Részlet

l. Détail.

Részletes állableirás

l. Részletes erdőleirás.

Részletes erdőleirás

az erdőgazdasági üzemtervnek egyik legfontosabb része, ugyszólván a berendezendő erdő leltára, melyben minden osztag felsorolva, és termőhelye s állabminősége jellemezve van. Tartalmát és berendezését legegyszerübb alakjában mutatja az alábbi minta:

[ÁBRA]

Szokás azonban épp ugy a termőhelyet, valamint a fatömeg választékait és a növedéket is, még több rovatban részletezni.

Részletes felújítási terv

az erdőgazdasági üzemtervhez tartozó táblázatos kimutatás, melyben egyenkint fel vannak sorolva mindazok a tisztások, hézagos fiatalosok és vágásterületek, melyek mesterséges beerdősítése, illetőleg pótlása, felújítása és kijavítása a legközelebbi félfordaszak (l. Szakozási módok), vagyis a legközelebbi tiz éves időszak alatt tervbe van véve és egyúttal meg vannak jelölve az alkalmazandó fanemek és felújítási, illetőleg beerdősítési módok is.

Részletes vágásterv

l. Vágásterv.

Részletes vita

l. Általános vita.

Részletfizetés

l. Fizetés és Részletügylet.

Részletív

az a szerződésszerü okirat, amelyet a részletügyletről (l. o.) állít ki az eladó. Az 1883. XXXI. t.-c. szerint az eladó köteles a részletügyletekről laponként folyó számmal ellátott, átfűzött s az iparhatóság által hitelesített külön könyveket vezetni s ezek alapján az egyes részletügyletekről R.-eket, a részletfizetésekről pedig nyugtatványokat kell adnia a vevőknek. A R.-ek és a nyugtatványok az időrendben vezetendő s ugyanazon tételeket magukban foglaló üzleti könyvek szelvényrészeit képezik. A R. a homlokzatán feltünően mint R. jelölendő meg s magában kell foglalnia az ügylet megkötésének helyét s idejét, az eladott értékpapir minőségét, számát, névértékét, tőzsdei napi árfolyamát s eladási árát, a fizetési részleteket, a fizetések idejét, helyét és a fentebb idézett törvény szó szerinti szövegét. Szelvényívekkel ellátott R.-eket nem szabad kibocsátani. E rendelkezések megszegésére alkalmazandó büntető határozatokat l. Részletügylet.

Részletkötvény

az állami nyereménykötvények címleteit néha még részekre osztják s e szétosztott kötvényeket nevezik R.-eknek, vagy másként részjegyeknek. E szétosztás célja az, hogy ez által több kisebb névértékü címletet kinálhassanak eladásra s igy a kisebb tőkepénzeseket is bevonhassák a hitelműveletbe. Ha ez sikerül, könnyebb lesz az egész kölcsön elhelyezése s már a kibocsátásnál magasabb árfolyamot lehet elérni. Ha valamely kölcsön kibocsátásánál egész és R.-ek szerepelnek, akkor az egész darabokat 1/1, a feleket 1/2, az ötödöket 1/5 jelzéssel jegyzik a tőzsdék.

Részletrajz

architektonikus tagozatoknak természetes nagyságu rajza. Francia elnevezése után détailnak (l. o.) is hivják.


Kezdőlap

˙