az ugyanily nevü járásnak, egykoron Galiciának fővárosa, érseki székhely Coruna (ettől 55 km.-nyire) spanyol tartományban, a Monte Pedroso lábánál, a Sar forrásvidékén, vasút mellett, (1887) 24 190 lakossal, szövő- és ötvösiparral, szent tárgyak készítésével, kalap- és papiroskészítéssel. S. egy kápolna, későbben székesegyház körül keletkezett, ahol a néphit szerint szent Jakab apostol volt eltemetve. Több századon keresztül ez volt a nyugati népek leglátogatottabb búcsujáró helye. A rendetlenül épült, szomoru külsejü város legszebb utcái az Új-utca és a Del Villar, amelyekben a legszebb boltok vannak és amelyek különösen télen látogatott sétahelyek. A székesegyház, amelynek építését 1082. kezdték meg, latin keresztalaku, 6 hajóval és 25 kápolnával, két 67 m. magas kupolás toronnyal, régi szentéllyel; több király síremlékével, egy nagy oltárral, amely alatt állítólag szent Jakab van eltemetve és amelyet a szentnek életnagyságu szobra díszít. A székesegyház mellett van egy XVI. sz.-beli nagy kolostor, továbbá a Hospicio de los Reyes nevü nagy kórház és egy nagy szeminárium. Egyéb kiválóbb épületek: a ferenciek kolostora, a San Felix de Solorio XIV. sz.-beli templom és az 1532. alapított egyetem jogi, orvosi és gyógyszerész-fakultással, mintegy 800 hallgatóval, 40 000 kötetből és 270 kéziratból álló könyvtárral, meg állatorvosi iskolával. V. ö. Fita és Guerra, Recuerdos de un viaje a S. de Galicia (Madrid 1882).
(röviden Cuba), kikötőváros, érseki és tartományi (35 119 km2) székhely Cuba szigetén, az erdős Sierra Maestra által körülzárt pompás Cubai-öböl partján, (1887) 59 614 lakossal, szivar-, gép-, gyertyagyártással, vasöntéssel. Az alsó részében egészségtelen, de felsőbb részeiben egészséges város a földrengések miatt csupa egyemeletes, lapos fedelü házakból áll; kiválóbb épületei: a székesegyház, több templom, kolostorok, árvaház, szegényház stb. A kikötő, amelynek szűk bejárata van, a legnagyobb hajók befogadására is alkalmas. Fő kiviteli cikkek: dohány, kávé, cukor, kákaó, rum és cédrusfa. 1893. a kikötőben megfordult 421 hajó, amelyek közt volt 357 gőzös, 517 000 tonna tartalommal. A Sierra Maestra miatt S. nincs vasúti összeköttetésben Cuba többi részeivel; csupán El Cobre rézbánya és búcsujáróhelyre vezet el egy 15 km. hosszu, sajátságos szerkezetü vasúti vonal.
l. Guatemala (2).
l. Guayaquil (2).
l. Argentina délamerikai köztársaság egyik tartománya Gran Chaco territorium, Santa Fé, Córdoba, Catamarca, Tucuman és Selta tartományok közt, 93 600 km2 területtel, (1896) 160 445 lakossal. A tartomány Ény-ról DK. felé lejtősödő óriási síkság, amelyen csak alacsony, legfölebb 350 m. magas hegyek, a Guasayan, Sumampa és Ambargasta nevü sierrák emelkednek. A lejtősödést követik a Salado és Dulce, S. legnagyobb folyói. DK-en terül el a Salinas Grandes nevü sósmocsáros vidék. Az éghajlat meleg és száraz. Az öntözhető részek termékenyek. A 121 000 ha.-nyi megmívelt föld cukornádat, búzát, kukoricát, dohányt, pamutot, szőllőt és déli gyümölcsöket terem. A tartomány legnagyobb jövedelme az állattenyésztésből folyik be. V. ö. Memoria descriptiva de la provincia de S. (Buenos-Ayres 1889). - S., az ugyanily nevü tartomány fővárosa a Rio Dulce jobb partján, vasút mellett, 214 m. magasban, mintegy 10 000 lakossal, collegio nacionallal, tanítónőképzővel, székesegyházzal, csinos városházzal. S.-t 1553. Francisco de Aguirre alapította.
Inigo Lopez de Mendoza, marquis de, spanyol hadvezér, politikus, költő és iró, szül. 1398., megh. Guadalajarában 1458. Mint II. János kasztiliai király vezére számos csatában legyőzte az aragoniai, navarrai és a mór hadseregeket. Munkái közül említendők: Defensa de Enrique de Villena és Comediate de Ponza (allegorikus költemény); Proverbios (didaktikai költemény); Refrances que dicen las viejas tras el huego (közmondások gyüjteménye, 1508). Munkáit (Obras) Amador de los Rios adta ki (Madrid 1825).
(claudicatio, cholosis), a járásnak az a hibája, melynek a lépés két felerésze nem egyenlő ideig tartó, azaz az egyik végtag kevésbbé emeltetik s rövidebb ideig éri a talajt járás közben, mint a másik. Az a végtag, melyet a beteg rövidebb ideig nyugtat a talajon, a beteg végtag. Oka a S.-nak lehet: 1. az, hogy az egyik végtag tényleg rövidebb, 2. az, hogy az egyik végtag beteg, s igy annak mozgásképessége csökkent. A S. oka nemcsak a végtagban lehet (ízületi gyuladás bokában, térdben, csipőben; alakváltozások a láb, alszár, comb csontvázában; fájdalmak a végtag izomzatában, idegeiben; merevedés az ízületekben stb.), hanem a medence- és hasüregben is (hasüregben levő gyuladások, daganatok, fájdalmak stb.). Az u. n. önkéntes S. nem egyéb, mint a csipőízületi gyuladásnak (coxitis) legelső tünete, mely a csipőizület fájdalmasságában leli magyarázatát. Lásd Coxitis.
(olasz, ejtsd: szanto) a. m. szent; összetételekben gyakori.
(San Domingo), 1. S., azelőtt Haiti sziget spanyol neve, jelenleg az ezen sziget K-i, nagyobb részét magában foglaló köztársaság, amelyet a sziget Ny-i részén levő Haiti köztársaságtól mesterséges határ választ el. A köztársaság területe 48 577 km2; lakóinak száma az 1888-iki hivatalos becslés szerint 610 000, akiknek nagyobb része mulatt; a négerek csekély számban vannak; a fehér bőrüek is elegen vannak, amiért, bár franciául és angolul is beszélnek, az uralkodó a spanyol nyelv. Partjai kevésbbé szaggatottak; a fontosabb öblök a neybai ocoai és a pompássamanai. A partok előtt elterülő nagyobb szigetek: Alta Vela, Beata, Saona vagy Adamanay, Catalina és Catalinita. Ény-ról DK. felé négy hegylánc vonul át rajta: a Sierra de Monti Cristi (1220 m.), a Cordillera de Cibao (2930 m.), a Loma Barranca (2285 m.) és a Sierra de Bahoruco. A Monti Cristi és a Cordillera de Cibao közt van a legszélesebb völgy, a Vega Real, amelyet a Yaqui öntöz. A legmagasabb hegycsúcs a Loma Tina (3140 m.). Az éghajlat enyhe és nedves; a zivatarok néha borzasztó rombolást követnek el. A völgyek és hegylejtők egyaránt termékenyek, mig a hegytetőkön sűrü erdők vannak. A jó minőségü dohány mindenféle megterem; a kávé bő termést ad, főképen az Ocoai-öböl körül; a kákaó főképen Samana, a pamut S., a cukornád Macorio, Puerto Plata, S., Azua és Samana körül terem. Azonkivül megterem a köztársaságban mindenféle déli és trópusi gyümölcs. S. egykoron hires volt arany- és ezüstbányáiról; most csak Mao és Cotui körül vannak ilyen bányák; kősót Neyba közelében kapnak; ezenkivül vannak az országnak vasérctelepei is. Az erdők értékes festék- és épületfákat szolgáltatnak. Ásványvizforrásai közül a legismeretesebbek a Fontaine Soufrée, a santiago-de-los-caballeros-melléki, a las-fuentesi és az arpagabali. Az iparos foglalkozás kiterjed a cukor-, szivargyártásra, rumkészítésre, csokoládé- és tésztagyártásra. A magas vámok miatt a külkereskedelem nem nagyon élénk. A belső forgalom emelésére szolgál a Samana és La Vega közti vasűti vonal. S., Puerto Plata és Santiagóból kábelek indulnak ki. Az 1844. alkotott és 1865., 1879., 1880., 1881 és 1887. módosított alkotmány szerint a törvényhozó testület a 22 tagból álló kongresszus, amelyet minden 2 évben újra választanak. A végrehajtó hatalom élén a 4 évre választott elnök áll; a miniszterek: a bel- és rendőr-, a pénz- és kereskedelem-, az igazság-, és oktatás-, a had- és tengerészet-, végül a kül- és közmunkaügyi miniszterek. A közigazgatás szempontjából S. 6 tartományra (S., Santiago de los Caballeros, La Vega, Espaillat, Compostela de Azua, El Seybo) és 5 tengermelléki kerületre (Puerto Plata, Barahona, Samana, Monte Cristi, San Pedro de Macorio) van felosztva. Az uralkodó vallás a római kat., de a többi felekezetek bizonyos megszorításokkal szintén szabadon gyakorolhatják vallásukat. A népoktatás ingyenes és kötelező; jelenleg körülbelül 300 népiskola van mintegy 10 000 tanulóval; vannak azonkivül technikai iskolák, tanítóképzők és egy szakiskola egyetemi jelleggel. S.-ban körülbelül 40 újság jelenik meg. Háboru idején minden fegyferfogható férfi katonaköteles; béke idejében kevés katonát tartanak. 1890. az állam bevétele volt 3 828 329, kiadása 3 837 300 dollár. Az államadósság nagy; kamatokat 1892 óta nem fizetnek.
Története. 1844 febr. 27. a Jimenez elnöklete alatt álló forradalmi junta köztársasággá kiáltotta ki S.-t, francia védnökség alatt megtartotta függetlenségét Haiti szomszédos köztársasággal szemben, amelytől elvált és új alkotmányát 1844 nov. 18. alkotmányozó nemzetgyülés útján nyerte. A köztársaság első elnöke Santana Pedro volt. 1856 febr. 18. Spanyolország elismerte S. függetlenségét, azonban csak az u. n. immatriculatio záradékkal, mely szerint született spanyol alattvalók és azok gyermekei, akik a köztársaság területén laknak, nemzetiségüket visszanyerhetik, ha neveiket külön jegyzékekbe bevezettetik. A lakosság előkelősége sietett ezt teljesíteni és amidőn Santana ezt erőszakkal meg akarta akadályozni, Spanyolország fenyegető állást foglalt el; erre Santana visszalépett és utóda Baez a spanyol pártra állott. Santam azonban most már maga titkos alkura lépett a spanyol kormánnyal, mely azt eredményezte, hogy 1861 márc. 18. S. területének Spanyolországgal való egyesítését proklamálta, mely annexiót a spanyol királynő 1861 máj. 19. helyben hagyta. De már 1863 aug. 16-án felkelés tört ki a spanyol uralom ellen és a felkelők a Haitiba menekültek segítségével aug. 20. megverték a spanyol csapatokat és a fővárost szept. 1-én megadásra kényszerítették. Újra kikiáltották a köztársaságot és szept. 14-én ideiglenes kormányt állítottak fel, amelynek élére Salcedo tábornok lépett. Okt. 4. elfoglalták a köztársaságiak Puerto-Plata fontos kikötőt a vár kivételével és a spanyolok a tengerparti helyekre szorultak. 1864 dec. 4. nagy győzelmet aratott Cabral tábornok La Canela mellett a spanyolok felett, minek folytán a spanyol kormány 1865 máj. 5. S. szabadságát elismerte, mikor Cabral vette át ideiglenesen az elnökséget. Az alkotmányozó gyülés nov. 14. egyhangulag elnökké választotta Baezt, aki hivatalát dec. 18. el is foglalta, de a Pimentel tábornok alatt kitört forradalom az ország elhagyására kényszerítette. Az új elnök, Cabral, már 1868 jan. kitört forradalom folytán kénytelen volt menekülni és ugyanazon hóban Baezt újra az elnöki székbe helyezték. Baez után 1873 dec. 20. Gonzalez elnök következett, aki folytonos felkelések dacára 1879-ig tartotta magát. Utóda Guillerme tábornok helyébe már két év mulva Don Fernando Arturo de Merino lépett. Heureaux Ulisszesz tábornok 1884 óta egy évig foglalta el az elnöki széket. 1885. Bellini G. Ferenc lett elnök, aki versenytársának De Noya tábornoknak egy felkelési kisérletét gyorsan elfojtotta. Utóda megint Heureaux tábornok lett, akit 1893 febr. 27. újra megválasztottak. Nemsokára lázadás tört ki, melyet győztesen levert és azóta deszpotikus módon tartja fenn az országban a rendet. Midőn Franciaország adósságainak megfizetésére akarta kényszeríteni, Haiti köztársaság elnökével védő és támadó szövetséget sietett kötni. 1894. az ezüst értékének alábbszállása következtében komoly pénzügyi és kereskedelmi válság sujtotta S.-t, melynek azzal iparkodott a kormány véget vetni, hogy ez év jul. 1. behozta az aranyértéket.
2. S., az ugyanily nevü köztársaság és tartomány fővárosa, érseki székhely, Haiti sziget D-i partján, az Ozama és S. kikötő mellett, az É. sz. 18° 28´ 91/2 alatt, (1892) 14 150 lakossal, nyilvános könyvtárral, többféle, nevezetesen par-, zene-, festő-, táviró- stb. iskolával; több kórházzal és jótékonysági egyesülettel. Nagy, de düledező székesegyházában mutatnak egy kriptát, amelyben Kolumbus volt eltemetve. Fő terén áll Kolumbus szobra. Kikötője, amelyet erősségek védenek és egy világítótoronnyal láttak el, a nagyobb hajóknak kevés biztonságot nyujt. Az 1496. a spanyolok által alapított város az első európai város Amerikában. Alapítója Kolumbus Bartolomens Nueva Ysabelának keresztelte el. Virágzása korát a XVI. sz.-ban érte el. 1586-ban azonban az angolok feldúlták és azóta nem birt újra föllendülni. 1801 jan. 27-től 1809 jul. 11-ig a franciák birtokában volt, akiknek számára Toussaint-Louverture foglalta el.
Tourn. (növ., cipruska, citruska, ciprusfű, nézsit), a sugaras fészkesek fütve vagy cserjéje a mediterrán vidéken, apró, maradandó, gyakran fehér molyhu tűforma v. pikkelynemü levelekkel, apró félgömbforma v. tojásdad virágfészekkel, sárga virágokkal és lapított négyélü bóbitátlan terméskével. A S. Chamaecyparissus L. (kisebb istenfa, tengeri üröm) cserjés, örökzöld. Pikkelynemü levele húsos, kopasz, nagyon apró. A S. vagy Athanasia maritima L. fehér molyhos fű, virágsátora aranyszinü. A Földközi-tenger mellékén terem; mára a régiek orvosságfüve volt. Molyhát gyertyabélnek használják.