(Pegasus L.), a tüskeparás halak rendjébe tartozó halnem, teljesen páncéllal födött testtel, páncéllemezei a törzsön összeállók, a farkon különállók és mozgékonyak. Felső állkapcsai orrmányszerüleg megnyultak. Kopoltyufödője egyetlen csontból áll. Mellúszói nagyok, szárnyformák. Mintegy négy faját ismerik az indiai, khinai és ausztráliai tengerekből.
az az idő, mely alatt a Hold pályájában valamelyik csomópontjából kiindulva ugyanahhoz vissza is tér. A S. hossza 27 nap 5 óra 5 perc és 39 másodperc. L. Hold.
(növ., sárkányliliom, sárkányfa, sárkányvérfa, Dracaena Vand.), pálmanövéső fa v. cserje a liliomfélék családjában, a levélforradások gyűrüzte szárral, bőrnemü szálas-lándsás, nádforma levelekkel összetett ágbogvirágzattal, 1-3 magu bogyóval.
[ÁBRA] Sárkánypálma (Dracaena draco).
Mintegy 40 faja mind a két földségnek forró vidékén terem. A D. draco L. a Kanári-szigeteken 16-24 m. magas; mint a kétsziküek, folytonosan vastagodik. Ága villás, a csúcsán 1-21/2 m. hosszu, 6 dm. széles levelekből alakuló koronája van. Fehér virága 6 dm. hosszu virágzattá egyesül. Törzséből kiszivárgó vörös nedve az igazi sárkányvér. A legynagyobbszerü Teneriffa szigetén Orotava kertjében állt. Magassága 23,5 m., kerülete 14,8 m. volt. Már a sziget elfoglalásakor (1492) ilyen vastag volt. Minthogy igen lassan nő, néhány (5-6) ezer évesnek becsülték. 1868. hatalmas vihar tönkre tette. A guanch nép szentségnek tartotta. K.-Indiában nem honos, de Sokotora szigetének a sárkányvér a legkiválóbb kiviteli cikke. Nálunk üvegházban, Dél-Európában a szabadban is díszlik. Gyántája törékeny, szagtalan és íztelen, pora vérszinü. Alkoholban, kövér és párolgó olajban, valamint alkáliákban piros szinü folyadékká oldódik. Ma fogpornak, fogtinkturának, összehúzó sajátságánál fogva a könnyen vérző foghúsra is alkalmazzák, lakk és asztalosmáz is lesz belőle. A S. sárkányvére v. apró gömböcske, melyet egyenkint v. soronkint nádlevél közé pakolnak, vagy hosszabb szálas alakja van, ugyanazon levél közé helyezve, vagy végre nagyobb alaktalan massza. A görög nép Indiából kapta. Drága vörös festéket és tintát csinált belőle. A D. terminalis L. K.-Indiában meg a D-i tenger szigetein nő, de termesztik is. Gyökere orvosság, de forró kő között megsütve étel. Csak mintegy 3 m.-nyi szára sövénynek, határjelzőnek, levele házfedésnek v. pakolónak használatos. Üvegházban is tartják. A S. fajai termek díszének is nagyon kapósak, azért vele kereskedni is szoktak. Ilyen a D. marganita Lam., D. stricta Sims, D. Betschleriana Göpp., D. umbraculifera Jaqcq., D. arborea C. Koch et Bouché, D. (Aletris) frangrans L.
1. Alapította Zsigmond magyar király és neje Borbála királyné 1408 dec. 12. A rend tulajdonképen már a XIV. sz. utolsó évtizedeiben keletkezett. 1397. egy végrendeletben már előfordul. Előfordul IV. Albert osztrák herceg (1395-1404) egyik pecsétjén is, melyen az osztrák címert egy négylábu sárkány köríti. Sőt a bécsi udvari könyvtár egyik kéziratán, mely 1393. kezdődik és 1415. végződik, az osztrák hercegek címerei mind a S. jelvényeivel vannak díszítve. Zsigmond fent említett oklevele tehát valószinüleg csak a rendnek renovációját jelenti. A rend alapítására a királyt és nejét vallási okok birták, megjegyezvén, hogy a rendet a husziták ellen küzdők részére alapította, még pedig a Szt.-György-lovagok szövetkezetére való hivatkozással, mely rend statutumai 1326-ból valók. A rend jelvényét az oklevélen kivül még Windech Eberhard is leirja. E szerint a jelvény kereszt volt, melyen alul egy sárkány függött. A kereszt hoszszárán «O quam misericors est Deus», harántkarján «Justus et paciens» felirat volt (l. 1. ábra). Horneck krónikájából tudjuk, hogy a rendnek két fokozata volt. Az első fokozat, melynek tagjai csak huszonnégyen voltak, a sárkányt és a keresztet viselte, mig a második csak a sárkányt. EZ utóbbi tagjainak száma korlátlan volt. Újabban Berzeviczy Edmund azon véleményének adott kifejezést (Des Conrad Grünenberg Ritters und Bürgers zu Constanz Wappenbuch 1483. Herausgegeben von Dr. R. Garaf Stillfried-Alcantara und Ad. M. Hildebrand. Görlitz 1875. munkára támaszkodva), hogy a S. tulajdonképeni jelvénye a 2. ábrán látható volt. Az 1. ábrán feltüntetett rendjelvény szerinte csak díszesebb kivitelü változata volt a jelvénynek s azt Zsigmond 1418. a konstanzi zsinat berekesztésekor az ott részt vett fejedelmeknek adományozta. A rendhez való tartozást a címereken rendesen olyanformán jelölték, hogy a paizsot a sárkány körben övezi, de találunk ettől eltérő esete is, igy p. Gara Miklós nádor címerénél 1416-ból, hol a rendjelvény a paizs mellett fordul elő egészen külön. Ily fajta elrendezés azonban nagyon ritka. V. ö. Fejérpataky, A Chapy-család címere és a S. (Turul 1883); Berzeviczky, Adalék a S. ismertetéséhez (u. o. 1893).
[ÁBRA] 1. ábra.
[ÁBRA] 2. ábra.
2. S. khinai császári érdemrend, melyet Kuangsii császár 1882 febr. 7. alapított őt osztályban, melyek első három osztálya egyenkint három fokozatból áll. Az I. osztály jelvénye hosszukás négyszögletü, a többieké kerek; ugyszólván mindegyik osztály mindegyik fokozatában különböző. Szalagja szinténkülönböző szinü, az egyes osztályoknak megfelelő rajzokkal. Jelenleg Khinának csak ezen egy rendjele van.
(növ.), l. Nádpálma.
(növ.), l. Pterocarpus.
l. Dracontium, Nádpálma, Pterocarpus és Sárkánypálma.
általában véve gyüjtő neve mindazon csillagoknak, melyek az ég pólusaihoz igen közel állanak. Az északi S. alatt különösen az Ursae minorist, a Kismedve legfényesebb másodrendü csillagját, a déli S. alatt a hatodrendü s-Octantist szokás érteni. Amaz jelenleg (1897 elején) 1° 15', emez 44'-cel áll el a pólustól. A S. különösen a geográfiai szélesség, a meridián és a csillagászati műszerek felállítási hibáinak meghatározására fontos. A precesszió miatt 26 000 év lefolyása alatt mindazon csillagok válnak S.-okká, melyek egy az ekliptika pólusa körül 23 1/2°-nyi sugárral leirt kör kerületén feküsznek. Jelenleg az északi S. még mindig közeledik a pólushoz, legközelebb áll majd hozzá 2100-ban. Azután a Cepheus, majd a Hattyu legészakibb csillagjai kerülnek sorra és vagy 12 000 év mulva Vega (a-Lyrae), az ég egyik legfényesebb csillagja lesz. S.-unk. Azután következik a Hercules egynéhány csillagja, a Sárkányfark és a 26 000 éves turnus vége felé ismét a Kismedve.
S. a neve egy hires, 40 karátos, Indiából származó, brilliántra köszörült gyémántnak az orosz császári kincstár birtokában.
l. Láb.
a. m. alapelv (l. o.) és Axioma.