lásd Felügyelő bizottság.
a részvénytársaság ügyeinek intézésére hivatott közeg; a R. jogi állása a meghatalmazott jogi állásának felel meg. A R. egy vagy több személyből állhat, s választható a részvényesek közül v. másokból, fizetés mellett vagy a nélkül. Az első igazgatónak legfeljebb 3 évi tartamra kinevezését az alapítók maguknak fentarthatják. A R. hatáskörére nézve különösen fontos az az intézkedés, hogy a részvénytársasággal szemben a R. képviseleti jogát az alapszabályok és a közgyülés korlátolhatja, de harmadik személyekkel szemben az ily korlátolások joghatállyal nem birnak. A R. s az abban történt minden változás a cégjegyzékbe bevezetendő. A R.-ot illeti a cégjegyzés, a részvénytársaságnak képviselete hatóságok és harmadik személyek irányában. Mennyiben eshetik a R. mulasztás miatt büntetés alá, l. Részvénytársaság.
l. Közgyülés.
a részvényesek által a részvénytársaság számára üzleti vagyonul lekötött, illetőleg befektetett vagyon, amelynek összege a társaság alapításakor előre és pedig mindig pénzértékben határozandó meg, l. Részvénytársaság.
l. Részvény.
vagy kaszáló, állandóan füvet termő telek, melynek lekaszált termését mint szénát értékesítik. A legelőtől csak abban különbözik, hogy termése lekaszálható, mig a föltétlen legelő termése csak legeltetés útján értékesíthető. A rét mezőgazdasági jelentősége abban nyilvánul, hogy különösen a tenyészállatok számára a legalkalmasabb takarmányt szolgáltatja, hogy termése rendszerint biztos s kezelése aránylag csekély költséget okoz, minélfogva a jó rét jövedelmezés és érték tekintetében a legjobb szántófölddel vetekedik. Különbség teendő természetes és mesterséges rét között. Előbbi az ember hozzájárulása nélkül jön létre, utóbbi mesterséges úton, vetéssel létesíttetik. Mindkét neme a rétnek lehet öntözhető, a fölület lényeges átalakításával nyert öntözhető rét pedig műrétnek mondatik. Az öntözhető rét előnye a nem öntözhető fölött főképen abban nyilvánul, hogy termése nemcsak tetemesebb, hanem biztosabb is. Fekvés tekintetében van völgyi vagy lapályi, hegyi és erdei rét. A folyamok és patakok mentén elterülő lapályrétek rendszerint a legértékesebbek, mert nyirkos talajuk a réti növényzetnek nagyon tekintélyes vizszükségletét legjobban kielégíti. Ilyen rétek nálunk kétszer kaszálhatók s kataszteri holdanként 20-30, sőt 40 q szénát szolgáltatnak. A hegyi s erdei réteket, kivált szárazabb éghajlat alatt, többnyire csak egyszer kaszálják s jó szénát szolgáltatnak ugyan, de termésök csekély, 10-15 q. A rét értéke nagy mértékben a széna minőségétől is függ, mely tekintetben édes és savanyu szénát termő rétek különböztetendők meg. Az elsők szénája főkép értékes pázsit- és lóherfélékből áll, az utóbbiaké több-kevesebb savanyu füvet (sás, káka, szittyó stb.) és zsurlókat tartalmaz s ezért inkább csak lovaknak való. Ilyen kivált a láprétek szénája, melynek értéke fél akkora, mint az édes réteké. Habár a szénatermés mennyisége és minősége első sorban a talaj- és éghajlati viszonyoktól és a rét fekvésétől függ, helyes kezelés és kellő gondozással minden rét hozama kisebb-nagyobb mértékben fokozható. E tekintetben első feladat a felesleges nedvesség elvezetése, ami a savanyu füvek eltünését vonja maga után; azonkivül évenkint tavaszkor erélyesen megfogasolandó a rét és a vakondturások elterítendők, mely célra a rétboronák és rétgyaluk szolgálnak. Nem öntözhető és áradásoknak alávetett rétek rendszerint trágyázásban részesítendők, mely 3-4 évenként ismétlendő. Rétek trágyázására a jól megérett s porhanyó istállótrágyán kivül a trágyalé, a keveréktrágya vagy komposzt (l. o.), továbbá hamu, gipsz és kálitrágyák nagyon alkalmasak. A széna minőségére a kaszálás ideje is befolyással van. Legjobb a rétet akkor kaszálni, amikor a növényzet zöme virágzásba lép; ezen esetben kedvező minőség mellett a legnagyobb mennyiségü széna nyerhető. Kései kaszálás esetén nemcsak durvább, rostosabb és ennélfogva nehezebben emészthető a széna, hanem a rét növényzete is szenved ezalatt, mivel a növények egy része magba megy. A kései kaszálásnál továbbá a magról szaporodó gyomok is nagyon terjednek. A rétek viszonylagos területi elterjedése a talaj- és klimatikus viszonyok szerint nagyon különböző. Hazánkban p. a rétek területe 2 565 000 hektár, ami a termő terület 10,5%-ának felel meg; de mig a rétterület ezen aránya Csanád vármegyében csak 3,4% Bács-Bodrogban 4,3%, Esztergom vármegyében 4,4%, addig Zólyomban és Ugocsában 16%, Máramarosban 19,2 és Csík vármegyében 22,2%. Magyarország évi szénatermése 55 és 74 millió q között váltakozik és átlegban 65-re tehető, a hektáronkénti termés pedig 26,3 q.
(franc., ejtsd: rötabl) a. m. oltárkép.
marokkói súly, a. m. artal (l. o.).
eddig réteknek nem használt területeknek rétekké átváltozásánál, továbbá már meglevő, silány termésü rétek megújításánál nyer alkalmazást. A sikeres R. első feltétele a rétnek alkalmas terület kiszemelése. Rétnek pedig leginkább oly alacsony fekvésü terület alkalmas, melynek talaja kötöttségénél fogva a nedvességet jól megőrzi s mely azonkivül eléggé mély rétegü. Homokos és meszes talaj rétnek nem alkalmas. A rétté alakítandó terület előzetesen megfelelő kulturállapotba hozandó, mivel a réti növényzet fejlődése első stádiumában kertszerüen megmivelt és kellő erőben álló földet igényel. Ez ugy érhető el, ha az illető terület 1-2 éven át kapás növények termelésére fordíttatik s kellő trágyázásban részesül. Az ily módon előkészített területen a gyep vagy vetés vagy gyeplerakás által létesíthető, sőt nyirkos éghajlat alatt egyszerüen a természetre bizzák a begyepesedést. Minthogy a gyeplerakás nagyon költséges, a természetes módon létesült gyep pedig nagyobb igényeknek nem felel meg, a R.-nál a gyeplétesítésnek legáltalánosabb módja a gyepvetés. Ezen célra megfelelő vetőmagkeveréket állítunk össze, melyben különféle szál- s aljfüvek és lóhereféle növények megfelelő arányban legyenek képviselve. Legbiztosabban ugy érjük el a célt, ha a keverékbe főképen oly növényeket veszünk föl, melyek a begyepesítendő területhez hasonló területen vadon is előfordulnak. V. ö. Balás Á., A rétmívelés és legelőkezelés alapvonalai (Budapest 1876) és Vincent L., Der rationelle Wiesenbau (3. kiadás 1870).
község, l. Bőny-Rétalap.