(ejtsd: szen migel), 1. az Azorok (l. o.) legnagyobbika. - 2. S., az ugyanily nevü departamento fővárosa Salvador középamerikai köztársaságban, a S. vulkántól ÉK-re, tágas síkságon, mintegy 12 000 lak., élénk indigókereskedéssel. Kikötője La Unio.
l. Tucuman.
l. Piura.
l. Salta.
az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Firenze olasz tartományban, az Arnótól balra, vasút mellett, (1881) 2147, mint község 16 739 lak., liceummal, X. sz.-beli dommal.
(Sankt Moritz), svájci falu Graubünden kanton Malvja kerületében, 1856 méter magasban, (1888) 822 lak. Látogatott fürdőhely; Vizét már 1539. Paracelsus említi. 1886. fúrták a Funtauna Surpunt kutat. A fürdőt, különösen 1854 óta sokan felkeresik. V. ö. Husemann, Der Kurort S. (Chur 1874); Biermann, S. und das Oberengadin (5. kiad. u. o. 1886); Veraguth, S. und seine Eisenquellen (2. kiad. u. o. 1894).
(San), a Szávának 85 km. hosszu baloldali mellékfolyója. A Karavankákban a Grintourban ered; a hegyek közt 120 m. magas vizesést (Rinkafall) alkot, egy időre a morenák közt eltünik és csak a hegylejtőkről leérve jelenik meg újra a felszinen. Cillinél D-nek fordul és Steinbrücknél torkollik. 55 km.-nyi hosszuságban tutajozható. Erős gyógyhatásunak tartják a S.-fürdőket Cillinél (l. o.).
(ejtsd: szannacáro) Jakab, olasz költő, szül. Nápolyban 1458 jul. 28., megh. u. o. 1530 aug. Sincerus Actius álnéven közzétett latin költeményei, melyek közt a De partu virginis c. eposza (latinul és németül kiadta Becker Lipcsében, 1816) Ferdinánd nápolyi király kegyét szerezte meg neki, aki őt fiainak Alfonznak és Frigyesnek tanítójává tette. Ez a kegy és barátság a később trónra jutott Frigyes hercegnek 1496. bekövetkezett haláláig tartott. Mint olasz költő Arcadia címü idilljével lépett fel, mely a pásztorregények mintaképe. Műveinek első teljes kiadása: Le opere volgari di J. S. cioe l'Arcadia, le rime, le lettere stb. (Padova 1723, 2 köt.). V. ö. Torraca Fr., J. S. (Nápoly 1879).
város Foggia olasz tartományban, 23 km.-nyire San Severótól, a Gargano egyik kiágazásán, (1881) 8260 lakossal.
l. Paxo.