(ejtsd: szhauven), Zeelnad németalföldi tartományhoz tartozó legészakibb fekvésü sziget. Hossza 30, legnagyobb szélessége 13 km. Egy csatorna, a Dijkwater két részre osztja; a DK-inek Duiveland a neve. Legjelentékenyebb helysége: Zierikzee, fő kikötője: Brouwershaven.
l. Esküdtszék és Német büntető perrendtartás.
(Schoiffer) Péter, német könyvnyomtató, Gutenbergnek és Fustnak társa, született Gernsheimben 1425 körül. Eredetileg aranyműves mesterséget tanult. Fustnak vejévé lett s Gutenberg kifosztása után vele közösen birlalta a mainzi nyomát. 1502 végén vagy 1503 elején halt meg. Szülővárosában, Gernsheimben 1836. leplezték le emlékét. L. még Gutenberg és Fust.
1. Frigyes, német filologus, szül. Weimarban 1850 febr. 8-án. 1875-77. segéd a Ritschl-féle orosz filologiai szemináriumon Lipcsében, 1877-ben heidelbergai tanár; 1878 óta a Ritschl-féle Plautus új feldolgozásának és folytatásának társkiadója (megjelent eddig 1-4. kötet).
2. S. Miksa Sámson Frigyes, német diplomata és iró, szül. Harskirchenben (Nassau-Saarbrücken) 1766 máj. 8., megh. Párisban 1833 aug. 6. Jogi tanulmányokat végzett majd Baselben nyitott könyvkereskedést és nyomdát. 1814-ben Humboldt Sándor ajánlatára a porosz királyi kabinetben állást s udvari tanácsos címet nyert. Hardenberg államkancellártól Bécsbe hivatván, itt időzött a kongresszus végéig; ezután pedig 1818-ig mint porosz követségi tanácsos Párisban tartózkodott. 1819-ben előadó tanácsos lett a kancellár oldalán, kinek társaságában részt vett a teplitzi, troppaui, laibachi és a veronai gyülekezeteken. Számos iratai közül megemlítendők: Histoire abrégée de la littérature grecque (Páris 1813, 2 köt., 2. kiad. 1824; németül Berlin 1828-1831, 3 köt.); Histoire de la littérature romaine (Páris 1815, 4 köt.); Congres de Vienne (u. o. 1816); folytatta továbbá Kochnak Histoireabrégée des traités de paix stb. c. művét (u. o. 1817-18, 15 köt.); Archives politiques ou diplomataques (u. o. 1818-19, 3 kött.); Tableau des révolutions de l'Europe (u. o. 1823, 3 köt.); Cours d'histoire des États européens jusqu'en 1789 (u. o. 1830-34, 46 köt.); Ezenkivül megkezdte Hardenberg emlékiratainak feldolgozásátt, amelyet utóbb Ranke adott ki (1877). V. ö. Pihan de la Forest, Essai sur la vie et les ouvraages de S. (Páris 1834).
3. S. Rudolf, német régész, szül. Weimarban 1844 aug. 1. Tanulmányozta a filologiát, 1867-70. Olaszországban és Görögországban élt, 1872. a greifswaldi egyetemen tanár lett, 1874. Jenában, 1876. Sttrassburgban, 1885. Münchenben. Művei: Legis duodecim tabularum reliquiae (Lipcse 1866); Quaestiones fiscales juris Attici (Berlin 1873); De synegoris Atticis (Jena 1875); Procli Commentarii in Rempublicam Platonis (u. o. 1886).
Vilmos, közgazda, szül. Eperjesen 1830. Tanulmányait u. o. és Budapesten végezte. Itt utóbb egy nagy szállító üzlet vezetését vette át. 1860. a Phönix biztosító intézet vezértitkára lett, 1867. pedig a Pesti biztosító intézet vezérigazgatójává nevezték ki, mely állásban most is működik. A Pesti biztosító intézet 1880. francia tőkepénzesek segítségével megnagyobbítván, a Fonciere nevet vette fel. Ez átalakításban S. tevékeny részt vett és állásban a biztosítási eszme terjesztése körül kiváló érdemei vannak. Husz év óta elnöke a magyar jelzálóghitelbank és a salgótarjáni kőszénbányatársulat felügyelő bizottságának s választmányi tagja a Lloyd-társulatnak.
1. Eduárd, l. Engelsberg. - 2. S. Márton, l. Schongauer.
német család, l. Carolath-Beuthen.
1. Sziléziai S., az ugyanily nevü járás székhelye Liegnitz porosz kerületben, a Katzbach jobb partján, vasút mellett, (1890) 1497 lak. - 2. S. im Wiesenthal, az ugyanily nevü járás székhelye Lörrach badeni kerületben, a Belchen DK-i lábánál, a Wiese és vasút mellett, (1890) 1342 lak. pamutfonással és szövéssel. - 3. S. bei Heidelberg, város Heidelberga badeni kerületben és járásban, a Steinach mellett, (1890) 1980 lak., bőr- és kefegyártással, iskolapadkészítéssel, malmokkal, közelében haltenyésztéssel. - 4. S., falu Schluckenau cseh kerületi kapitányságban, vasút mellett, (1890) 4120 német lak., paszománt-, szalag-, fémgomb-, acéláru- és mesterséges virágkészítéssel. - 5. S., fürdő, l. Teplitz.
város Eger cseh kerületi kapitányságban, a szász határ közelébe, az Eger mellékvize a S. és vasút mellett, (1890) 3639 német lak., jelentékeny hangszer- és húrkészítéssel, hangszerkészítő iskolával. Közel 600 hangszerkészítő évenkint mintegy 91 000 hegedüt, 1200 bőgőt, 14 000 gitárt, citerát és mandolint, 2000 pléhhangszert, 3000 klarinétot és flótát stb. készít. 1885 óta harmonikagyára és 1892 óta húrkészítő műhelyei vannak, amelyeket az állam segélyez.
Antal, osztrák iró, államtanácsos, szül. Rumburgban 1848 máj. 29. Tanulmányait a bécsi és berlini egyetemen végezte; 1871-ben bölcsészetdoktor, 1872. magán tanár a bécsi egyetemen; 1873. rendkivüli tanár Grazban, 1876-ban u. o. rendes tanár. Önálló művei: Über die hemoristische Prosa des XIX. Jahrhundertes (Graz 1876); Über die Marienklagen (u. o. 1875); Vorauer Bruchstücke des Wigalois (u. o. 1877); Mitheilungen aus altdeutschen Handschrfiten (5 rész, Bécs 1878-82); Über Nathaniel Hawthorne (Heilbronn 1885); Altdeutsche Predigter (Graz 1886-1891); Über Lessen und Bildung (u. o. 1888, 4. kiad. 1894); Walther von der Vogelweide (2. kiad. Berlin 1895); Über Hartmann von Aue (Graz 1894).