l. Szent-Gallen.
az ugyanily nevü járás székhelye Koblenz porosz kerületben, a Rajna bal partján, Sankt Goarshausennel szemben, vasút mellett, (1890) 1468 lak., gőzhajóállomással; bőrkészítéssel; régi erődítményeinek romjaival. Evangélikus templomában, amelyet 1441. építettek, II. Fülöp hesseni tartományi grófnak és nejének márványemlékei; kat. templomában pedig a szt. Goar kőalakja és végül a temetőjében egy 1,5 m. kelta piramis látható, amely utóbbit 1845. Pfalzfeld faluból hoztak ide. Az egykori veszélyes rajnai sellőt, a S.-zátonyt repesztésekkel eltávolították. S. 1794-ig Katzenellnbogen grófságnak volt főhelye.
az ugyanily nevü járás székhelye Wiesbaden porosz kerületben, a Rajna jobb partján, vasút mellett, (1890) 1506 lak., jelentékeny műmalommal. A város fölött az 1343-ban III. János gróf által épített Neukatzenellnbogen (die Katz) nevü várral, amelyet 1806. a franciák leromboltak, de későbben a németek újra fölépítettek.
város Pfalz bajor kerületben, a porosz határ közelében, a Rohrbach partján, vasút mellett, (1890) 10 847 lak., nagy üveghutákkal, táblaüveg- és palacküvegkészítéssel, üvegfestéssel, vasöntéssel, gépgyártással, pamutfonással, mesterséges trágya-, szappan-, bőr-, tészta-, gőzkatlangyártással. S. nagy szénmedence és vasipar középpontja.
tanya Basel közelében, a Birs mellett; ismeretes azon csatáról, amelyet itt 1444 aug. 26-án a svájciak és armagnacok egymással vívtak. A csata emlékére 1872. Schlöth által egy emléket emeltettek; a csata napján évenként népünnepet tartanak.
dán sziget, l. Saint John.
1. S. im Pongau, az ugyanily nevü salzburgi kerületi kapitányság székhelye, a Salzach jobb partján, vasút mellett, (1890) 1227 lak., szép gót templommal. A közeli Liechtensteinklamm, amelyen át az Ache tör magának utat a Salzachhoz, egyike a legnagyobbszerü sziklahasadékoknak. Az 1876. a hasadékon keresztül készített út 890 m. hosszu. - 2. S. an der Saar, város Trier porosz kerületben, a Saar jobb partján, Saarbrückennel szemben, (1890) 14 631 lak., vasöntéssel és gépgyártással, vasáru-készítéssel, agyagiparral, gőzfürésszel, sörgyárral és székereskedéssel. V. ö. Herrmann, S.-Saarbrücken u. seine Umgebung (S. 1890).
(szlávul Skocijan), falu Sesasza görz-gradiscai kerületi kapitányságban, 3 km.-nyire Divacától, 70 lak. Ismeretes a Reka (l. o.) vizeséseiről és barlangjairól. V. ö. Müller, Die Grottenwelt v. S. (Bécs 1890).
1. S. im Lavantthale, város Wolfsberg karintiai kerületi kapitányságban, a Lavant felső völgyében, (1890) 3696 lak., XII. sz.-beli templommal; kerületében a hires preblaui ásványvizforrással és barnaszénbányával. - 2. S., fürdő Feldkirchen (l. o.) mellett. - 3. S. in Passeier, falu Tirolban, l. Passeier.
1. Finnország egyik kerülete (län) Kuopio, Wyborg, Nyland, Tawastehus és Wasa közt, 22 840 km2 területtel, amiből 8201 km2 esik a tavakra, 186 000 egy km2-re 8,1 lak. A kerület a Saima-tó környékén hegyes és sziklás, D-i részében egy homokdomblánc van; végre ÉD-i irányban vonul el a Saima és Päijänne közti vizválasztó. A fő termékek a rozs, árpa, zab és burgonya; a mezőgazdaságon kivül fontosabb foglalkozási ág: az erdőgazdaság, halászat, a durvaposztó- és vászonkészítés. A kerület járásai: Heinola, Juwa, Rantasalmi és S. - 2. S. (finnül Mikkeli), az ugyanily nevü kerület és járás székhelye a Saima-tó egyik Ny-i öblénél, vasút mellett, (1890) 2568 lak., liceummal.