az ugyanily nevü departamento székhelye Salvadorban, a Ny-i határhoz közel, vasút mellett, 30 420 lak., kávé-, cukorültetvényekkel, élénk indigókereskedéssel.
l. Coro.
(Santana) Antal Lopez, de, a mexikói köztársaság elnöke és diktátora, szül. Jalapában 1797 jun. 10-én, megh. 1876 jun. 20. Az 1821-iki szabadságharc idejében mint ezredes Iturbide jelöltsége mellett foglalt állást, de midőn ez a császári koronát fejére tette, elhagyta őt s a köztársaságiak egyik vezéreként sokban hozzájárult Iturbide bukásához. 1833 márc. elnökké választották. 1835 októberben centralisztikus alkotmányt erőszakolt az országra, felvette a diktátori címet. 1836 áprilisban az elszakadt Texas ellen indított hadjárat alkalmával az ellenség kezébe került, de szabadságát nemsokára visszanyerte. 1838-ban Veracruz védelmezésében a franciák ellen egyik lábát vesztette. Rövid szünet után 1841. ismét részt vett a politikai mozgalomban s újra kezéhez ragadta a korlátlan diktaturát, de már 1844. megbukván, a kongresszus által mint hazaáruló élethossziglan tartó számkivetésbe küldetett, három millió peso értékü vagyona pedig elkoboztatott. S. Cuba szigetére húzódott vissza, de pártja nem nyugodott; 1846 aug. visszahivta s az ideiglenes kormány genralissimus címmel ruházta fel és S., ámbár 1847 febr. Buenavista mellett Taylor É.-amerikai tábornoktól kemény vereséget szenvedett, mégis elnökké választatott. 1847 szept. diktátori méltósággal ruháztatta fel magát. Scott az Unio tábornoka csapataival győztesen előnyomult és magát a székvárost is megszállotta, mire a diktátor Jamaica szigetre menekült. Hazáját teljes anarkiában hagyta hátra, mignem a növekedő zürzavar közepette a pártok fejei 1853. S.-t visszahivták, kinek erős kezét e pillanatban nem nélkülözhették. S. engedett a meghivásnak, s miután az országban a közbékét helyreállította, magát 1853 dec. 17. élethossziglan elnökké választatá, mely méltóságot azonban csak 1855 aug.-ig tartotta meg. Ez időtől fogva többnyire külföldön tartózkodott. Miután Miksa császárt elismerte, visszatért hazájába s 1864-ben császári birodalmi marsallá neveztetett ki. A császárság bukása után még egyszer kisérletet tett a hatalom megszerzésére, de Yucatanban fogságba került, melyből azonban csakhamar megszabadult. Utolsó éveit elhagyatottságban és nyomorban élte le.
l. Tampico.
1. az ugyanily nevü county (5698 km2 ter., 11 600 lak.) székhelye California É.-amerikai államban, 456 km.-nyire San Franciscótól, a Sierra de Santa Inez D-i lábánál, vasút mellett, (1890) 5864 lak., szőllőültetvényekkel, meleg ásványvizforrásokkal; a franciskánusok egy nagy kolostorával; szelid éghajlattal, amiért sokan keresik fel nyaralóul. - 2. S., departamento Hunduras középamerikai köztársaságban, 11 000 km2 ter., 32 635 lak. Benne van a gazdag Salasíkság, az Ulua és Chamelicon hajózható része és az atlanti partok legjobb kikötői. - 3. S., az ugyanily nevü departamento székhelye, a S. jobb partján, 153 km.-nyire Tegucigalpától, 5000 lak., szalmakalapkészítéssel.
l. Samana.
város Caltanisetta (ettől 12 km.-nyire) olasz sziciliai tartományban, vasutak mellett, (1881) 7169 lak., hideg kéntartalmu ásványvizforrással.
Brazilia egyik állama Parana, Rio Grande do Sul, az Atlanti-oceán és Argentina közt, 74 156 km2 ter., 236 346 lak. A partok szaggatottak, de nagyobb öbölben hiányt szenvednek; előttük több kisebb szigeten kivül a Sao Francisco és S. nevü nagyobb szigetek terülnek el. A partok mellett néhány kisebb laguna van; tőlük Ny-ra sík a vidék és gazdag trópusi növényekben; rajta főképen cukornádat, manihotot, vaniliát, kávét, rizst termelnek. A 6-8 km. széles síkságtól Ny-ra ÉD-i irányban vonul el a Serra do Mar, amelynek D-i folytatása a Serra Geral. Ezek lejtőin 300 m.-nyi magasságig a kávé meg kitünően megterem; csúcsaikat, amelyek legfölebb 2000 m. magasak, pompás erdők takarják. A folyók egy része egyenesen az Atlantioceánba ömlik, másik része a La Plata vizkörnyékéhez tartozik; az előbbiek közül a legfontosabb és egyedül hajózható az Itajahy. A határon folyik az Iguassu és az Uruguaj. Az éghajlat az egyes helyek magasságától függ. Az ásványország kincsei közül csak szenet, kaolint bányásznak a Tubarao völgyében. A kereskedelem, hála a számos európai s különösen német gyarmatosnak, elég élénk; fő kiviteli cikkek a gyümölcs, tojás, vaj, állati bőrök, rum, paraguajtea, szivar és festékfa. A főváros a Santa Catharina szigeten épült Desterro (l. o.); virágzóbb európai gyarmatok: Blumenau, Annaburg, Santa Isabel, Santa Therese stb.
(Villa Clara), csinosan épült város Cuba sziget belsejében, több kikötőbe vezető vasutak mellett, (1887) 32 491 lak., réz- és vasércbányákkal.
l. Szent társaság.