(franc., ejtsd: rövely) a. m. ébresztő, reggeli trombita-harsogás, mellyel a katonákat szokás fölébreszteni.
(ejtsd: rövel), város Haute-Garonne francia départementban, 24 km.-nyire Villefranchetól, termékeny vidéken, vasút mellett, (18?1) 5566 lak., kerámiai iparral, hires likörgyártással. 1332. Valois Fülöp rendeletére alapíttatott. 1579. a néraci egyesség szerint a protestánsoknak adatott biztonsági helyként. 3 km.-nyire van a Saint-Ferréol mesterséges medence, amelynek 67 ha. a területe és több mint 6 millió köbméter viz befogadására alkalmas. Lefolyása a Rigole de la Plaine, amely a Canal du Midit táplálja.
l. Kijelentés.
l. Kisértet és Házi szellemek.
régi grófi család Dániában, Schleswigben és Holsteinban, mely már a XII. sz.-ban feltünik és a XVII. sz.-ban két ágra, az idősebb és ifjabb ágra szakadt. Az elsőt Henning gróf (1640-1705), az utóbbit Konrád gróf (szül. 1644., megh. 1708.) dán kancellár alapította. Az ifjabb ág kiválóbb tagjai: Keresztély Detlev R. gróf, szül. 1671., megh. 1738 okt. 1. Előbb a dán hadseregben szolgált, majd császári szolgálatba lépett és a spanyol örökösödési háboruban Olaszországban küzdött kevés szerncsével. 1709-ben visszatért Dániába s első miniszterré neveztetett ki, de ezen állását IV. Frigyes halála után elveszítette. Féltestvére, Anna Zsófia grófnő (szül. 1693., megh. 1743.) 1712 óta morganatikus házasságban élt IV. Frigyes dán királlyal s Lujza királyné halála után 1721. királynévá koronáztatott. Keresztély Detlev Frigyes R. gróf, szül. 1748 márc. 11., megh. 1827 okt. 11-én. 1790-1813. dán miniszter, a parasztosztály helyzetének javítása által nagy érdemeket szerzett. A fiatalabb ág tagjai közül említendő: Ferdinánd Károly Ottó R. gróf, Brahe-Trolleburg báró, szül. 1803 ápr. 20., dán udvari szolgálatban állott, megh. 1875. Fia Keresztély Einár gróf, szül. 1864. Az idősebb ága kivlóbb tagjai: Frigyes R. gróf, szül. 1797 jul. 16., megh. 1874 ápr. 24., a schleswigi német nemzeti párt kiváló tagja volt a dán uralom ellen. 1848. a német birodalmi kormány őt nevezte ki a schleswigi helytartó tanács elnökévé, s ő vezette a tartomány kormányzást 1851-ig, a dán uralom helyreállításáig. A dán kormány által száműzetvén, Poroszországban telepedett le s 1861. a porosz urakházának tagjává neveztetett ki. Frigyes R. gróf 1815. Le Merchier de Criminil francia emigráns két fiát adoptálta s megalapítója lett a R.-Criminil-családnak. E család kiválóbb tagja: R.-Criminil Henrik gróf, szül. 1798 május 6., megh. 1869 dec. 31. Mint diplomata kezdette pályáját, majd dán külügyminiszter lett. Az 1848-iki schleswig-holsteini mozgalom kitörésekor kilépett az állami szolgálatból, de később átvette a holsteini minisztérium vezetését 1854-ig.
(franc., ejtsd: rövnü) a. m. jövedelem.
(franc., ejtsd: reverber), csiszolt vájttükör, mely egy előtte fölállított láng fényének erős visszaverésére szolgál; maga az ily tükörrel ellátott lámpa is; tágabb értelemben utcai (gáz-) lámpa. - Revervberatio, a fény visszaverődése.
József, olasz költő, szül. Triestben 1812., megh. Rómában 1889 dec. 23. Milanóban tanult s 1847. Torinóba ment, hol a La Concordia c. forradalmi újság munkatársa volt; 1848. részt vett a milanói nevezetes öt nap (cinque giornate) harcaiban, s aztán Susában, Torinóban, majd hosszabb ideig Genovában élt, mig Róma elfoglalása után (1870) a külügyminisztériumban fogalmazói állást kapott. Nemzeties irányu irataiban honfitársai szabadságérzetét és hazaszeretetét igyekezett fölkelteni, s a kora áramlatának megfelelően hamar nagy népszerüségre jutott. Jobb drámái: Lorenzio de' Medici (Milano 1829); Sampiero di Bartelica (u. o. 1846); Il marchese di Bedmar (u. o. 1847) stb., melyek összegyüjtve Drammi storici (Firenze 1860) c. jelentek meg. Irta még: La cacciata degli Spagnuoli da Siena (Milano 1847); továbbá szonetteket: Sdegno e affeto (u. o. 1845); Nuovi sonetti (Capolago 1846); Bozzetti alpini (Róma 1857); Marine e paesi (u. o. 1858); Persone ed ombre (Genova 1862); Osiride (Róma 1879). V. ö. Fenini C., Giuseppe R.., Il poeta e il patriotta (Milano 1894).
(lat.), a papok hivatalos öltönye; reverendus, tisztelendő; reverendissimus, főtisztelendő; reverentia, tisztelet.
(lat.) a. m. tisztelet, különösen a tisztelet kimutatása, mély meghajlás.