Ágoston Vilmos, német kat. hittérítő és Afrika-utazó, szül. Wallhausenban (Kreuznach mellett) 1857 jun. 21., megh. Bukumbiban (Afrika) 1891 nov. 18. Bonnban tanulmányozta a teologiát, 1879. Speierben látogatta a papi szemináriumot, 1880. pappá szentelték és 1882 szept. mint hittérítő Algériába utazott. 1885. a Kongo vidékén utazott és ott a Kasszai torkolatánál a Bunguna állomást alapította. 1889 okt. Emin pasa és Stanleynek a tengerpart felé irányuló expediciójához csatlakozott. 1890-ben Emin pasa nagy expediciójával Bukumbiba tért vissza és 1891 jan. a Bukoba-tó DNy-i része felé, továbbá Budduba és Ugandába ment. 1891 márc. havában megint Bukumbiba érkezett vissza. Mint geografus érdemeket szerzett magána S. az afrikai tavak, különösen a Vitoria-Njanza-tó délnyugati részének kartográfiai meghatározása körül. Munkái: Zwei Jahre am Kongo (Köln 1889); Mit Stanley und Emin Pascha durch Deutsch-Ost-Afrika (u. o. 1890); A Victoria-Njanza DNy-i része körüli utazását térképpel közli a Petermann-féle Mittheilungen (1891, 219. oldal).
l. Rheita Schyrlaeus.
(ejtsd: sakka), az ugyanily nevü járás székhelye Girgenti olasz tartományban, Szicilia DNy-i partján, 6 km.-nyire a San-Marco-foktól, meredek helyen, (1881) 21 451, Marinával együtt 22 195 lak., fazekasiparral, szardellahalászattal, több kolostorral; a Luna és Perollo családok kastélyaival, amely családok küzdelme egy századon át (1410-1529) nyugtalanította a város békéjét. S.-nál voltak a Thermae Selinuntiae. K. felé, körülbelül 1 km.-nyire a várostól, a Monte-San-Calogero elszigetelt hegyüstben érdekes természetes gőzfürdők (le stufe) vannak 34-40 °-os vizzel.
(ejtsd: sikli), város Siracusa olasz tartományban, a S. nevü parti folyó baloldalán, vasút mellett, (1891) 12 041 lak., posztókészítéssel és bőrgyártással, néhány érdekes képet tartalmazó csinos templommal.
(lat.) a. m. tudomány.
(scyphati), l. Érmek.
a. m. fa-cement (l. o.).
l. Scilla.
(lat., rövidítve sc.) a. m. tudniillik.
(ejtsd: silla, azelőtt Sciglio, az ókorban Scullaeum), város Reggio di Calabria olasz tartományban, 5,5 km.-nyire a Punta del Farótól, Szicilia ÉK-i végétől, vasút mellett, (1881) 7364 lak., selyemiparral, jó bortermeléssel és élénk halászattal. Az 1783-iki földrengés után csaknem egészen újból épített város amfiteátrumszerüen emelkedik a Montalto lejtőjén; de ama sziréni hangokat már seni sem hallja, amelyekről a régiek mesélni tudtak és a hajósokat sem fenyegeti többé mellette veszedelem. L. még Scylla.