Horác Ferenc, gróf, francia marsal, szül. Portban (Bastia mellett, Korzikán) 1772 nov. 10., megh. 1851 jul. 21-én. 1792. belépett a francia hadseregbe s fokozatosan emelkedve 1799. ezredes lett. 1800. Olaszországba kisérte az első konzult és részt vett a marengói ütközetben. Az austerlitzi csatában súlyosan megsebesült, majd hadosztálytábornok lett s 1806 máj. mint követ Konstantinápoolyba ment. 1812. a nagy hadsereg elővédjét vezényelte s a francia csapatok élén vonult be Moszkvába. 1813. Lipcse mellett megsebesült, Hanaunál azonban hadosztályával együtt mégis keresztül vágta magát, mire az 5-ik hadtest élén a Rajna vonalát fedezte. 1814 elején azonban kénytelen volt Champagneba visszavonulni. I. Napoleon lemondása után, noha meghódolt a Bourbonoknak, nem kapott alkalmazást. A waterlooi csata után Lafayette-tel és másokkal a béke közvetítése céljából a szövetségesek táborába ment, midőn azonban Napoleon érdekében folytatott alkudozásai meghiusultak, Angliába távozott. 1816. visszatért Franciaországba, hol felére leszállított fizetéséből kellett megélnie. 1819. a kamarába beválasztatván, a szabadelvü ellenzékhez csatlakozott. 1830. a juliusi forradalom után (aug. 11.) kinevezték tengerészeti miniszterré, nov. 17. pedig a külügyek vezetését vette át. 1834 ápr. 1. lemondván állásáról, előbb Nápolyban, utóbb 1835-40. Londonban mint követ működött. Csak ekkor (1835) nyerte el a marsali rangot. 1835 óta egyébiránt Ajacciót képviselte a kamarában. Egyetlen leányát saját férje Praslin herceg (l. o.) 1847. meggyilkolta.
(Pasberg, Bastelberg), egykori bányaváros Komotau (ettől 13 km.-nyire) cseh kerületi kapitányságban az Érchegység nyergén, vasút mellett, (1890) 2142 lak., csipkekészítéssel, nagy tőzegtelepekkel; érdekes plébániatemplommal.
asszir eredetü zsidó hónapnév (a 11-ik hónap neve), amely januárra szokott esni.
sebbetegségek, l. Seb.
(Sibenik), az ugyanily nevü dalmát kerületi kapitányság és püspökség székhelye, a S.-i öböl és vasút mellett, (1890) 7014, mint község 20 360 lak., bortermeléssel, marha- s méhtenyésztéssel, tengeri kereskedéssel, amelyben az exportcikkek az olaj és bor. Az amfiteátrumszerüen épült városnak meredei utcái, régi körfalai, gót ízlésben épült székesegyháza (1443-1555) van kupolával és érdekes battisterióval; mellette épült a Loggia, a provveditorék egykori palotája. Első ízben 1066. erősítették meg. 1105. Kálmán király foglalta el. A törökök 1538., 1647. és 1658. pusztították el.
1. Alsó-S., nagyközség Szeben vármegye nagyszebeni j.-ban, (1891) 1331 oláh lakossal. - 2. Alsó-S., kisközség Sáros vármegye sirokai járásában, (1891) 840 tót lak., vasúti állomással. Lakói kosárkészítéssel foglalkoznak. Közelében csinos ligetben primitv fürdő van, melyet Magyar-Islának is neveznek; forrásai részint konyhasós, részint kénes égvényes konyhasós vizek. A fürdőben 14 lakószoba van. Tulajdonosai a Wengerszky grófok. - 3. Nagy-S., kisközség Kolozs vármegye bánffyhunyadi j.-ban, (1891) 1507 oláh lakossal. - 4. Kis-S. (Pojén), kisközség Kolozs vármegye bánffyhunyadi j.-ban, (1891) 751 oláh és magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Itt jelentékeny dacitkő-gyár van, mely 600 munkással dolgozik s leginkább építőköveket szállít. - 5. Szász-S. (l. o. - 6. S., folyó, a Sebes-Körös egyik forrásvize Kolozs vármegyében; ered a Gyalui havasok É-i oldalán s É. felé folyván, Kis-Sebesen alul egyesül a Dragán folyócskával, és veszi fel a Sebes-Körös nevét. - 7. S., folyó, a Maros baloldali mellékvize, ered Szeben vármegyében, a szebeni hegység Frumoásza csoportjában, eleintén DNy-ra folyik, utóbb É-ra kanyarodik, Szászcsornál kilép a Maros lapályára s Szászsebesen alul, Maros-Portussal szemben a Marosba ömlik. Hossza 90 km. Jobb felől a Székács patakot veszi fel.
(Ó-), kisközség Hunyad vármegye szászvárosi j.-ban, (1891) 1185 oláh lak. Azelőtt itt kincstári vasfinomító volt, de ez 1880. megszünt. 1801-ben 395 thaosi tetradrachma került innen a bécsi császári régiségtárba. Egyenkint 30-36 mm. nagyok és 11-13 gr. súlyuak.
folyó, l. Körös.
(Bisztró), kisközség Gömör vármegye rozsnyói j.-ban, (1891) 421 tót és magyar lak.; határában vasércbányák vannak.
l. Esés, Mozgás, Folyó, Középsebesség.