Kunth (növ.), a borsnem algénusza, l. Bors.
(csillogókő), l. Bastit.
Lajos, történetiró, szül. Kolozsvárt 1854 jan. 27. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányait u. o. végezte. Itt nyert tanári és bölcsészetdoktori oklevelet. 1876-77. külföldön, főként Berlinben és Párisban töltötte, szaktanulmányaival foglalkozva. 1879. a kolozsvári tudományos egyetem bölcsészeti karától magántanári képesítést nyert. 1883 jan. óta u. o. az egyetemes történelemnek előbb ny. rendkivüli, utóbb rendes tanára lett. Irta: A morvamezei ütközet 1278. (Kolozsvár 1878). Azonfelül több értekezése jelent meg az Erdélyi Muzeum kiadványaiban.
János, német szobrász, szül. Mittweidában 1828 jun. 23. Drezdában Rietschelnek, Berlinben Drakénak volt tanítványa, majd visszatérve Drezdába Hähnel műhelyében dolgozott, 1853-56. Olaszországban tartózkodott, 1858-ban pedig a drezdai művészeti akadémia tanára lett. Kitünő művei: a nap szakait ábrázoló 4 szoborcsoport a drezdai Brühl-féle sétány lépcsőjén; Demiani főpolgármester szobra Görliztben; Schiller emlékszobra Bécsben; Miksa császár szobra Triestben; a hamburgi harcosemlék; Hähnel szobra Drezdában; a reformáció elmékére állított, Luther és Melanchont ábrázoló nagy bronzszobor Lipcsében; János szász király bronz lovasszobra Drezdában; a Bacchust és Ariadnét párducoktól vont kocsin ábrázoló nagy bronz szoborcsoport a drezdai udvari szinház épületén; Semper Gottfried bronzszobra Drezdában (1892); I. Vilmos császár bronzszobra Dortmundban (1894), márványszobra Wiesbadenben (18949 stb. Leghiresebb alkotása a niederwaldi hatalmas német nemzeti emlék (1877-84), mely a főalakon, Germánia óriási bronzszobrán kivül számos kisebb bronzszoborból és szoborműből áll.
község a bajorországi középfrank kerületben, a Frankenhöhén, (1890) 1630 lakossal, kosárfonással, Hohenlohe-S. herceg kastélyával.
vagy Vértes grófnak nevezték a németek IV. László idejében István grófot, kinek ősi jószága, Gut, a fejérvármegyei Vértes-hegység tövében feküst. 1278. a dürnkruti csatában ő volt a magyarok második csapatának vezére.
falu Strassburg (ettől 3 km.-nyire) vidéke alsó-elzászi járásában, a Rajna-Marne-csatorna és lóvasút mellett, (1890) 7758 lak., nagy sörgyárakkal, vasöntéssel, gépüst-, hordó-, konzerv-, pezsgőbor-, parketta- és paszománárukészítéssel.
Frigyes Dániel, régiségbuvár, szül. Podluzsánban (Trecsén) 1796 ápr. 14., meghalt Pozsonyban 1867 dec. 1. Tanult Besztercebányán, Sopronban, Pozsonyban és Bécsben, hol 1826. prot. teologiai tanár lett s 1864-ig működött. Irodalmi művei numizmatikai és archeologiai tartalmuak. Igen becses könyv-, érem- és régiséggyüjteményét, melynek értékét 40 000 forintra tették, a pozsonyi evang. egyháznak hagyományozta. A pozsonyi evang. liceum értesítői az adományt több évfolyamon át részeltessen ismertették. A S.-muzeum katalogusát Győrik Márton és Harmath Károly adták ki 2 kötetben (Pozsony).
Gusztáv Adolf, osztrák statisztikus, szül. Bécsben 1828 jan. 23-án. 1870. a cs. kir. statisztikai központi bizottság tagja; 1887. cs. kir. kormánytanácsos. Munkái: Biotik der österr. Armee (bécs 1863); Das alte Wien (u. o. 1853); Statistik des österr.-ung. Kaiserstaates (u. o. 1872); Statistik des Judenthums in Österreich (u. o. 1873-80); Die Bevökerung von Wien (u. o. 1874); Statistik der öffentl. u. Privatschulen (u. o. 1876); Erhebungen über die Farbe der Augen, der Haare u. der Haut bei den Schulkindern Österreichs (u. o. 1884).
latin növénynevek után Schimper Vilmos Fülöp (l. o.) nevének rövidítése.