Tamás, angol mérnök, szül. Shilstonban 1650., megh. 1716. Technikai tanulmányokat végzett és ezután Corneallisban valamely bányánál nyert alkalmazást. Legnagyobb érdeme, hogy a gőzgépet tökéletesítette és azt a gyakorlati életbe bevezette. Fő javítása abban állott, hogy a gőzhengerben a gőz kondenzációját hideg viz bevezetése által gyorsította. S. gőzgépét hajókra is alkalmazta, melyeket lapátkerekekkel hajlott. Ezeket irja le Navigation improved or the art of rowing ships (London 1693) címü értekezésében. A gőzgépen tett javításait An engine for raising water by the help of fire néven irja le a Philos. Transactions 1699-iki évfolyamában. E találmányára 1698. szabadalmat is kapott.
latin állat- és növénynevek után Savi Pál olasz tanár neve, megh. Párisban 1844. Számos állat- és növénytani értekezést irt. Önálló műve: Ornithologia toscana (Pisa 1827-31, 4. kötet).
(ejtsd: szavillyano), város Cuneo olasz tartományban, a Maira jobb partján, vasút mellett, termékeny síkságon (1881) 17 150 lak., posztó-, vászon- és selyemszövéssel, marha- és kenderkereskedéssel; tornyos körfalakkal, az itt született Carraccino képeivel díszített templommal; benceapátsággal; oszlopsorokkal díszített vásártérrel; szép diadalívvel. 1799 nov. 4. és 5. az egyesült orosz-osztrák hadak itt győzték le a Melas vezérlete alatt álló franciákat.
(ejtsd: szavinyano di romanya), város Forli olasz tartományban, a Via Aemilia és vasút mellett, (1881) 4561 lak., a város szülötte Borghesi gróf által alapított akadémiával, könyvtárral, (18 000 kötet) és éremgyüjteménnyel.
(ejtsd: szavinyi), 1. Frigyes Károly, német jogtudós, szül. M. m. Frankfurtban 1779 febr. 21-én, megh. Berlinben 1861 okt. 25. Marburgban 1803 óta rendkivüli tanár volt s Das Recht des Besitzes (Giessen 1803, 7. kiad. Rudorfftól, Bécs 1865) c. művével hiressé tette nevét. 1808. Landshutban, 1810. Berlinben lett rendes tanár, 1816. titkos igazságügyi tanácsos, 1842. a porosz törvény reviziója céljából alakult bizottság minisztere lett, de 1848. ez állásától meg kellett válnia. 1854. az első kamarának élethossziglani tagja lett. S. fő képviselője volt a történelmi jogiskolának és Thibaut, Gönner stb. kodifikátori törekvései ellen Vom Beruf unseres Zeit für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft (Heidelberga 1814, 3. kiad. Marburg 1892) c. munkájával lépett fel. Fő munkái: Geschichte des röm. Rechts im Mittelalter (u. o. 1815-31, 6 köt.; 2. kiad. 1834;1851, 7 köt.) és System des heutigen röm. Rechts (Berlin 1840-49, 8 köt., Henser tárgy- és forrásmutatójával 1851); Obligationsrecht (u. o. 1851-1853, 2 köt., Eichhornnal és másokkal együtt adta ki a Zeitschrift für geschichtliche Rechtswissenschaft (1815-50-ig, 15 köt.) c. folyóiratot. Összegyüjtve Vermischte Schriften-jei (u. o. 1850, 5 köt.) jelentek meg.
2. S. Károly Frigyes, porosz diplomata, az előbbinek fia, szül. Berlinben 1814 szept. 19., megh. M.-Frankfurtban 1875 febr. 11. Mint diplomata működött Párisban, Londonban, Drezdában, Lisszabonban, Casselben, Hágában. 1849. követ lett Karlsruhéban, majd Drezdában és Brüsszelben. Mint követ a szövetségesek frankfurti gyülésén 1866 jun. 14. ő adta be a porosz protestációt és Poroszországnak a szövetségből való kilépési nyilatkozatát. Utóbb részt vett a német államokkal való béketárgyalásokon és az É.-német szövetség számára készülő alkotmánytervezet tárgyalásain. Mint a német birodalmi gyülés tagja a klerikális centrumpárt egyik vezérembere volt.
György, angol államférfi, l. Halifax (1).
(Sapis) 100 km. hosszu folyó Olaszországban; a Bagno fölötti Monte-Comero hegyen (1207 m.), az etruszk Apenninben, a Tiberis forrása közelében ered; Firenze tartományból átmegy Forliba, elfolyik Cesenánál s Ravennától DK-re az Adriai-tengerbe ömlik.
(ásv.), l. Analcim.
(Szavle), az ugyanily nevü járás székhelye Kovno orosz kormányzóságban, az ugyanily nevü tótól Ny-ra, vasút mellett, (1894) 22 446 lak., dohány- és szeszgyártással, malmokkal.
l. Schawnik.