(állat, Emberiza L.), a kúpcsörü pintyfélék egyik neme. Jellemzi őket, hogy felső kávájuk az alsónál keskenyebb, hátsó ujjuk karma rövidebb az ujjnál; evező tollaik közül az első négy hosszabb és az elsőnek külső zászlója szűkített. fajai a palearktikus régióban élnek és különösen bokros helyeken, erdőszéleken szeretnek tartózkodni. 28 faja ismeretes, melyek közül hazánkban a következő 6 él: A citrom-S.(E. citrinella L.) közönséges, helyet változtató madár. Télen csapatokba verődve felkeresi az emberlakta vidékeket is. Feje, nyaka és hasa sárga, a tojónál foltos. Háta vöröses-szürke, sötétebb foltokkal. Hossza 17, szárnyh. 8,5, farkh. 7 cm. - A kerti S. (l. o.). - A cia S. (E. cia L.) költözködő madár, mely főleg Magyarország D-i részeiben nem ritka. Egyszinü rozsdabarna, a tojónál feketés-barna gerincfoltokkal. Az öreg him feje, nyaka és melle hamuszürke. - A szürke S. (E. miliaria L.) szine hamuszürke, csapótollai sötétbarnák és kivévén a kormánytollakat, fehér végfoltuak. Csőre és lába sárgás. Magyarországban mindenütt közönséges, helyenként áttelelő madár. - A közönséges nádi S. (E. schoeniclus L.), mely nádasainkban igen gyakori. Hazánkban helyenként át is telel. Háta vöröses-barna, sárga tollszegélyekkel, hasa fehéres, sötétebb gerincfoltokkal. - A vastagcsőrü nádi S. (E. palustris Sav. = E. intermedia Mich.) az előbbihez hasonlít, csakhogy csőre feltünően vastag. Költözködő madár. Előfordul Magyarország közép és déli részeiben májustól augusztusig.
(Kis-), kisközség Kolozs vármegye mócsi j.-ban, (1891) 706 oláh és magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral; gőzmalma, élénk gabonaforgalma, fa- és tojáskereskedése van.
(Mojád-S.), kisközség Szilágy vármegye zilahi j.-ban, (1891) 1402 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral; van gőzmalma és gőzfürésze.
Géza, egyházi iró, kat. áldozópap, szül. Nagybányán 1852 nov. 5-én. Középiskoláit Nagybányán és Szatmáron, a teologiát Szatmáron végezte. Pappá szentelték 1875. Segédlelkész volt rövid ideig Beregszászban és Máramarosszigeten, azután mai napig a szatmári kir. kat. főgimnáziumban az óklasszikai filologia, bölcselet s román nyelv tanára. Nagy tevékenységet fejtett ki a szatmárvármegyei irodalmi körnek megalapításában s munkásságában, mind a két egyesületnek kezdettől fogva titkára. 1896. a vallás- és közoktatásügyi minisztérium támogatásával részt vett a középiskolai tanárok egyiptomi tanulmányútjában. Szerkesztette a Szatmár VIII. évfolyamát; 1884. megalapította és szerkesztette a Szatmár és Vidéke I-IV. évfolyamát; a szatmáregyházmegyei irodalmi kör Értesítőjének I-V. évfolyamát; megalapítá és szerkeszté (Buza S.-al) a Heti Szemle c. politikai és társadalmi lap I. és (Báthory E.-vel) az V. évfolyamát. Önálló művei: A vallásos és független morál (a budapesti tudomány-egyetem hittani kara által a Horváth-féle pályadíjjal kitüntetve); lacordaire H. egyházi beszédei (2 köt., Szatmár 1879-82); Leheu, Útmutatás a lelki béke megszerzéséről és megőrzéséről (u. o. 1894); Szatmár vármegye népességi, nemzetiségi, vallásfelekezeti és kulturális statisztikája (u. o. 1886); Tacitustól van-e a neve alatt ismeretes Dialogus de oratoribus? (u. o. 1879); Száz tanács ezer bajra. A szülőknek és nevelőknek (u. o. 1884); A végcél a tanítás-nevelésben (u. o. 1891); A jellemképzés a családban és az iskolában (u. o. 1893); A szatmári kir. kat. főgymmasium története (u. o. 1896) stb.
kisközség Zala vármegye keszthelyi j.-ban, (1891) 1753 magyar lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
hintóknál és kényelmesebb személyszállító szekérkocsiknál a kerekek felső része fölött és azok alakjához görbített vékony falemezek vagy bőrből készített szerkezet, melyet a kocsi oldalához erősítenek meg, hogy a keréktől fölhányt sarat fölfogja.
l. Sarjas inda.
l. Gredistye és Várhely.
Ulterwalden ob dem Wald svájci kanton főhelye, a Sarni-tó (7,4 km2) partján, ahol az Aa folyik ki belőle, (1888) 3928 lak., parkett-, bőrgyártással, kelmefestőkkel, malmokkal, téglagyártással; városházzal, amelyben 1381-1824-ig az obwaldeni elüljárók képei láthatók; kór- és szegényházzal. 3 km.-nyire a sarni-tó partján Sachseln falu (1556 lak), nagy templommal, amelyben Flüe Miklós remete tetemei pihennek.
a. m. frambőzia (l. o.).