1. Sándor, magyar jogtudós, szül. Magyar-Soókon (Nyitra) 1878., megh. Budapesten 1860 máj. 31. A jogi pályára lépett, amelyen csakhamar kitünt. Pest vármegye közgyülésein Széchenyi és Kossuth őt szólították fel, hogy a fölterjesztésekben a törvények helyes alkalmazására ügyeljen. A szabadságharc alatt az éjjeli bizottság elnöke volt s részt vett a fontosabb kiküldetésekben. Irodalmi dolgozatai a Tudományos Gyüjteményben és a Jelenkorban jelentek meg; egyik pályaművét az akadémia is megkoszoruzta. Önálló munkái közül említendő: Béla király névtelen jegyzőjéről irt értekezése.
2. R. Sándor, jogi iró, született Budapesten 1833 febr. 1. Tanulmányai végeztével ügyvédi irodát nyitott Budapesten. Szabályrendeletek gyüjtésével és a fegyházi ügyre vonatkozó külföldi művek átültetésével sokat foglalkozott. Művei: Hazai polgári eljárásra vonatkozó szabályrendeletek (Pest 1864); Külhoni fogházak börtönrendszereiről rendeletek (u. o. 1866); Az esküdtszék Magyarországon (u. o. 1867); Fegyházi reform Magyarországon (u. o. 1868-69); Börtönkönyvtár (u. o. 1873); Fegyházi lelkész erkölcsi beszédei s imái (u. o. 1874) stb. Irt értekezéseket is Árpád és Attila sírjáról.
a latin respective (l. o.) szó rövidítése. Értekezéseken respondens (védő) v. respondeatur (felelni kell rá) helyett.
(új-lat.) a. m. illetve, vonatkozólag; helytelenül használják azonban «vagy» értelmében.
(lat.) a. m. tekintély, tisztesség; a rézmetszeteken a lap üres széle; respektál, tiszteletben tart. L. még Kiméleti napok.
(lat.) a. m. lélekzés (l. o.). R.-készülék, fiziologiai célból a lélekzés alkalmával történő légcsere vizsgálatára szolgál. Kezdetben a kilélekzett levegőt sósviz felett fogták fel és azután határozták meg a benne foglalt szénsavat. Később a gázórát kezdték a lélekzési levegő meghatározására felhasználni. Majd az összlégcsere vizsgálatára szerkesztettek nagy lélekzőkészülékeket. E készülékekbe a kisérleti állatot vagy embert egészen be lehet tenni és igy megfigyelni a légcserét. E végből az állat v. egyén befogadására szolgáló, légmentesen záró része van a készüléknek, mely szekrény, szoba, vagy tömlő. Ebbe jön be a levegő egyik oldalról, mig a másik oldalról azt valami módon kiszivattyuzzák. A kiszivattyuzott levegő mennyiségét órával mérik meg, szénsav-, viz-, esetleg nitrogéntartalmát pedig kémiai elemzés útján állapítják meg. Ilyen lélekzőkészülékek igen nagy számmal vannak. A legelső Scherlingtől való volt, ezt követte Regnault és Reiset, majd pedig Pettenkofer és Voit lélekzőkészülékei. Ugyanezek módosításaképen igen számos lélekzőkészüléket szerkesztettek az újabb időben, melyek közül legtökéletesebbnek a Sonden és Tigerstedt által Stockholmban felállított lélekzőkészülék mondható, mely 101 m3 térfogatu szobából áll, teljes lakásberendezéssel; closet stb. sem hiányzik benne. A kisérleti egyén étellel is kényelmesen ellátható s e mellett a légcsere a kivánható legnagyobb pontossággal határozható meg. Ily készülékekkel sikerült megtudni, hogy a 24 óra alatt egy egyén által kilehelt szénsav 686-1285, a visszatartott oxigén 54-1072 g. közt változik, hogy a légcsere nagysága a tápláléktól, munkától, nyugalomtól, ébrenléttől vagy alvástól függ. L. még Lélekzőkészülék.
(olasz) a. m. lélekzet, továbbá nyugalom. Kereskedelmi értelemben a. m. respektnap, l. Kiméleti napok.
(lat.) a. m. felel, megcáfol; respondent, valamely értekezés védője; responsabilis, felelős. Responsio-bér, védelmi és biztosítási díj; a lovagoktól a rendnek fizetett adó.
(lat.) a. m. felelet; igy nevezik az egyházban azokat az énekeket vagy imákat, amelyeket a pap vagy más előimádkozó vagy énekes elkezd, a hivők vagy énekkar pedig folytat, vagyis felel, tehát egyházi felelgető imádság vagy ének. L. Antifona.
(lat.) a. m. felelet, vélemény, különösen jogi vélemény. A rómaiaknál a jogfejlődésre nagy befolyással voltak a responsa pondentum, a jogtudósoknak a hozzájuk intézett jogi kérdésekre adott véleményei; az ezen az úton képződött jogot auctoritas prudentum, vagy sententiae receptae, jogászjognak (l. o.) nevezték. - R. (cantus responsorius), l. Graduale.
l. Köztársaság.