(lat.) a. m. aranymise (l. o.).
l. Másodszülöttség.
l. Szikandra.
(lat.) a. m. biztonság; a rómaiaknál az állam biztonságának (S. populi Romani) személyesítése.
l. Gladiátorok.
a Sárviz jobboldali mellékvize, ered Veszprém vármegyében (a Bakonyban), Herendtől É-ra; Veszprémig K-nek tart, itt kissé É-ra kanyarodva, Hagymáskérnél kilép a lapályra s nagyobb kanyargások után a Sárrétbe szakad, ahol a Gajával egyesülve, a Sárvizet hozza létre. Medre azonban nem vész el teljesen, hanem Szt.-Mihálynál DK-re fordulva, mint Malom-csatorna tovább húzódik Cecéig, ahol a Sárviz-csatornába torkollik. Hossza odági 110 km.
(lat. scheda), egy levél, szelet papiros, cédula. Az iskolai életben a vizsgálatoknál használt cédula, melyre a tételt irják.
(ejtsd: szöden) Mihály János, francia drámairó, szül. Párisban 1719 jul. 4., megh. 1797 máj. 17. A szükség arra kényszerítette, hogy kőmüves legyen; később az utóbb hires festővé lett Davidnak, mestere unokájának volt nevelője. 1752. lépett fel mint költő Recueil de pieces fugitives c. gyüjteményével. Legjobbak vígjátékai: Le philosophe sans la savoir (1765) és La gageure imprévue (1768) és nagy számban levő komikus operaszövegei: Le diable a quatre (1756; Blaise le savetier (1759); L'huître et les plaideurs (1759); Les Froqueurs dupés (1760); Le jardinier et son seigneur (1761); On ne s'amuse jamais (1861); Rose et Colas (1764); Le déserteur (1769); Richard Ceoeur de Lion (1784); Le faucon (1792), amelyek Philidor, Monsigny és Grétry zenéjével félszázadon át fentartották magukat. Irt azonkivül Le vaudeville c. alatt (1756) egy tankölteményt is. Válogatott műveit (Oeuvres choisies) Auger adta ki bevezetéssel (Páris 1813, 3 köt., új kiad. 1888). V. ö. Gisi, S. (Berlin 1883).
Pettis county székhelye Misszuri észak-amerikai államban, vasút mellett, (1890) 14 068 lak., nagy vasúti műhelyekkel, kézműiparral, malmokkal, kocsi- és gazdasági gépgyárral, nyilvános könyvtárral.
(ejtsd: szedan), az ugyanily nevü járás székhelye Ardennes francia départementban, a Maas jobb partján, vasút mellett, (1891) 20 292 lak., jelentékeny posztógyárakkal, amelyek több mint 6000 munkást foglalkoztatnak, továbbá gyapjufonókkal, gépgyártással, kelmefestőkkel, zongora- és szappankészítéssel; a város szülöttének, Turenne hadvezérnek szobrával Goistól (1823-ból), egy citadellának és még régibb erősségnek romjaival. S. a XIII. sz.-ban a mouzoni barátok tulajdonát tevő kis falu volt. 1424. vétel útján megszerezte III. Evrard Marck grófja, akinek fia körfalakkal látta el; utódai pedig egy hercegség fő helyévé tették. A XVI. sz.-ban Cadeau Miklós alapította meg posztóiparát. 1642. került Franciaországhoz. A nantesi ediktum visszavonása virágzó iparának sokat ártott és protestáns fő iskoláját megszüntette. A német-francia háboruban az 1870 szept. 1-i ütközetről hires, amelyben III. Napoleon és a francia hadsereg a németek fogságába esett. E nap évfordulóját a németek azóta évenkint megünneplik.