(Sangrus), 112 km. hosszu folyó Olaszországban; Aquila tartomány D-i részén az Abruzzókban ered Giojától D-re; magas hegyek közt DK-nek, Castel S.-tól kezdve pedig ÉK-i irányban folyik és Torinónál az Adriai-tengerbe torkollik.
(ejtsd: szanginer), Corse francia départementhoz tartozó kis szigetcsoport az Ajacciói-öböl Ny-i részében, világító toronnyal.
L. (növ., vérpipacs), a mákfélék fajaszakadt füve. A S. Canadensis L. apró (15 cm.) többnyári növényke, sárgapiros vagy vérszinü tejjel. Levele ujjas karéju. Virága a megnyult virágszálon magános, középnagyságu, fehér; tokja hosszas, egyrekeszü, kétcsappantyus. Gumósan vastagodott tőkéjében, valamint egyéb részében is, csipős, keserü nedv van, mely a sanguinarin nevü alkaloid tartalmától meghánytat. Tőkéjét (rhizoma sanguinariae) meg a magvát Amerikában mellfájás ellen használják (acetum et tinctura sanguinariae), de Európában áldásosnak nem bizonyosodott. Tőkéjének festéke azonban kelendőbb; különböző árnyéklatu és nagyon szép piros festéket lehet belőle előállítani.
(lat.) a. m. vér.
(növ.), lásd Nádpálma és Sárkánypálma.
L. (növ.), l. Vérfű.
Tourn. (növ.), l. Gombernyő.
(ásv.), l. Szanidin.
(La Granja), város Segovia spanyol tartományban, 115 km.-nyire DK-re Segoviától, a madridi vasúti vonalon, a Sierra de Guadarrama Ény-i lejtőjén, (1887) 3604 lak. Itt van a szép S.-templom V. Fülöp és nejének sírjával. Szép kastélya 1724-27. épült, parkja a versaillesi mintájára van alkotva.
(lat.) a. m. egészség (l. o.).