Sangerhausen

az ugyanily nevü járás székhelye Merseburg porosz kerületben, vasút mellett, (1890) 10 676 lak., cipőgyárral, vasöntéssel, gép-, kályha-, ajtó-, maláta-, sör- és téglagyártással; Ulrikról elnevezett temploma Németország egyik legszebb bazilikája; a Jakab-templomban pompás oltárszekrény és érdekes síremlékek láthatók.

San-German

(ejtsd: -herman), város a spanyol nyugatindiai Portorico szigeten, a sziget déli csúcsán, a Guanajibo folyó mellett, (1887) 19 827 lakossal.

San Germano

(ejtsd: szan dsermano), 1. olasz fürdő, l. Agnano; 2. S., olasz város, l. Cassino.

San Gimignano

(ejtsd: szan dsiminyano), város Siena olasz tartományban, az Elsa bal partján, a Cornocchio É-i lábánál, (1881) 8524 lak., szőllőtermeléssel. A falakkal körülfogott, középkori külsejü városban a Dom-téren van a Palazzo Publico (1288-1323) Lippo Memmi képeivel s freskóival; a la Collegiata nevü székesegyház, amelyet 1466. Giuliano da Majano kibővített és amelyet Domenico Ghirlandajo legszebb freskó-alkotásai díszítenek; egyéb érdekes épületei: a Palazzo del Podesta nagy loggiával; a San-Agostiono-templom, amely Benozzo Gozzolinak (1463-65) szt. Ágoston életéből vett 17 freskójáról hires; a városi könyvtár (9000 kötet, 200 kézirat), a Palazzo Pratellesi; a San Giovanni Evangelista templom XII. sz.) stb. S. a XIII. és XIV. sz.-ban virágzó város volt, de 1453. Firenze hatalma alá került.

San Giorgio

(ejtsd: szan dsordsó), kikötő Fermo olasz város mellett.

San Giovanni a Teduccio

(ejtsd: szan dsovanni a teduccso), község Nápoly olasz tartományban, a Nápolyi-öböl partján, 13 583 lak. A község Nápolytól DK. felé Porticiig húzódik.

San Giovanni in Fiore

(ejtsd: szan dsovanni-), város Cosenza olasz tartományban, a Sila hegység DK-i lábánál, a Neto és Arvo összefolyásánál, (1881) 10 745 lak. A XII. sz.-ban alapított kolostor körül keletkezett.

San Giovanni in Laterano

római templom, l. Laterán.

Sangir

l. Szangir.

San Giulio

(ejtsd: szan dsulio), sziget, Orta Novarese olasz város átellenében, régi templommal, régi vár tornyának maradékával. E várban ostromolta I. Ottó császár 962. Berengárt.


Kezdőlap

˙