Sankantyuvirág

(növ.), l. Centranthus; kék S. a. m. szarkaláb; - spanyol S., l. Sarkantyuka.

Sárkány

1. nagyközség Fogaras vármegye sárkányi j.-ban, (1891) 1556 német, oláh és magyar lak., járásbirósággal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Bakony-S. (l. o.). - 3. Bő-S. (l. o.).

Sárkány

(Draco), csillagkép az északi pólus közelében, 9h 20m és 20h 40m rektaszcenzió és 66° és 85° északi deklináció között; mintegy 130 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek legnagyobbika másodrendü. A d és z Draconis nevü csillagok között áll körülbelül középütt, az ekliptika pólusa, mely körül a föld tengelyének végpontja 26 000 év lefolyása alatt 23 1/2° gömbi sugárral biró kört ir le. L. Precesszió.

S. a mitologiában, szörnyeteg, amely a legtöbb nép mondáiban, meséiben és hiedelmeiben szerepel. Kor- és népközi elterjedtsége s az emberiség legmélyebb gyökerü vallásos képzeteivel való összefüggése azt a feltevést támogatja, hogy a S.-okról szóló hagyományokban egyrészt természetéleti jelenségek elhomályosult emlékei, másfelől animisztikus nyomok rétegeződtek egymásra. Amazok is kétrendbeliek. Egy részük prehisztorikus óriási hüllők és madarak kövült maradványinak népképzeleti túlzása, amelyhez történelmi korban nagyobbfajta kigyók és a krokodil alakjának fantasztikus kiszinezése járulhatott. Másik részük meteorologiai tünemények, még pedig első sorban a meteorok, a viharfelhő, a villám és a bolygótűz (lidérctűz) jelenségei köré csapódott le, már meglévő mitikus képzetek készletéből. Az animisztikus felfogás alapján pedig ezen már kombinált és határozottabban kialakult képzetek a síri szellemek természetfölötti hatalmára tettek szert. Igy lesznek kincsőrző és kincsszerő démonokká, s mint ilyenek a fejlettebb vallási képzetek körében az ördögnek nemcsak jelképes, hanem tőle valósággal megszállott állataivá. A puszta jelképpé finomulás már még későbbi fejlődés eredménye s a zend hatás alatt illeszkedik a dualisztikus vallási tanok rendszerébe. A magyar néphit és monda meg mese S.-airól szóló adatok szép számát v. ö. Ipolyi, Magy. myth. 222-228. old. Az ezen adatokhoz fűzött fejtegetések azonban óvatos kritikával kisérendők, amely csak mese- és mondakincsünk behatóbb elemzése és más, első sorban rokon meg velünk érintkező népek hagyományaival leendő tüzetes egybevetése alapján épülhet fel. Ipolyi fejtegetései során mindjárt a S. szó etimologiája is oda javítandó, hogy a török eredetü. A S.-okra vonatkozó hagyománytörténeti irodalom legszükségesebb részét v. ö. Liebrecht F., Zur Volkskunde (65-73., főleg 70. old.).

S., a lövőfegyvernek az a sárkányfejalaku része, mely a töltény gyutacsát lecsapódásakor elsüti. S.-nak nevezik még azt a papirosból készült játékszert, melyet a gyermekek madzagon a levegőbe bocsátanak fel. L. Léghajózás.

Sárkány

1. Ambrus, 1505. Pozsony várának kapitánya és ugyan e vármegye főispánja volt, mely minőségben jelen volt a rákosi országgyülésen. Részt vett Szapolyai Borbála lengyel királynévá való koronáztatásában Krakóban. 1520. Zala vármegye főispánjává lett, a következő évben pedig mint II. Lajos király követe ennek és nővérének házassági ügyeiben Innsbruckba és Kölnbe ment. A mohácsi csatában esett el.

2. S. János Ferenc, sport-iró, szül Pesten 1833. Iskoláit is itt járta. Résztvett az 1859-iki olasz hadjáratban. 1860-61. az altiszteket képző iskolában az erődítéstan és számtan tanára volt. Majd kilépett a katonaságtól s a sport-irodalom művelésével foglalkozott. 1872-től 1895-ig a magyar lovaregylet titkára volt. Szerkesztette a Vadász- és Versenylapot. 1874-76. ily cím alatt: Vadak, lovak, ebek időközönként megjelenő füzetekben nagyobb dolgozatokat adott ki. Ugyancsak S. kezdte meg a Vadászlap szerkesztését s kiadását 1881., külön választván a Vadász- és Versenylapban igen felszaporodott anyagot. 1896. Sport-albumot szerkesztett és adott ki. E lexikonba a sportcikkeket irja.

3. S. Sámuel (ilenczfalvi), ev. püspök, szül. Duna-Egyházán (Pest) 1823 jan. 23., hol atyja lelkész és esperes volt, valamint ősei közül is többen viseltek a hazai ev. egyházban lelkészi és esperesi hivatalt. Gimnáziumi tanulmányait Sár-Szt.-Lőrincen, Aszódon és Selmecen végezte, mely utóbbi helyen Petőfinek tanuló- és lakótársa volt. A teologia tudományokat Pozsonyban és a jenai egyetemen hallgatta; Jenából hazatérve a temesvári Feldinger-családnál nevelő, növendékével beutazta Német-, Angol- és Franciaország nevezetesebb városait. 1847. lelkésszé avattatott és atyja mellett segéd-, ennek halála után rendes lelkész Pilisen, hol mindekkorig működik. Pár év mulva dékánná, 1868. esperessé választotta egyházmegyéje, mely utóbbi állásában a népoktatás felvirágoztatására sokat tett. Székács József halála után (1872) a bányakerületi püspökségre S. volt az egyik jelöltje a kerületnek, de akkor egy szavazattal győzött ellenében Szeberényi Gusztáv, ennek halála után (1891) azonban nagy többséggel S. választatott püspökké. 1895 óta a főrendiház tagja. Pappá szentelésének 50. évfordulóját 1897 febr. 9. ülték meg.

Sárkányfej

(növ.), l. Dracocephalum.

Sárkányfej és sárkányfark

a holdpálya két csomópontja, t. i. az a két pont, melyben Hold pályája az ekliptikát metszi; még pedig sárkányfej a felszálló csomó, jele [ÁBRA], melyben t. i. a Hold az ekliptika fölé jő, sárkányfark pedig a leszálló csomó, [ÁBRA], melyben a Hold az ekliptika alá kerül. A csomópontok ezen elnevezése igen régi és sok asztrologiai vonatkozásuk volt.

Sárkányfő

a hajó orrán kinyuló kissé felgörbített fa v. vasrúd, végén csigakarikával ellátva, a vasmacska-kötél v. lánc felvonására szolgál.

Sárkányfű

l. Dracunculus.

Sárkánygyik

(Draco volans L.), l. Crassilingvia.

Sárkánygyök

kigyófű vagy apácakonty (növ. Calla L.), a kontyvirágfélék fajaszakadt füve az északi földgömbön. Tőkéje terjeszkedő, levele szivalaku, virágburokja, mint a tölcsérvirágé, fehér, bogyója piros, csípős ízü és mérges. A C. palustris L. (piros vizi bors), szép mocsári fű; kivált az északi vidéken, É.-Amerikában, helyenkint hazánkban is terem. Mintegy 3 dm. magas. Tőkéje (radix dracunculi aquatici s. palustris) eleinte fanyar, azután iszonyu csípős ízü; szédülést, hányást okoz, a test feldagad tőle. Csípős anyaga azonban hamar eltünik, kivált főzve v. szárítva, azért a svéd, lapp és orosz rozsliszttel keverve kenyeret süt belőle; emez bobovniknak nevezi. Tőkéjével meg a felaprított levelével a sertést is hízlalják. L. Kigyó-gyökér.


Kezdőlap

˙