Sapindaceae

(növ.) l. Szappanfélék.

Sapindus

L. (növ.), Szappanfa.

Sápkór

l. Sápadtság.

Sapo

(lat.) a. m. szappan. S. domesticus, házi szappan; S. jalapinus, jalapaszappan; S. oleaceus, hispanicus, venetus, olajszappan; S. terebinthinatus, terpentinszappan; S. viridis, zöld szappan.

Saponaria

L. (növ.), l. Szappanfű.

Saponit

(ásv.), l. Szappankő.

Sapor

persa királyok, l. Persia (XIII. köt. 959. old.).

Saporta

Gaszton, marquis de, francia paleontologus, szül. St.-Zacharinban (Var) 1823 jul., megh. 1895 febr. Brogniart tanítványa volt. Fontos paleontologiai munkákat irt a Darwin-féle elmélet értelmében. Munkái: Plantes jurassiques (Páris 1883-85); L'évolution du regne végétal (u. o. 1883-85); Sur les organismes problématiques des anciens mers (u. o. 1885); Origine paléontologique des arbres cultivés ou utilisés par l'homme (u. o. 1885).

Sapota

Adans. (növ.), l. Balata.

Sapotaceae

(növ.), kétszikü, mintegy 330 fajt egyesítő trópusi növénycsalád az ébenfaképüek rendjében. Tejelő fák v. cserjék bőrnemü, a szinén fénylő, a visszáján többnyire selyemszőrü levelekkel, csillagszerü, 4-es vagy 5-ös tagu, ritkán többtagu (8) virágszerkezettel. Termője belső, többrekeszü, csonthéjas gyümölcs v. bogyó lesz belőle. A Sapotacites Ett., Bumelia Sw., Sideroxylon L. stb. néhány faja a geologia harmadkorából ismeretes. Némelyik tejnedvéből guttaperka lesz, másnak a magva v. a gyümölcse, soknak pedig a fája használatos. Ide tartozik az Achras, a guttaperkafa, a Sideroxylon, Bassia vagy kenőcsfa, Argania, Mimusops stb. V. ö. De Candolle, Prodromus (8. köt.).


Kezdőlap

˙