis mennél rövidebb a szárnya valamely állatnak, annál gyorsabban kell azt mozgatnia és viszont. Marey számítása szerint p. a darázs 110, méh 190, a poszméh 240, szitakötő 20, káposztaözöndék 9-szer mozgatja másodpercenkint szárnyait.
(állat), az erszényes emlősök növényevők alrendjének Phalangistidae családjába tartozó emlős állatok, melyeknek mellső és hátulsó lábait a test két oldalán elterülő bőrlebeny kapcsolja össze s ez lebegő ernyő gyanánt szerepel. Arcorruk rövid, hegyes. Hátulsó lábuk belső ujja körmötlen. Farkuk szőrös. Valamennyien éjjeli állatok. Egyetlen nembe, a Petaurus Shaw.-ba tartoznak. Ez nagyon hasonlít a repülő mókushoz, de fogazata egészen más és első meg hátulsó lábai között a test két oldalán elterülő repülőhártyája egészen szőrös. Legismertebb faja a P. scinereus Shaw., amely 23 cm. hosszu. Rokona a 8 cm. hosszu P. pygmaeus Desm.; háta szürkés-barna; hasa sárgás-fehér; farka 7 cm. hosszu és kétsorosan sörtepamatos. Hazája Új-Dél-Wales s itt szelidítve is tartják.
l. Léghajózás.
l. Pterodactylus.
(Exocoetus Art.), a nyilthólyagu halak rendjébe tartozó halnem rövid orral; igen kis fogakkal, megnyult testtel; meglehetős nagy pikkelyekkel. Mellúszói igen hosszuak, repülőszervvé módosultak. Mintegy 44 faja ismeretes a tropikus és altropikus tengerekből. Ezek bizonyos körülmények között, különösen pedig ha őket ellenség üldözi, a tenger vizéből 1-2, ritkán 4-5 m. magasra kiemelkednek s aztán vizszin közelében 50, nem ritkán 100-300 m. távolra szállanak egyenes vonalban. Szél ellenében sokkal tovább haladnak. Repüléskor megnagyobbodott mellúszóikat vizszintesen kifeszítik, e mellett hasúszóikat is igénybe veszik. Nem ritkán, különösen éjjelenkint, a hajókra is lehullanak. Legközönségesebb faj az Ex volitans L., mely a Földközi-tengert lakja. A R.-ak közé tartozik a Dactylopterus volitans C. O., l. Dactylopterus.