rézacetátból és rézarzenitből (arzénessavas réz) álló, bonyolódott szerkezetü vegyület, amelynek gyönyörü zöld szine van; képlete Cu(C2H3O2)2.3Cu(AsO2)2. Előállítása ugy történik, hogy vizzel híg péppé szétdörzsölt bázisos rézacetátot (Grünspan) arzénessav-oldattal főznek. A folyadék kihűlésekor a S. poralaku csapadék alakjában válik ki. A S.-et tapéták, műviráglevelek, báli szövetek stb. festésére használják, noha használata tiltva van, mert szerfelett mérges. A S.-del festett tárgyak elégéskor foghagymára emlékeztető szagot árasztanak, amiről e festék könnyen felismerhető.
Hans, a XVI. sz. ismeretes kalandos lovagja, szül. Sziléziában 1552 jun. 25-én. 1567-ben XI. Henrik liegnitzi herceg szolgálatába lépett, kinek kalandos életében hiven osztozkodott. Meghalt 1616. Naplót hagyott hátra, mely 1602-ig terjed s értékes adalék a XVI. sz. erkölcseinek történetéhez. E naplót újabban felhasználták, illetve kiadták és magyarázatokkal ellátták: Diezmann, Leben und Abenteuer des schlesischen Ritters Hans von S. (Lipcse 1868); Oesterley (kritikai kiadás, u. o. 1878); Wolzogen (u. o. 1884); Merkbuchját Wutke adta ki (Berlin 1895).
1. az ugyanily nevü járás székhelye, a Fekete-Elster jobb partján, (1890) 1195 lak., szőllőműveléssel. - 2. S., város Budweis cseh kerületi kapitányságban, (1890) 3319 cseh lak., közelében búcsujáró templommal.
János Lothár, német tábornok és diplomata, szül. Kleinkirchenben (Szilézia) 1822 dec. 30-án. 1840. belépett az első gárdaezredbe s 1857. Frigyes Vilmos herceg szárnysegéde lett; 1861. őrnagyi rangra emelkedett a táborkarban s katonai ügyvivő lett Bécsben, majd 1865. mint katonai meghatalmazott működött Szt.-Péterváron, 1869. követ lett s ezredesi rangot nyert. 1871. Bécsben lett nagykövet és egyúttal altábornagy s 1876. ugyanily minőségben az orosz udvarhoz ment, ahol nagyban kedvelték. 1884. gyalogsági tábornokká nevezték ki. 1892 végén nyugalomba vonult.
Ker. János, német szocialista és vígjátékköltő, szül. Majna-Frankfurtban 1833 jul. 12., megh. Giessbach villában (a Brienzi-tó mellett) 1875 jul. 28. Frankfurtban ügyvéd volt. Munkái: Alkibiades (vígjáték, Frankfrut 1858); Friedrich Barbarossa (u. o. 1858); Die österr. Spitze (Lipcse 1862); Lucinde oder Kapital und Arbeit (szociálpolitikai regény, Frankfurt 1863); 1864. az általános német munkásegylet elnöke lett, kiadta a Socialdemokrat c. lapot és 1867-71. az északnémet birodalmi gyülés tagja volt. Vígjátékai közül egyesek, u. m. Canossa (Berlin 1871); Cousin Emil (u. o. 1875); Die Darwinianer (u. o. 1875); Die Eidechse; Die Staatsverbrecher; Epidemisch, Grosstädtisch (mindannyian 1876-ban előadva) nagy sikert arattak.
Sándor, svájci ref. teologus, szül. Murtenben 1808 márc. 14., megh. 1888 jul. 4. Tanult Zürichben 1831. és Berlinben 1832., hol Schleiermacher mély hatást gyakorolt reá; egy ideig a lipcsei ref. gyülekezet segédlelkésze lévén, 1834. a zürichi egyetemen lett magántanár s egyszersmind u. o. a főtemplom vikáriusa. 1835. a gyakorlati teologia rendkivüli tanára és egyháztanácsos, 1840. rendes tanár s 1844. gyülekezeti rendes lelkész is lett. Fő művei: Die Glaubenslehre der evang. reform. Kirche (Zürich 1844-47); Die protest. Centraldogmen innerhalb der reformirten Kirche (1854-56, 2 köt.); Die christliche Glaubenslehre nach protest. Grundsätzen dargestellt (Lipcse 1863 és 1872). Ezeken kivül fölemlítendők: Darstellung der Wirksamkeit Schleiermachers als Prediger (1834); Ueber Begriff und Eintheilung der practischen Theologie (Lipcse 1836); Das Evangelium Johannis (u. o. 1841); Homiletik der evang. prot. Kirche (u. o. 1848); Pastoraltheologie (1875); Besprechungen über Zeichen der Zeit (1876); Die Zukunft der Religion (1878); Zwingli's Bedeutung neben Luther (Zürich 1884).
Pratteln községhez tartozó sóbánya és sósfürdő Basel-vidék svájci kantonban, Baseltől 6 km.-nyire, a Rajna bal partján. A sóbánya évenkint mintegy 15 000 t. sót szolgáltat; a szép és nagy fürdőépület a Rajna mellett egy terraszon épült.
(ásv.), világos szinü, sárgás-zöld, kevéssé rostos szerkezetü szerpentin Svájcból (Frudelen glecser), de előfordul nálunk is Oravicán és Dognácskán.
vizgyógyintézet Königstein (l. o.) mellett.
az ugyanily nevü járás székhelye Arnsberg porosz kerületben, Barmen közelében, vasutak mellett, (1895) 14 720 lak., vasöntéssel, drótkészítéssel, nikolozó intézettel, facsavar-, zongora-, vászon és szalagkészítéssel. Közelében van a S.-er Brunnen hidegvizgyógyintézet. V. ö. Tobien, Bilder aus der Gesch. von S. (1890).