l. San Murezzan.
község Wolfsberg karintiai kerületi kapitányságban, a Lavant alsó völgyében, vasút mellett, (1890) 970 lak., egy benceapátsággal, amelyben a Habsburg-ház 13 tagjának van sírja; a román ízlésü templomban értékes képtár (Dürer, Holbein, van Dyck), könyvtár és irattár van elhelyezve. Az 1091-ben alapított kolostort II. József 1786. világiasította, de Ferenc császár 1809. eredeti céljának visszaadta, ide telepítvén le a St. Blasienből kivándorolt bencéseket.
az ugyanily nevü kerületi kapitányság és püspökség székhelye a Traisen bal partján, vasút mellett, (1890) 10 906 lak., vashámorokkal, vasöntéssel, fegyvergyártással, pamutfonással és mímalmokkal; közép- és népiskolákon kivül katonai alreáliskolával, siketnémaintézettel, szentháromságszoborral; az új városi parkban József császár emlékével. 1030. alapított székesegyházáz 1266. űjra építették és a XVIII. sz.-ban restaurálták. V. ö. Lampel, Urkundenbuch d. Chorherrenstiftes S. (Bécs 1891).
falu Düsseldorf porosz kerületben, vasút mellett, (1890) 7459 lak., selyem- és bársonyszövéssel, gőzmalmokkal, olajpréseléssel és sörgyártással; szép gót templommal.
l. Grödeni-völgy.
falu Amstetten alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, az Erla és vasút mellett, (1890) 3222 lak.
az ugyanily nevü karintiai kerületi kapitányság székhelye, a Wimitz és Glan összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 3971 lak., szép gót templommal, közelében Vitus-forrás nevü fürdővel. S. 1519-ig Karintiának volt fővárosa és a karintiai hercegek székhelye és a legújabb időkig a karintiai vaskereskedés középpontja. A közeli Zollfelden állott Virunum, Közép-Noricum fővárosa.
az ugyanily nevü járás székhelye Trier porosz kerületben, a Blies és vasút mellett, (1890) 4972 lak., vasmível, nagy dohánygyárakkal, gyapjufonással, sör- és posztógyártással. Kat. templomában szt. Vendel ereklyéit őrzik. S. 1816-34-ig Lichtenberg koburgi hercegségnek volt fővárosa, amely szerződésszerüleg 1834 máj. 31. Poroszországra szállott át.
1. község Gmunden felsőausztriai kerületi kapitányságban, az Aber vagyis S.-tó (12 km. hosszu, legfölebb 2 km. széles, 122 m. mély, 1348 ha. területü) É-i partján, a Schafberg lábánál, vasút mellett, (1890) 1455 lak., gőzhajóállomással; közelében papirosgyárral. A XV. sz.-ból való gót templomban 1481. pompásan faragott főoltár látható Pacher képfaragótól. A templom előtti udvaron van egy 1515. Passauban öntött kút, amelyet szt. Wolfgang regensburgi püspöknek emlékére állítottak föl, aki 972-77. itt mint remete élt. - 2. S., fürdő Salzburgban, l. Fusch-völgy.
laguna-sziget és rajta egy kolostor, 4 km.-nyire Velencétől, a Malamoccói Lidón. Miután a törökök Moreát a velenceiektől elvették, 1717. itt telepedtek meg a mechitaristák.