a sajtkészítés mellékterméke. A tej azon alkatrészeit tartalmazza, melyek nem maradnak a sajtban; ilyenek a viz, tejcukor, ásványi anyagok és a tejnek ojtó által meg nem altatható fehérjenemü anyagai. A savó azonkivül zsírt is tartalmaz, mert midőn a sajtkészítésnél az ojtó által megaltatott tejzsendét felaprítják, zsír szabadul ki belőle, mely a savóhoz keveredik. A savó részint emberi s állati lapul szolgál, részint vajat, ordát (zsendicét) és tejcukrot lehet belőle készíteni; vajat azonban csak akkor érdemes a savóból készíteni, midőn friss tejből kemény sajtot csinálnak, mert csak itt nyerünk elég kövér savót. Savó az orvostanban, l. Szerum.
(ejtsd: szavoa, olaszul Savoja, régi nevén Sapaudia), 1. francia département Haute-S., Ain, Isere, Hautes-Alpes és Piemont olasz compartimento között, 6178 km2 területtel, (1891) 263 297, egy km2-re 45,7 lak. Az Iserenek és mellékvizének az Arlynak völgye az egészen hegyekkel takart S.-t két részre osztja: egy kisebb ÉNy-ra és egy nagyobb DNy-ira; amaz az alacsonyabb, emez a magasabb; amott a mészkő, emitt a gnájsz, gránit és pala a túlnyomók. A legmagasabb hegység az Isere és Arc között a Vanoise, amelyben az Aiguille de la Vanoise 3861 m.-nyire emelkedik, amelyhez csatlakozik a Grand Pelvoz vagyis Dôme de Chassefort (3619 méter). A legmagasabb csúcsok tehát ezen mellékláncon ülnek, mig az Alpok azon főlánca, amely Olaszország felől határt alkot, csak 2-3500 m. magas hegycsúcsokat hord magán, aminők: a Valésan (3322 m.), a Pierre Pointe (3430 m.), a pompás Rochemelon (3548 m.), a Mont Cenis (l. o.), a Grand Galibier (3242 m.) stb. A mészkőhegységek közül a legmagasabb az Avaris (2666 méter) és a Pointe d'Arcalod (2223 m.). A département vizeit a Rhône gyüjti össze; ennek nagyobb mellékvizei: a Fier, a Bourget-tó lefolyása a Canal de Savieres, a Flon, az Isere, a Doron de Bozel, Arly és Arc mellékfolyóival. Mig a magas hegyeken örökös tél uralkodik, a Rhône mellett a déli gyümölcsök a szabadban is megérnek. A magas hegyek legfölebb legelőkül szolgálnak; a völgyek igen termékenyek, az összes területből mintegy 89 000 ha. a szántó, 119 000 a rét, 112 000 az erdő és 133 000 a puszta és legelő. A fő termékek: gabona (1893-ban 210 855 hl. búza, 235 500 hl. rozs, 51 340 q árpa és 70 280 q zab), sok burgonya és takarmány, különböző gyümölcsök, bor (1893-ban 300 689, tiz évi átlagban 196 240 hl.), kevesebb kender, len és dohány. A nagy terjedelmü legelők virágzó állattenyésztést tettek lehetővé, különösen sok a szarvasmarha (138 464 darab) és a juh (87 012 darab). A nagy kiterjedésü erdőkben sok a vad. a bányászat szolgáltat kevés vasat (Saint-Georges d'Hurtieres), kőszenet (1893-ban 12 055 t.), rezet, márványt és épületkövet. Ásványvizforrásai számosak: közülök nehány nagy hirnek örvend; ilyen Aix-les-Bains, Saint-André, Arbonne stb. Az ipar inkább csak helyi érdekü, legfontosabbak a selyem-, bőripar és tésztagyártás. Járásai: Albertville, Chambéry, Moutiers és St.-Jean-De-Mautienne. Székhelye: Shambéry. A département-t 1860-ban alakították a régi Szavója hercegség következő négy tartományából: Felső-Szavója, a tulajdonképeni Szavója, Tarentaise és Maurienne. V. ö. Joanne, Géografie de la S. - 2. S., Haute-S., département Franciaország K-i részében, Genf, Waadt, Wallis kantonok, Piemont, S. és Ain között, 4668 km2 ter., (1891) 268 267, egy km2-re 62,2 lak. Ezen départementban, ahol Olaszország és Svájc vele összeszögellik, emelkedik Európa legmagasabb hegycsúcsai közül csak kevés éri el a 3000 m.-nyi magasságot; legnagyobbak: Buet (3109 m.), Mont-Fleuri (2751 m.), Colonné (2692 m.) stb. Egyedül az Arve mentén és a Genfi-tó környékén vannak kisebb lapályok. A Rhône csak a határán folyik; legnagyobb mellékvize itt az Arve és a Fier. Ezeken kivül a département legnagyobb folyója az Arly, az Isere mellékvize. Legnagyobb tava a genfin kivül az Annecy. Az éghajlat a völgyekben enyhe, a magas hegyeken zord. Az egész területből 135 486 ha. esik a szántóföldre, 110 084 az erdőkre, 47 278 a rétekre és 81 720 a pusztákra és legelőkre. A termékek ugyanazok mint S.-ban. 1893. termett 314 774 hl. bor, 630 513 hl. búza, 55 278 hl. rozs, 23 659 q árpa, 195 121 q zab. A bányászat nem jelentékeny; leginkább csak szenet és márványt szolgáltat. Ásványvizforrásai nagy számban vannak. Az ipar fejlettebb mint S.-ban, amennyiben a selyem- és bőriparon kivül vannak pamutszövői, papirosgyárai, órakészítése és szeszégetői. Járásai: Annecy, Bonneville, St.-Julien és Thonon-les-Bains. Fővárosa: Annecy. 1860. az egykori Szavója hercegség Genevois, Chablais és Faucigny nevü tartományaiból alakították. V. ö. Joanne, Géogr. de la Haute-S. (Páris).
Története. A Kr. e. IV. sz.-ban az allobrogok lakták, 122. a rómaiak hódították meg (prov. Alpes graiae et Poeniae); Kr. u. 435. a burgundok foglalták el, 534. a frank, 879. az arelati és 1033. a német birodalomhoz tartozott. Első grófja a susai őrgróf volt. 1036. az ország a mauriennei grófokra szállt, akinek őse Beroald volt. Tőlök származnak a S.-i hercegek. I. Amalé (1048-72) házasság által megszerezte Susát, Aostát és Torinót; fia II. Umberto meghódította a Tarantase uradalmat. Ennek fia II. Amadé alatt a S.-i házat V. Henrik császár 1111. birodalmi grófságra emelte. I. Tamás Chambéryt és Vaudot szerezte meg a vétel útján; III. Amadé meghódította Torinót, II. Frigyes császár Chablais és Aosta hercegévé nevezte ki. Unokaöccsei III. Tamás és IV. Amadé alapították a piemonti és S.-i két ágat. a) A piemonti ág. Alapítója Tamás Pignerol-kastélyt és Pervase völgyét szerezte meg; fia Fülöp házasság útján Acháját és Moreát, az előbbit azonban nápolyi II. Károlynak engedte át, becserélvén Alba grófsággal az Abruzzókban. Unokájával Lajossal kihalt az ág és Piemont S.-hoz csatlakozott. b) A S.-i ág. IV. (Nagy) Amadé (1285-1323) megszerezte Asti grófságot. Fia Eduard (1323-29) alatt a viennei dauphin jelentékeny területet hódított el. V. Amadé (a Zöld gróf, 1343-83) Vaudot vásárolta meg és hódított olasz földön. VI. Amadé (a Vörös gróf, 1383-91) meghódította Nizzát, Ventigliât stb. Fiát VIII. Amadé (a Békés, 1391-1431), 1416. Zsigmond császár hercegi rangra emelte, 1439. V. Felix néven pápává választották. I. Károly (megh. 1489.) bevette Saluzzót. III. Károly (a Jóságos, megh. 1553.) minden országát elveszítette, mert a svájciak Genet, Wallist, Vaudot, Chablaist és Gext elfoglalták, I. Ferenc francia király és V. Károly pedig a nizzai béke alkalmából S.-án osztozkodtak. Csak a fia Vasfejü Emánuel Filibert nyerte vissza a cateau-cambrésisi békében (1559) a császár és 1560. Franciaország által elfoglalt tartományokat, sőt 1564. a svájciak által elfoglaltak legnagyobb részét is. Onegliát csere útján, Tendát vétel útján nyerte és Torinót fővárosává tette. Fia I. Károly Emánuel (a Nagy, 1580-1630) a Rhôneon túli tartományokat Franciaországnak volt kénytelen átengedni. fiai közül az ifjabb Tamás Ferenc megszerezte Carignant (S.-Carignan), az idősebb Viktor Amadeus (megh. 1637.), a chieroseascói békében 1631. birtokait visszanyerte. II. Károly Emánuel alatt 1659. a genfi grófi család kihalása folytán azok birtokai a S.-ház birtokába mentek át. II. Viktor Emánule 1690. a Franciaország ellen irányzott augsburgi szövetségbe lépett be, amire ez S.-t elfoglalta, de a vigevanói békében megint visszaadta. 1703. S. Ausztriával szövetkezett, mire Franciaország elfoglalta a tartományt a csak Eugen herceg torinói győzelme (1706 szept. 7-én) szorította ki a franciákat. Az utrechti békében (1713) Viktor Amadé a királyi címet nyerte, egyúttal több tartományt, ezek közt Sziciliát is, melyet azonban 1720 aug. 24. Szárdiniával cserélt be. Azóta S. és Szárdinia a szárd monarkiát alkották. 1860. azonban S.-t és Nizzát Franciaország keblezte be és most két départmenet-t alkot. Az idősebb ág kihalása után az ifjabb S.-Carignan ág lépett (1831 ápr. 27.) a trónra.
(franc., ejtsd: szavoár) a. m. tudás; S. faire, a cselekvési képesség, ügyesség; S. vivre, az élet művészete.
kisközség Somogy vármegye marcali j.-ban, (1891) 1122 magyar lakossal.
és sávolykötés, l. Alapkötés.
(Sabate), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Genova (ettől 36 km.-nyire) olasz tartományban, a Riviera di Ponentén, vasút mellett, (1881) 29 614 lak., posztó-, faience-, fegyver-, papiros-, üveg-, szappan-, vitriol-, illatszerkészítéssel, selyemhernyótenyésztéssel; nyers selyem- és déli gyümölcs-exporttal. Kiválóbb épületei a XVII. sz.-beli székesegyház szép faragványokkal; a Szt.-Domonkos-templom Dürer Alberttől való szép képpel; a Chiabrera költőnek, a város szülöttének nevét viselő szinház; IV. Sixtus pápa márványszobra. Gyönyörü környékén számos a villa. 3 km.-nyire a parton van Albissola marina (1895 lak.) és fölötte Albissola Superiore (2156 lak.) jelentékeny agyagiparral; itt születtek IV. Sixtus és II. Gyula pápa. S. kikötőjét 1525. a genovaiak rombolták le; 1745. az angolok sikertelenül ostromolták. 1746. Szárdinia, 1809. a franciák foglalták el és Montenotte département székhelyévé tették. 1809-12. itt volt VII. Pius pápa I. Napoleon foglya. V. ö. De Rubeis, Guida desrittiva di S. (S. 1868).
Jeromos, Domonkos-rendü szerzetes, szül. Ferrarában 1452 szept. 21., kivégezték 1498 máj. 23. Bolognában lépett a rendbe, ahol tanulmánya végeztével a természet- és mennyiségtan tanára lett. 1489-ben a firenzei Szt.-Márk-kolostor perjelévé nevezték ki. Korának romlottsága, amely a vallási, a politikai és a társadalmi téren általános volt, annyira felizgatta puritán lelkét, hogy mint hitszónok lépett fel, hogy útját állja a veszedelmes áramlatoknak. Elragadó ékesszólással, kiméletlen hangon kezdé meg tehát munkáját, bele vonva beszédibe a politikát is, s ennek alapján egy új, teoretikus köztársasági államformát ajánlott. Hallgatósága azonban két párra szakadva, meddő harcba keveredett egymással. Annál nagyobb eredményt ért el erkölcsi tekintetben, mert a firenzei hatóságok az ő befolyásától indíttatva, még a mulatságokat s mindent, ami azokkal kapcsolatban van. eltiltottak. A signoria végre is megunta a támasztott forrongásokat, és S.-t a szónoklástól eltiltotta, VI. Sándor pápa pedig, akit méltó felháborodással ostorozott, Rómában idézte. Erre azonban még nagyobb elszántsággal és kiméletlenséggel kezdett prédikálni az állam és az egyház ellen, irataiban pedig felhivta az uralkodókat, hogy a bajok megszüntetésére zsinatot hivjanak össze. 1498. történt, hogy túlizgatott hivei az időközben felszaporodott ellenség meggyőződése végett istenitélet ajánlottak, de a föltételekben nem jövén létre az egyesség, a nép S.-tól elfordult s őt elfogta. Egyéb ellenfelei pedig eretnek tanok hirdetésével vádolták be Rómában, azért a pápa őt egyházi törvényszék elé állíttatta, amely két társával, Da Pescia Domonkos és Maruffi Szilveszterrel együtt felakasztatta és holttesteiket elégettette. Az újabb nyomozások kétségtelenné tették igazhitüségét. Egyházi beszédei még életében, 1496. jelentek meg. Bölcseleti és asztétikus tartalmu iratainak egy része megjelent Lyonban 1633-40. és 1846. S:-nak Ferarában 1875. szobrot emeltek; másik nagy méretü szobrát Passaglio Firenzében a Palazzo Pubblicóban 1881. állította fel. Életét költőileg dolgozta fel Lenau.
l. Savoie.
l. Jenő.
A borban a borkősav, almasav, szukcinsav (borostyánkősav) jelenléte van bebizonyítva. Ezek legnagyobb részt mint savanyu sók (borkő) vannak jelen. A bornak savtartalmát ismert lúgtartalmu (szabályos) oldatokkal mérjük, midőn is a lemért mennyiségü borhoz egy fokosztályos üvegcsőből (buretta) addig csöpögtetünk lúgoldatot, mig az a lakmuszpapirost sem meg nem vörösíti többé, de még meg sem kékíti. Vörös boroknál a neutralizáció ezen hatását sárga szinü kurkumapapirossal vizsgáljuk, melyet a leghígabb lúg is azonnal megbarnít. A jó borok savtartalmu 0,6-0,7% szokott lenni s az 1% savtartalmu bor leginkább csak savanyu vizzel keverten élvezhető.