Károly Keresztély Gerhard, német történetiró, szül. Rigában 1826 nov. 20. Tanulmányait Dorpatban végezte, mire u. o. 1858. a történelem tanára lőn. Erélyesen küzdött az egyetem oroszosítása ellen és a Livländische Antwort (Lipcse) c. röpiratában merész támadást intézett a kormány ellen; e miatt 1869. állásáról elmozdították. 1874. Kielben kapott tanári állást. Művei: Jordanes und Kassiodor (1858); Quellen zur Geschichte des Untergangs livländischer Selbständigkeit (Reval 1861;81, 8 köt.); Neue Quellen (u. o. 1883-86, 1-3 köt.); Die Rezesse der livländischen Landtage 1681-1711 (Dorpat 1865); Die Kapitulationen der livländischen Ritter- und Landschaft (u. o. 1865); Beiträge zur Kritik älterer holsteinischer Geschichtsquellen (Kiel 1876).
Frigyes Vilmos, történetiró, szül. Danzigban 1824 ápr. 28. Tanulmányait Berlinben, azután Liegnitzben, 1866 óta pedig a rostoki egyetemen tanároskodott. Művei: Kaiser Friedrich II. (4 köt., Göttinga 1859-65); Die letzten Hohenstaufen (u. o. 1871); Albert von Possemünster, gemannt der Böhme (Weimar 1871); Die Entstehung des Kurfürstenkollegiums (Berlin 1873); Johann Alvrecht I, Herzog von Mecklenburg (2. rész, Wismar 1885); Geschichte von Spanien (Gotha 1881, a Heeren-Uckert-féle vállalatbn megjelent mű V-VI. kötete, 1890-94); Urkundenbuch der Sadt Liegnitz (Liegnitz 1866); Beiträge zur Geschichte Mecklenburgs, vornehmlich im XIII. Jahrhundert (2 köt., Rostock 1872-1875); Briefe und Akten zur Geschichte des Religionsgesprächs zu Marburg 1529 und des Reichstags zu Augsburg 1530 (Gotha 1876).
l. Hitszakadás és Egyházszakadás.
az ugyanily nevü járás székhelye Köslin porosz kerületben, a Rega bal partján, vasút mellett, (1890) 5923 lak., damasztszövéssel, őrlő- és fürészmalmokkal.
(növ.), a harasztok családja, sporangiumjoknak tetején turbánforma gyűrüjök van (annulus apicalis), hosszában reped fel és nyeletlen. Termő lombjok metszete kalászforma. A. Schizaea Sm., Aneimia Sw., Mohria Sw. és a Lygodium Sw. nevü harasztok tartoznak ide.
(növ., a. m. feslő v. hasadó gombák, feslő csírák), az őscsírák v. ősnövények csoportja. A legapróbb lények, némelyikök annyira a pontos vizsgálat határán áll, hogy az egyes individuum még a legerősebben nagyítva is csak mint apró pontocska v. apró pálcika jelentkezik. Mihelyt a levegő éri őket, egyes sejtre könnyen széthullanak. L. még Baktérium.
(növ.), a. m. felső növények; alsó rangu növénycsoport, egysejtü telepes növények, csak a sejtek kettéválásáról szaporodnak. Ide tartoznak a feslő gombák meg a phycochromaceák.
l. Vázlat.
latin növénynév után Schkuhr Keresztély (1741-1811), a vittenbergai egyetem mekanikusa nevének rövidítése. Több botanikai művet irt és Németország flóráját ismertette.
három német természettudós. S. Heman, szül. Münchenben 1816 máj. 13. 1851. berlini tanár, a Küenlün hegység megmászásáért a Sakünlnski melléknevet nyerte, megh. 1882 jan. 19.- S. Adolf, szül. u. o. 1829 jan. 9-én. 1853. müncheni tanár, ki az Alpesek fizikai tüneményeiről munkákat irt, kivégezték Kasgarban 1857 aug. 26. és S. Róbert, szül. 1833 okt. 27., megh. mint giesseni tanár 1885 jul. 6. Humboldt Sándor közvetítése folytán a három testvért tudományos útra küldték Keletindiába és a Himalája tájékára 1855-56. Közös munkájok: Result of a scientific mission to India and High-Asia (Lipcse 1860-66, 4 köt.). Hermantól jelent meg: Reisen in Indien und Hochasien (Jena 1869-80, 4 köt.). Róbert későbbi és északameriki utzásairól adott ki több iratot.