(ejtsd: szoren) Jakab, francia református hitszónok, szül. Nimesben 1677 jan. 6., megh. Hágában 1730 dec. 30. Tanult Genfben s 1701. egy londoni vallon gyülekezet lelkészévé választatott meg. Az angol éghajlatot gyönge testi erejével nem birván ki, 1705. Hágába ment át lelkésznek. Mint hitszónok a francia református egyház kiváló szónokai között a leghirnevesebb volt. Főbb művei a következők: Sermons sur divers textes de l'Écriture Sainte (1708-25); Nouveaux sermons sur la passion (1732); Discours sur les événemets les plus mémorables du Vieux et du Nouveau Testament (1720-28); Abrégé de la théologie et de la morale chrétiennes en forme de catéchisme (1722); État du christianisme en France (1725).
(növ., gyíkölő), Apollo mellékneve, egy Praxiteles alkotta hires szobráról.
(állat), az őskor legóriásabb állatai a Dinosauria osztályból.
l. Plesiosaurus.
L. (növ.), l. Gyíkfarkfű.
(ejtsd: szoszjé) Félix Gusztáv, francia tábornok, szül. Troyesban 1828 jan. 16-án. 1850. lépett a hadseregbe, részt vett a császárság összes háboruiban, a krimi háboruban, az 1859-iki olasz hadjáratban, a mexikói és az afrikai expediciókban s 1869. ezredessé nevezték ki. 1870. mint a 41-ik gyalogezred parancsnoka a metzi helyőrséghez osztatott be s Metz kapitulációja után mint hadi fogoly Németországba vitetett. Innen azonban megszökött s Ausztrián s Olaszországon át visszatérve Franciaországba, a loirei hadseregbe lépett. 1871 jan. tábornokká neveztetvén ki, Algeriában nyert alkalmazást. 1873. képviselővé választatván, köztársasági nézetei miatt a kormány szolgálati viszonyon kivül helyezte. A nemzetgyülésen a balközéphez tartozott s a katonai reform tárgyalásaiban jelentékeny részt vett. 1876. ismét alkalmazást nyert mint dandártábornok marseilleben. 1878. osztálytábornok lett, 1881. algeriai főparancsnok s 1884-től fogva Páris katonai kormányzója.
(ejtsd: szoszür), 1. Horác Benedek, de, svájci természettudós, szül. Conchesben (Genf mellett) 1740 febr. 17., megh. Genfben 1799 jan. 22. Genfben végezte tanulmányait és 1762. itt tanár lett; 1786-ig adta elő a genfi akadémián a filozofiát. S. a geologia alapítói közé számítandó. A növénygeográfia is alapítói között tiszteli. Számos mérést eszközölt; többek között 1787. a Montbalnc csúcsán végzett barometrikus méréseket. Több méreszközt is talált fel S.; tőle maradt elektrométer, hignométer (az ismeretes hajszálhigrométer) és több hasonló mérőeszköz. Genfben a művészetek társulatát alapította és e társulatnak elnöke is volt. Munkái közül a következő címüek említendők: Voyages dans les Alpes (Genf 1779-96, 4 köt.); Essai sur l'hygrométrie (Neufchâtel 1783); Défense de l'hygrometre a cheveux (Genf 1788) stb.
2. S. Miklós Tivadar de, svájci természettudós, az előbbinek fia; szül. Genfben 1767 okt. 14., megh. u. o. 1845 ápr. 18. Atyját geologiai kutatásaiban segítette. Fő munkája a Recherches chimiques sur la végétation (Páris 1804) c. munka, mely a növényélettan terén korszakot alkotó.
l. Albi.
(ejtsd: szotern), falu Gironde francia départementban, 8 km.-nyire Lagontól, a Ciron bal partján emelkedő, pompás szőllőkkel beültetett domb és vasút mellett, (1891) 952 lak., a Château-d''quem néven igen ismeretes fehérbortermeléssel.
(franc., ejtsd: szovgárd), biztosító őr v. őrség, melyet a csapatparancsnok ellenséges országban egyes személyek, házak stb. mellé szokott adni, hogy bántalmazástól, illetőleg kifosztogatásból megóvják.