(ejtsd: roaja), fürdőhely Puy-de-Dôme francia départementban, 3 km.-nyire Clermont-Ferrandtól, a Tiretaine és vasút közelében, (1891) 1511 lak., vastartalma ásványvizforrásokkal és két fürdő-intézettel (Grand établissement és Bain-de-César). V. ö. R., manuel de médecin et du baigneur (1873).
Rai Bareli (l. o.) angolos leirása.
(ejtsd: roajé-kolár) Péter Pál, francia tudós s államférfiu, szül. Sompuisban(Champagne) 1763 jun. 21., megh. Chateauvieux birtokán St.-Aignan mellett (Loir-et-Cher) 1845 szept. 4. A forradalom előtt a párisi parlament ügyvédje volt, 1789. a Bastille ostroma után pedig a fővárosi municipium tagja, később pedig titkára lett. Az anárkiát azonban mindvégig kárhoztatta, amiért a jakobinusok gyülölték. 1792 aug. 10. után sompuisi birtokára menekült, ahol elrejtve élte le napjait és csak 1797. lépett megint előtérbe, midőn mint Marne département követe az ötszázak tanácsába lépett, de a fructidor 18-iki államcsiny után kizáratott a testületből. 1810 óta mint bölcsészettanár működött az egyetemen s a francia bölcsészet új lendületére nagy befolyást gyakorolt és ő volt megalapítója a doctrinaire-iskolának. 1814. a király kinevezte államtanácsosnak. R. a száznapos uralom alatt letette e hivatalát, a második restauráció után pedig a közoktatásügyi bizottság elnöke lett. Egyideig a Marne départementet képviselte a kamarában, hol az alkotmányos rendszer buzgó védőjéül szerepelt, minek folytán 1820. hivatalát elvesztette. Ekkor nyiltan az ellenzékhez csatlakozott s ezen irányban mint hirlapiró és a doctrinairek (l. o.) feje működött. 1827. az akadémia tagja lett. Lajos Fülöp trónralépte után visszavonult a magánéletbe. Életét megirta Barante, La vie politique de R. (3. kiad., u. o. 1878, 2. köt.). - Öccse R. Antal Atanáz, szül. 1768 febr. 7.; rövid idő alatt az orvosi irodalom elismert szaktekintélye, a király házi orvosa és az orvosi tudomány tanára lett. Meghalt Párisban 1825 nov. 27.
latin növénynév után Royle János forbes neve, szül. Khanpurban (K.-India) 1799., megh. Actonban London mellett 1858. A szerampuri növénykert igazgatója volt. A Himálaja és Kasmir növényzetét ismertette.
(ejtsd: rajta), város Lancaster angol grófságban, 11 km.-nyire Manchestertől, vasútmellett, (1891) 13 395 lak., pamutiparral.
szűz, szent a XII. sz.-ból. Atyja Sinnibald gróf Palermóban, Nagy Károly császár ivadéka és rokona Jó Vilmos nápolyi királynak. Fiatal korában a Palermo közelében levő Peregrin hegység zordon vidékére vonult vissza, ahol imádság, bőjtölés és elmélkedés között be is fejezte életét 1163 körül. Ô Palermo védszentje. Emlékünnepe az egyházban szept. 4.
a dunántúli Alpok egyik hegysége, mely Sopron vármegye és Alsó-Ausztria határán emelkedik; a hegység Lajta-Szent-Miklós mellett veszi kezdetét, s innen D. felé folyton emelkedve, a Rozália-kápolnánál (Fraknóváraljától DNy-ra) 746 m. magasságot ér el. A Rozália-kápolnától D-re (ahol K. felé a Soproni-hegység hatalmas ágát bocsátja), a gerince Alsó-Ausztriában csap el és magas fekvésü hullámos fenföld jellemét ölti magára, melyet Buckelige Weltnek (hepehupás vidék) szoktak nevezni. Odább D. felé való folytatódásában a R. a Wechsel-hegységhez csatlakozik. A R. É-i részét sűrü erdők (túlnyomóan fenyvesek) borítják, melyek tövében dús szőllők és gyümölcsösök (főleg Rétfalu vidékén) terülnek el; a hepehupás vidéken ellenben, magas fekvése dacára is, túlnyomóak a szántóföldek s csak a legmagasabb csúcsokat borítja a fenyves. A R. magyarországi részében kevés község van; legjelentékenyebb Lajta-Szt.-Miklós és rétfalu; nevezetes továbbá a pecsenyédi savanyukút (fürdő) és Fraknó vára. A R. legmagasabb csúcsán álló Rozália-kápolna 1695. épült. A R. osztrák részében számos község van. Az egész hegységet számos turista-út szeli át s egy 587 m. magas hegyen az osztrák turista-egyesület 21 m. magas messzelátót (Hohe Warte) épített. Innen, valamint a Rozália-kápolnáról gyönyörü kilátás nyilik. V. ö. Thirring Gusztáv, A R. (Földrajzi Közlemények 1884. évf.).
az aromás vegyületek csoportjába tartozó bázis, amelynek sói és származékai a legszebb kátrányfestékek, képlete: C20H20N3.OH. Előállítható bármelyik sójából (p. tiszta fuxinból), ha ennek oldatát kálium- vagy nátriumhidroxiddal elegyítjük és az ekkor leváló R.-t alkoholban feloldjuk és kikristályosítjuk. Szintelen tű- vagy lemezalaku kristályos test, amely a levegőn igen gyorsan megvörösödik és a hevítéskor elbomlik. A R. 1 vagy 3 molekula savval a megfelelő R.-sókat adja; e sók közül az egy molekula savat tartalmazók a legszebb szinü festékek, de igen szépek a R. származékainak a sói is.
(Rozália, Rozavlea), kisközség Máramaros vármegye izavölgyi j.-ban, (1891) 1827 oláh és német lakossal.
ötvény, mely 40 r. nikol, 10 r. ezüst, 30 r. alíminium és 20 r. cin elegyéből áll.