l. Leukadia.
olasz falu, l. Susa.
l. Santa Anna.
1. spanyol tartomány Biscaya, Burgos, Palencia, Leon, Oviedo és a Biscayai-öböl közt, 5460 km2 területtel, (1887) 244 274, egy km2-re 44,7 lak. S. csaknem egészen a Cantabri-hegyek É-i lejtőjére esik. E hegységnek legmagasabb csúcsai: a Pena de Cerredo (2678 m.), Pena Vieja (2630 m.) és Pena Prieta e tartományba esnek bele. Partjait számos ria teszi szakadozottá; ilyenek a san-martini, S.-i, marroni, a S.-i és santonai kikötők. A parti folyók számosak: az Ason, a Miera, a Pas, a Besaya, a Nansa és Deva; végre itt ered az Ebro is. Az éghajlat meglehetősen egyenletes és nedves. A tenger mellett fekvő S. évi középhőmérséklete 13,9°. A fő termék a kukorica, azután a bűza, burgonya stb. A védettebb helyeken a déli gyümölcsök is megteremnek. Az erdők 192 244 ha.-nyi területet borítanak. Ércekben S. szintén gazdag, bár a bányászat nem jelentékeny; vas-, réz- és ólomércek bőven fordulnak elő. Az ismertebb ásványvizforrások: a Caldas de Besaya, Puente Viesgo és De la Hermida. Az ipar nem virágzó; legjelentékenyebb a malomipar, főképen Reinosa járásban.
2. S., az ugyanily nevü tartomány fővárosa és érseki székhely, az Atlanti-oceán egyik öblénél a Pas és Solia folyóktól alkotott félszigeten, villákkal borított domblánc alján, vasút mellett, (1887) 42 185 lak., nagy szivargyárral, papiros-, cukor-, sörgyártással, lenfonással és vasöntéssel, közelében hajógyártással. Kereskedelme a tengeren igen élénk és a város rendes hajóösszeköttetésben áll Hamburggal, Brémával, angol, francia kikötőkkel, továbbá Corunán át Portorikóval, Habanával és Veracruzzal. A behozatal fő cikkei az élelmi szerek, dohány, vas- és acéláruk, gyapju, len, kender, szén, épületfa és kémiai iparcikkek; a kivitelé: bor, liszt és élelmi szerek. A behozatal a kivitelt jóval felülmulja. Jelentékenyebb épülete a nagy székesegyház mór baptiszteriummal, a San Rafael nevü kórház, a San José menedékház. Szép ültetvények és sétahelyek vezetnek a város középpontjától 2 km.-nyire fekvő Playa del Sardinero nevü parthoz, amelyen látogatott tengeri fürdők és számos hotel van; a Mayor-fokon pedig magas világítótorony. A város csaknem örökös tavasznak örvend. 1893. kikötőjében rettentő dinamitrobbanás volt, mely nemcsak a kikötőben levő hajókat, hanem a város jelentékeny részét romba döntötte. Több száz ember a robbanás következtében meghalt.
3. S., Columbia D.-amerikai köztársaság egyik departamentója, a Rio Magdalena és Venezuela közt, 42 200 km2 területtel, mintegy 432 000 lak. Nagyobb részét a Cordillera Oriental ágai és jól mívelt fensíkok takarják; csakis a Magdalena jobb partján vannak a forró és kevésbbé egészséges lapályok, amelyeket jobbára őserdők fednek. A hegyes vidékek gazdagok vas-, ólom-, rézércekben, szén-, petroleum- és sóban. Cukornád, kávé, kákaó, dohány és pamut kitünő minőségben terem; a Rio Magdalenán és Julián sokat is exportálnak belőlük. A főváros Bucaramanga (l. o.).
l. Monte Sant' Angelo.
város Trapani olasz sziciliai tartományban, 27 km.-nyire Mazzara del Vallótól, vasút mellett, (1881) 7440 lak.
város Nápoly (ettől 12 km.-nyire) olasz tartományban, vasút mellett, (1881) 9265 lak.
(Plumbaria Insula), 18 km. hosszu és 41/2-10 km. széles sziget Szárdinia Dny-i partja mellett, amellyel egy íves, a rómaiaknak tulajdonított híd köti össze. D-re tőle van a Palmas-öböl. A Cagliari tartományhoz tartozó sziget igen termékeny, legmagasabb csúcsa 243 m. Főhelye S. a sziget ÉK-i végében, (1881) 3405 lak., virágzó halászattal, antik erődítmények maradványaival, keresztény katakombákkal.
Ugron Gábor irói álneve, l. Ördögborda.
1. Portugália egyik kerülete Leira, Castello Branco, Portalegre, Evora és Lisszabon közt, a Tejo mindkét partján, amely itt veszi fel a Zezerét, Ribeira de Mugemét és Sorraiát vagyis Zatast. Csakis dombok találhatók rajta, amelyek közül a legnagyobb a leirai határon emelkedő Serra do Aire (677 m.). A Tejo bal partja nagyobbára száraz és puszta, mig a jobb parton kitünő búzatermő földek vannak. Ény-on nagy sófőző van.
2. S., az ugyanily nevü kerület fővárosa, 67 km.-nyire Lisszabontól, a Tejo jobb partján emelkedő dombon, 104 m.-nyi magasban, vasút mellett, (1890) 9772 lak., gyapjuszövéssel, kitünő olajkészítéssel, gyümölcs- és zöldségtermeléssel, amit Lisszabonba szállítanak; központi szemináriummal, tanítóképzővel; Alcacova mór erősség romjaival; a jezsuiták egy régi templomával, amelyet szép mozaikok ékesítenek; a Graca-kolostor templomában Alvarez Cabrának, Brazilia felfedezőjének hamvaival. S., a rómaiak idejében Scalabis, későbben Praesidium Julium, Portugália történetében többször szerepelt. 1093. kasztiliai V. Alfonz elvette a móroktól. 1834 máj. 16. itt Dom Miguel hadait teljesen megverték Napier és Villaflor.
3. S., város Para braziliai államban, a Tapajoz és Amazon összefolyásánál, alacsony halmon, mintegy 4000 lak., gőzhajóállomással; környékén nagy kákaóültetvényekkel.