l. Geronimo de San Yuste.
Julián, spanyol tudós, szül. Torre-Arevalóban (Soria tartomány) 1814., megh. Madridban 1869 okt. 12-én. Filozofiát és jogot tanult, aztán a filozofia tanára lett a madridi egyetemen. 1843. a kormány Németországba küldte, hogy ott filozofiát tanuljon, és majdan a német tudományt Spanyolországban is meghonosítsa. S. főleg Krause Frigyes filozofiai elveit fogadta el, s visszatértekor ezeket terjesztette hazájában.. S. halálakor egyetlen pozitiv vallás kötelékébe se tartozott; az ő temetése volt az első polgári temetés Hispaniában. Művei: C. C. F. Krause. Sistema de la filosofía metafísica. (fordítás, Madrid 1860); Carlos Krause. Lecciones sobre el sistema de la filosofía (u. o. 1856); Weber. Compendio de la historia universal, comentado por S. d. R. (3 köt., 1853-1856); Doctrinal de lógica (befjezetlen, Madrid 1863); Krause. Ideal de la humanidad para la vida (2. kiad. u. o. 1871); Cartas ineditas (u. o. 1875); Análisis del pensamiento racional (u. o. 1878).
Ráfael, l. Ráfael.
(port, ejtsd: szaun) a. m. szent.
l. Verde-foki szigetek.
(ejtsd: szaun -), közönségesen Campinas, város Sao Paulo braziliai államban, a Rio Tiete és mellékfolyója a Piracicaba közti fensíkon, vasút mellett, mintegy 12 000 lak., nagy kávéültetvényekkel, csinos nyilvános és magán épületekkel.
Minas de, jelentékeny bányahely Alemtejo portugál tartomány Beja nevü kerületében, a Chanza jobb partján, amely évenkint 350 000 t. rézércet szolgáltat.
(ejtsd: szaun franciszko), 1. Brazilia egyik nagy folyója, amely a Serra de Canastrában, a D. sz. 20° 20´ alatt ered, átfolyik Minas Geraes és Bahia államokban, Pernambuco D-i határát mossa, elválasztja Alagoast Sergipétől és az Atlanti-oceánba torkollik. Legnagyobb mellékfolyói balról a Paracatu, Urucupa, Pardo, Carunhanha, Correntes és Rio Grande, jobbról a Rio das Velhas és a Rio Verde Grande. A Minas Geraesben a D. sz. 17° 20´ alatt alkotott piraporai kataraktától kezdve 1500 km. hosszuságban hajózható; mielőtt a tengerparti síkságra kilépne, 300 km.-nyi hosszuságban ismét kataraktákat alkot, amelyek a tengertől mintegy 300 km.-nyire eső Paulo Affonso nevü nagyszerü vizeséssel végződnek. Az Ortiga torkolatán alul a folyó képe megváltozik; a magas sziklás partok alacsonyakká lesznek, a zúgó folyó lecsendesedik és számos, szép növényzettel takart sziget közt nyugodtan folytatja útját a tenger felé. Torkolatánál egy zátony nagyon megnehezíti a hajóknak a folyóba való bejutást. A folyó egész hossza mintegy 2900 km. V. ö. Liais, Hydrographie du haut S. (Páris 1856). - 2. S., sziget Santa Catharina braziliai állam, É-i részében az ugyanily nevü várossal, amely 146 km.-nyire van Desterrótól.
l. Huilla.
(ejtsd: szaun zsoaun del rej), város Minas Geraes braziliai államban, 107 km.-nyire Ouro Pretótól, a Mortas felső völgyében, vasút mellett, mintegy 10 000 lak. A város alapítását (1670) a közeli aranytelepeknek köszönhette. Az aranybányászat megszünt és a lakosok fő foglalkozása az állattenyésztés és a húsárukészítés.