Seborrhoea

(gör.-lat.), az az állapot, amidőn a bőr faggyumirigyei tulságos sok váladékot produkálnak; ezen váladék elszarusodott hámsejtekből áll, amelyek elzsírosodnak; a szerint most már, amint a váladékban a zsír vagy a sejtes elem a túlnyomó, megkülönböztetünk S. oleosát és S. siccát. A S. leggyakrabban a hajzatos fejbőrön és az arcon fordul elő, az elsőnél S. sicca alakjában (l. Pityriasis); az arcon inkább S. oleosa fordul elő; az ily egyének arca erősen fénylő, olyan, mintha mindig olajjal lenne bekenve; előfordul azonban a S. az egész köztakarón is, amidőn S.-universalisról szólunk, különösen újszölötteknél. A kezelésnél először is felhalmózodott zsíros felhámmasszákat kell eltávolítani borszeszes mosások által, legcélszerübben alkalikus szappanszesszel, azután pedig igyekezni kell a faggyumirigyek elválasztását csökkenteni; erre nézve legjobb szolgálatot tesznek a kész preparatumok, rezorcin, szalicilpaszták stb.

Sebő

(Sajba), kisközség Zólyom vármegye besztercebányai j.-ban, (1891) 1003 tót lakossal.

Sebő

szent, l. Sebestyén.

Sebők

Zsigmond, novellista és hirlapiró, szül. Párkányban (Pozsony) 1861 szept. 22. A középiskolát részben Esztergomban, részben Budapesten végezte, azután a műegyetemre lépett mint tanárjelölt és a természettudományi szakot végezte el; vonzalma azonban a hirlapirói pályára vitte. 1882-ben a Pesti Hirlap szerkesztőségébe lépett, melynek tárcaiórja volt. 1884. Szegedre ment a Szegedi Napló munkatársául. Ebben a városban az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett reá és ezek festése irodalmi működésének fő jellemvonása. 1887. Alakok (Szeged) címen megjelent elbeszéléskötetét a fővárosi sajtó kedvezően fogadta. Ugyanebben az évben visszatért a Pesti Hirlap szerkesztőségébe. 1891. a Petőfi-társaság rendes tagjai sorába választotta. 1892. a Budapesti Hirlap kötelékébe lépett, mely lapnál az országgyülésről ir tárcákat és karcolatokat stb. Ezenkivül rendes munkatársa Pósa Lajos Az én Ujságom címü gyermeklapjának, melyben különösen népszerüvé lett Maczkó úr utazása c. négy évfolyamban megjelent tréfás gyermekregénye. 1894. Elbeszélések (Budapest) címen újabb novellagyüjteménye jelent meg és Maczkó úr utazása és egyéb elbeszélések (Budapest) címü gyermekek számára irt könyve. Az alföldi népélet rajzolásáért a szegedi Dugonics-társaság tagjai sorába választotta.

Sebös

(Sebus), Buda fia, Egyruh unokája, kevéssel 1038 előtt a hagyomány szerint Gizella királyné megbizásából, de valószinüleg magának Szt. Istvánnak is akaratából Esztergomból Nyitrára mint futár ment s itt, hogy Vazult az uralkodásra örökre alkalmatlanná tegye, kitolta Vazul szemeit s ólmot öntött fülébe. A krónikák zavaros előadása szerint csak Gizellának engedelmeskedett, midőn ezt tette s az volt a feladata, hogy megelőzze saját apját, Budát vagy Budót, kit Szt. István éppen a végből küldött Nyitrára, hogy hozzávezesse Vazult, kit utódává akart volna tenni. S. azután, ki alatt egyáltalán valamely «sebes» futárt lehetne érteni, a tett elkövetése után Csehországba menekült, de Péter idején visszatért. A Péter ellen kitört forradalomban elfogták, kezét-lábát összetörve megölték, két testvérének szemét pedig kiszúrták.

Sebrepedés

fáké, l. Fagyrepedés.

Sebum

sevum (lat.) a. m. faggyu.

Sebuse

folyó, l. Seybouse.

Sebváladék

l. Seb.

s. e. c.

a latin salvo errore calculi (a számítási hiba fentartásával) rövidítése.


Kezdőlap

˙