l. Jarosit.
(ásv.), l. Limonit.
l. Vérlúgsó.
(növ.), l. Violla.
(növ.) a. m. körömvirág (l. o.), de a Ranunculus acer-t is nevezik igy, l. Boglárka.
(növ.) a. m. habrózsa (l. o.).
a fedélszéknek az a gerendája, mely közvetlenül a felfalazáson fekszik és mely a fogókat s azok közvetítésével a talpszelemeneket hordja, vagy amelyre a szarufák rá vannak horgolva. L. Fedélszék.
asszir király, Kr. e. 722-705. uralkodott és kivált építkezései által jutott maradandó hirnévre. Uralkodásának részleteit l. Assziria. Az általa alapított új székesfővárosról l. Khorszabad és Asszir művészet, mely utóbbinál S. palotájának képzeletileg restaurált képe is látható.
Fabr. (állat), a Brachycera-legyek Stratiomyidae családjának egyik neme, a fejnél rövidebb csápokkal, harmadik ízük négy gyűrüs kéttagu csúcssörtével, visszahúzott orrmánnyal, öt gyűrüs potrohhal. Lárvái trágyában élnek. A kifejlett legyek a cserjék levelein sütkéreznek. A 16 európai faj közül hazánkban is több él.
nagy folyó Afrikában, a középső Szudánban. D-i forrásfolyói a Ba Mingui és Kukuru-Gribingui az É. sz. 7 és 8° közt fakadnak azon vizválasztón, melynek D-i lejtőjén az Ubangi-Kongo ered. Eleinte Ny-nak tart; az É. sz. 7° és a K. h. 19° 20´ alatt É-nak fordul, átfolyik Bagirmin és Bornu egy részén. Fölveszi balról a Száráí, jobbról az ismeretlen forrásu Ankadebbét és Ba Busso néven a Bacsikamót, vagyis Bahar-esz-Szalamót, végre 100 km.-rel torkolata előtt a Logonét, legjelentékenyebb mellékvizét, amely Ngaunderénél ered és deltaalakban a Cádtó D-i végébe torkollik. Az esős évszakban torkolata 50 km2-nyi területet foglal el, de a hajózásra nem alkalmas. Maffalingtól Gulfeyig, körülbelül 300 km.-nyi hosszuságban hajózható. Az É. sz. 10°-tól a Cád-tóig Kamerum és Francia-Kongo közt határul szolgál. Alsó folyásában Barth és Nachtigall, felső részében és forrásvidékén Maistre (1892) kutatta át.