(Scsara), a Niemen 269 km. hosszu baloldali mellékfolyója Minszk, Grodno és Vilna orosz kormányzóságokban; nagyobb részében hajózható és az Oginszkíj-csatornához (l. o.) tartozik.
(héb. a. m. fejedelemnő), Terach leánya, Ábrahám patriárka felesége. Kilencven éves korában szülte egyetlen fiát Izsákot. 127 éves korában Hebronban halt meg.
v. sarabanda, régi spanyol tánczene. Valószinü, hogy a mórok honosították meg Spanyolországban s onnan ment át a franciákhoz és olaszokhoz is. A franciák kiváltképen megkedvelték s a szinpadon is meghonosították, mint a balletek egyik kiegészítő részét. A suitekben rendesen a második számot foglalja el, mindjárt az allemande után. Páratlan ütenynemben van tartva, hol kemény, hol meg lágy hangnemben.
(ejtsd: szarakko) József, olasz politikus, szül. Bistagnóban (Acqui mellett) 1821 okt. 9. Jogi tanulmányait Astiban és Torinóban végezte, mire aztán Acquiban ügyvédeskedni kezdett. 1851. a szárd parlamentbe választották, ahol a szabadelvü párthoz csatlakozott. 1862. Depretis alatt a közmunkák minisztériumának államtitkára, 1865. pedig a szenátus tagja lőn. 1887-89. a közmunkák minisztere vala. 1893 nov. a Crispi-kabinetben a közmunkák tárcáját kapta, melyet Crispi bukásáig (1896) tartott meg.
(Felső-), kisközség Ugocsa vármegye tiszáninneni j.-ban, (1891) 1598 rután lak.
(Szaravolla, Szárafalva), nagyközség Torontál vármegye perjámosi j.-ban (1891) 4188 oláh, szerb és német lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
Saroglya.
spanyolul Zaragoza (l. o.).
(Sarejevo, Szerajevo), Bosznia és Hercegovina okkupált tartományok fővárosa, kat. érsek, ortodox metropolita és mohammedánus reisz ül ulema székhelye, 540 m.-nyi magasban a Hum, Gradanj, Mali Vrlovac, Hrastova Glava, Dragulac, Kapa, Debelo-brdo nevü hegyektől körülfogott keskeny völgyben, a 7 híddal ellátott Miljacska mindkét partján, vasút mellett, részben a hegyek lejtőin, (1895) 41 543 lak., dohánygyárral, rézárukészítéssel, pamutfonással és festéssel, szőnyegszövéssel, műipariskolával, országos muzeummal, amely természetrajzi, etnográfiai és régiséggyüjteményeket foglal magában, gimnáziummal, tanítóképzővel, m. kir. kereskedelmi muzeummal. A sík részében szabályozott, a hegyoldalakon keskeny és kanyargós utcákból álló város fő utcája a Ferenc-József- és a Csemalusa-út. A kiválóbb épületek: a dombon keleti ízlésben épült seriat-iskola, mohammedánus teologiai iskola oszlopsoros udvarral, impozáns homlokzattal; a Begova-Dsamia vagy Uszrev-bég-mecset a XVI. sz.-ból, impozáns kupolával, antik oszlopokon nyugvó galériával, az ízlésesen festett falakon koránidézetekkel, értékes szőnyeggel, amely egykor Mohammed koporsóját takarta, Uszrev bég kriptájával; az Ali basa csinos mecsetje, amelyben 1878 aug. 19. a mohammedánusok elkeseredett harcot vívtak; a kormányzói palota a városi parkkal; a katonai kaszinó; a metropolitatemplom, belsejében gazdagon megaranyozott ikonosztasszal; a román-gót ízlésben épített s 1889. fölszentelt kat. székesegyház; a muzeum; a régi szerb templom, amelynek udvarán husvét hétfőjén az eladó szerb leányok szoktak összegyülni; a Csarsija, 50 szűk kis utcából álló bazár; a Beresztán, a rőfös kereskedők bazárja; a Kursummedressz, csinos oszlopos udvarral; az új városháza; a Careva Dsamia, a mohammedánusok hivatalos istentiszteletének szinhelye, amelyet állítólag még Mahmud szultán épített; a konak, a hadtestparancsnok lakóhelye; az igazságügyi palota; a Miljacska jobb partján, a magaslaton a vár, amely a régi város egy jó részét foglalja magában; több kaszárnya; a katonai barakk-tábor; a vasúti indulóház stb. Közelében van Bosznia leglátogatottabb fürdőhelye Ilidse. A Boszna forrásai mellett a S.-tól Ny-ra elterülő Sarajevsko-poljén már a rómaiak idejében is kellett egy városnak lennie, amely valószinüleg Ad Matricem nevet viselt. Ugyanott lehetett a upa Vrhbosna, Boszniának a nemzeti autonomia idejében adminisztrativ és egyházi középpontja. A bosnyák fejedelmek lakóhelyéből Starigrad várából már csak csekély maradványok láthatók. A mai S. helyén a XIV. sz.-ban csak egy Vrhbosna nevü erősség, a mostani vár, állott, amely csak a török időkben lett jelentőssé; fölvirágzását jó részben Ghazi Uszrev bégnek (1501-25, azután 1528-39.) köszönheti. Alsó részét 1697. Szavójai Jenő elfoglalta és két napig megszállva tartotta. 1807. egy szerb csapat akarta elfoglalni, de mielőtt hozzá ért volna, visszaveretett. Bosznia fővárosává csak Kara Mahmud tette, miután az 1831-32-iki fölkelést leverte; addig a boszniai válik Travnikban laktak. 1878. lázadás tört ki; a lázadók a válit elűzték és Hadsi Loját tették urukká. Ugyanezen év aug. 19-én az osztrák-magyar hadak jelentek meg falai alatt és elkeseredett küzdelem után elfoglalták. Mióta Kállay közös pénzügyminiszter vezeti Bosznia ügyeit, a város gyorsan fejlődik.
község Belovár-Kőrös vármegye krii j.-ban (1891) 1135 horvát lak.