l. Elmina.
(ejtsd: szaun -), város Rio Grande do Sul braziliai államban, a Rio dos Sinos bal partján, 30 km.-nyire Porto Alegrétől, vasút mellett, mintegy 4000 lak. S. az első német gyarmat Braziliában, amelyet 1824. Dom Pedro alapított. Az egész gyarmat több mint 40 000 lakost számlál, akik faiparral, olajpréseléssel, sör-, bőr-, szesz-, cukorgyártással s mezőgazdasággal foglalkoznak.
l. Maranh!ao.
l. Parnahiba.
Rio de, l. Paranahiba.
(ejtsd: szón; lat. Arar, Araris, Sauconna), Franciaország folyója Vosges, Haute-S., Côte-d'Or, S.-et-Loire, Ain, Rhône départementokban, illetőleg azok határán. Vosges départementban a Ménamont hegy (472 m.) lábánál, a Faucilles fensík oldalán Viomenil községnél ered, nagyobbára DDNy-nak folyik, fölveszi a Coneyt, a Canal de l!Estet, az Amancet, az Antennet, a Durgeont, a Vingeannet, az Ognont, a Beret, Auxont, Tillet, Ouchet, a nálánál hosszabb Doubst; Chalonnál a S. D-nek fordul, igen lassu folyásuvá lesz, fölveszi a Grônet, Seillet, Reyssouset, Veyle és Azerguest és végül Lyonnál a Rhôneba torkollik. Hossza 482, a Doubs forrásától kezdve 647 km. Vizkörnyéke 29 580 km2. Belőle kiágazik a Rajna-Rhône-csatorna, balra a Burgundiai-csatorna St. Jean de Losnetól jobbra a Yonne felé, és a Canal du Centre, amely a Loirehoz vezet. V. ö. Finot, Étude de géogr. historique sur la S. (Vosoul 1878).
Haute-S., département Franciaország K-i részében, Belfort territorium, Vosges, Doubs, Côte-d'Or s Haute-Marne közt, 5374 km2 ter., (1891) 280 856, egy km2-re 52,6 lak. S. nagyobbára dombos síkság; csak ÉK-i részébe nyulnak be a Vogézek, amelyeknek itt a legnagyobb csúcsa a Ballon de Servance (1210 m.), alacsonyabbak a Mont des Landres (1118 m.), a Rahin (1100 m.). Éghajlata K-en és ÉK-en zordabb, többi részeiben nagyon enyhe. Az évi esőmennyiség néhol az 1 m.-t is eléri. Területéből 237 976 ha. szántó, 154 865 ha. erdő, 61 530 rét, 19 390 ha. legelő. Fő termékei: a gabona (1893-ban 330 447 hl. búza, 130 864 hl. rozs, 11 923 mm. árpa, 197 462 mm. zab), bor (1893-ban 45,394 hl., 10 évi átlagban azonban 104 546 hl.), gyümölcs (1893-ban 9627 hl. almabor), burgonya, len, dohány és különböző takarmány. Az állattenyésztés elég jelentékeny. A bányászat leginkább vasat (7 bányában 1893-ban 116 t.), szenet (Carcelles, Ronchamp, Melcey stb. 221 761 t. kő-, 8582 t. barnaszenet), rezet (Passavantnál), tőzeget, főtt sót, márványt, meszet stb. szolgáltat. Legismertebb ásványviz-forrás Luxeuil. Az iparágak közül a legfontosabb a vasipar Seveux, Corvillers, Saint-Loup, Plancherles-Mines nevü helyeken; továbbá az üveg- (Passavant), a faience- (Rioz), papiros- (Luxeuil), pamutfonó- (Breuches, Héricourt) és szövőipar; csekélyebb mértékben a kémiai ipar, szalmakalap-, bőr-, gép- és cukorgyártás (Gevigney). Járásai: Gray, Lure, Vosoul; fővárosa: Vosoul. 1790-ben Franche-Comté É-i részéből alkották. V. ö. Thirin, Stat. minéralogique et géol. du dép. de la Haute-S. (Besançon 1833); Notice descriptive et stat. sur le dép. de la Haute-S. (Páris 1878).
(ejtsd: szón e loár), département Franciaország K-i részében, Côte-d'Or, Jura, Ain, Rhône, Loire, Allier s Nievre közt, 8626 km2 ter., (1891) 619 523, egy km2-re 72,4 lak. A Saône-síkságot kivéve, hegyek takarják. Ény-on és Ny-on terül el a Morvan-hegység a Haut-Folinnel (902 m.), K-en a Monts du Charolais, a La Chapelle-Saint-Cyrrel (774 m.) és a Monts du Maçonnais a Mere Boitiervel (761 m.). A Shaône folyón kivül ennek mellékvizei: a Doubs, Dheune, Corne, Grosne, Seille, továbbá a Loire és mellékvizei: Sornin, Arconce és Arroux öntözik. Az éghajlat egészséges, de nem csekély szélsőségeket mutat. Maconban az évi középhőmérséklet 11,3°. S. területéből 440 337 ha. szántó, 150 250 erdő, 125 434 rét és 53 108 ha. legelő. A fő termékek: gabona (1893-ban 1 706 719 hl. búza, 364 448 hl. rozs, 35 276 mm. árpa, 192 638 mm. zab), kukorica, sok burgonya, len, cukorrépa, különböző takarmány, gyümölcsök és bor (1893-ban 780 561 10 évi átlagban 588 325 hl. A terjedelmes rétek és legelők virágzó állattenyésztést teremtettek. S. ásványországi kincsekben is gazdag. A nagyobb szénbányák: Creusot, Saint-Berain és Montceaules-Mines, az 1893-iki termelés 1 737 244 t. Vannak ezenkivül vasércbányák (Buxy, Chalencey, Epinac stb., 1893-ban 85,591 t.), ólom-, kaolin- (Saint-Sorlin), mészkő- és palabányák; találnak végül amatisztet, smaragdot, turmalint is. Számos ásványvize közül a legkiválóbb a Bourbon-Lancy melletti. Az ipari tevékenység tekintetében a francia départementok közül a 28. helyet foglalja el. A legfontosabb iparosközéppont Creusot a maga nagy vasműveivel; vasiparral foglalkozik még Autun, Chalon-sur-Saône, Macon, Montceau - les - Mines stb. Egyéb iparágak: a gyapjuipar (Autun), a vászonszövés (Marcigny), a pamutfonás, selyemszövés (Saint-Igny), az agyaipar, a porcellánkészítés (Digoin), végül a cukorgyártás és kémiai ipar. Járásai: Autun, Charolles, Louhans, Chalon-sur-Saône és Macon. A főváros Macon. 1790. Burgundia következő vidékeiből alkották: Autonois, Brionnais, Charolais, Chalonnais és Maconnais. V. ö. Mulcey, Géogr. complete du dép. de S. (Chalon-sur-Saône 1864); Joanne, Géogr. de S. (Páris).
l. Verde-foki szigetek.
(ejtsd: szaun paulo), 1. Brazilia egyik állama az Atlanti-oceán, Rio de Janeiro, Minas Geraes, Mato Grosso és Parana közt, 290 876 km2 ter., 1 306 272, egy km2-re 4 lak. akik közt számos az olasz és német. Mig Ny-i és ÉK-i része csaknem lakatlan és kevéssé ismert, K-i része népesebb. Az egész állam, az alacsony partvidéket kivéve, folyók és völgyektől átszelt fensík, amely a Serra do Martól a Parana felé lejtősödik. A partok a Paranától Rio de Janeiróig, az u. n. Beira Mar, szakadozottabb. Előttük fekszenek: a termékeny Sao Sebastiao, Victoria, Buzios, Porcos és Couves nevü szigetek. A folyók száma nagy; a leghosszabbak: a Tiete, Mogi-Guassu és a Parana-Panema. Az éghajlat a partokon forró, de beljebb kevésbbé. A hirtelen időváltozás gyakori. Termékei közül az első helyet foglalja el a kávé, ezenkivül terem cukornád, pamut, dohány, kukorica, rizs, bab, árpa és zöldség is nagyobb mennyiségben. Soracaba mellett Ipanemánál vasat bányásznak, San Roquénál pedig márványt. Az ipar fejlődőben van; a meglevő iparágak pamutszövés, vasöntés, szivar-, kalap-, sör- és rumgyártás. A legjobb kikötők: Santos, Porto de Iguape és Cananea. - 2. S., az ugyanily nevü állam fővárosa és püspöki székhely, 5 km.-nyire a felső Tietétől, 753 m.-nyire a tenger szint fölött, egy dombon, vasutak mellett, mintegy 40 000 lak., felebbviteli törvényszékkel, jogi iskolával, teologiai fakultással, székesegyházzal, kormányzói palotával, amely egykor jezsuita-kollégium volt, egy muzeummal, szép nyilvános kerttel, szinházzal, kórházzal stb. S. a tartomány iparosközéppontja. V. ö. Perrod, La provincia di S. (Róma 1888); Derby, Relatorio de Comisao geografica e geologica da provincia de S. (Rio de Janeiro 1889).