Ferenc, l. Toldy.
falu Zwickau szász kerületi kapitányságban, Zwickau tőszomszédságában, a zwicakui Mulde és vasút mellett, (18910) 6081 lak., gyapjuszövéssel, kőszénbányával.
Lajos János, az esztetika és nyelvészet tanára a pesti egyetemen, szül. Győrött 1768 dec. 20-án, megh. Pesten 1847 nov. 12. A soproni liveum elvégzése után mint evang. papjelölt a göttingai egyetemet látogatta; hazatérve 1792. a nyelvészet és esztetika tanára lett a pesti egyetemen, majd 1806-tól a görög nyelvet is tanította mint helyettes, 1843. vonult nyugalomba. A pesti ágostai gimnáziumot az ő buzgólkodása mellett állították fel, ez intézet 1810-30. az ő felügyelete alatt állt, s egyáltalán S az evang. egyháznak oszlopos embere volt. Az egyetemnek volt dékánja is; az akadémia mindjárt első nagygyülésén tiszteletbeli taggá választotta, 1845. pedig igazgató taggá; a Kisfaludy-társaságnak tagja és alelnöke volt; tagja a jenai, göttingai és a harkovi tudományos társaságoknak; Ferenc császár arany szelencével ajándékozta meg. Már a Kármán József körében számot tevő irodalmi munkásságot fejtett ki. Munkái: Commentatio de sacris operis veterum Christianorum (Göttinga 1790); Der dankbare Jüngling (Pozsony 1792); Compendiaria graecae grammaticae institutio (Buda 1818); Principia Philocaliae seu doctrinae pulchri (Pest 1828). Több magyar értekezése jelent meg az Uraniában (A vallásnak szeretetreméltó volta, 1794), később az Aurorában (A szépség tudománya, 1822) stb. Szerkesztette a Literarische Anzeiger von Ungarnt (Budán 1797-99, 12 füz.). Legnevezetesebb irodalmi vállalata volt a Zeitschrift von und für Ungarn c. folyóirat (1802-1804, 6 köt.). Adott ki gazdászati munkát is: Vollständiger Unterricht über die vortheilhafteste und leichteste Art des Seidenbaues (Pest 1810) és térképet: Magyarország s Erdély földabrosza (Pest 1833-36, 9 íven); Hegyek, folyók, utak s nevezetesb helységjegyek átnézete (u. o. 1838, egy lapon). - Fia, szintén Lajos, magyar helytartósági tanácsos volt; ettől való, most is élő unokája, Lajos, előbb Erdélyben a nagyszebeni törvényszék elnöke, majd a budapesti kir. tábla s a kir. Kuria birája és az igazságügyi minisztérium kodifikáló osztályának behivott tudós és több jeles törvényjavaslatot kidolgozó tagja volt.
álnév, l. Fircks.
(lat.) a. m. cédula, papirosszelet, - S. confessionis, l. Gyónócédula.
János, német közgazdasági iró és statisztikus, szül. Potsdamban 1839 dec. 29. Előbb, 1867-77. különböző főiskolákon tanár volt, 1877. tagja, 1891. pedig igazgatója lett a német birodalmi statisztikai hivatalnak. A katedra-szocialisták első képviselői közé tartozik. Számos értekezésén és időszaki cikkein kivül nevezetes munkái: Die Theorie der socialen Frage (Jena 1871); Erbschaftssteuer u. Erbrechtsreform (u. o. 1877); Eigentum und Erbrecht (Berlin 1877); Unsere sociaalpolitische Partien (Lipcse 1878).
Károly Vilmos, svéd gyógyszerész és kémikus, szül. Stralsundban 1742 dec. 19., megh. Köpingben 1786 máj. 21., ahol gyógyszertártulajdonos volt. S. felfedezései révén elévülhetetlen érdemeket szerzett a kémia történetében. Priestleyvel egyidejüleg felfedezte az oxigént, azonkivül a klórt, nitrogént, sziliciumfluoridot, arzénhidrogént, mangan-, molibdén-, wolfram-, arzenes, borkő-, tej-, alma-, citrom-, gallusz- és a kéksavat, továbbá a glicerint, amelyet «olajédesség»-nek nevezett el. S kiváló munkásságának igen sokat köszönhet az analitikai és az alkalmazott kémia is, mert számos analitikai módszert és előállítási módot állapított meg. S. élte végéig hive maradt a flogiszton elméletnek. Chemische Abbandlung von der Luft und dem Feuer címü művének első kiadása 1777., a második 1781. jelent meg.
kupriarzenit, arzénsavas réz. CuHAsO3. Élénk zöld szinü csapadék alakjában válik le, mikor rézszulfát ammoniákos oldatát arzénessav-oldattal elegyítjük; a csapadék ammoniák fölöslegében szintelenül feloldódik. Szép szine miatt olykor festékül használják, noha használata tiltva van, mert nagyon mérges.
(farkastajtékja-kő, farkasnyélkő, ásv.), wolframsavas mész (CaWO4), többnyire egy kevés kovasavat és vasoxidot is tartalmaz, néha rezet és fluort is. Régebben kristályos kőzetekben, gránitban, gnájszban többnyire ónércek, topáz, fluorit, apatit, wolframit és quarc társaságában terem négyzetes rendszerbeli piramisos kristályokban vagy vaskosan. Szintelen, fehér, szürke, barna, sárga, vörös, ritkában zöld szinü, zsírfényü, áttetsző. K. 4,5-5, fs. 5,9-6,2. Nagy mennyiségben bányásszák Monroe vidékén (Connecticut), az ottani ónércbányákban és wolframsavat és wolframsavas preparátumokat készítenek belőle. A nevét Scheele svéd kémikus tiszteletére kapta. Nagy fajsúlyu lévén kőkinézésü ásvány létére, a németek Schwersteinra keresztelték, ami a. m. súlyos kő.
l. Glicerinezés.