Coelius, Kr. u. V. sz.-beli keresztény latin költő. Vallásos költeményeket irt: Mirabilia divina s. Opus paschale de Christi miraculis hexaméterekben, és prózában is: Collatio veteris et novi testamenti, 55 distichonban. Irt egy alfabetikus (akrosztikonikus) himnuszt Jézus Krisztusra is. S. műveit Huemer adta ki a Corpus scriptorum ecclesiasticorumban (10 köt., Bécs 1885).
L. (növ.), l. Varjuháj.
1. Károly, német geologus, szül. Weimarban 1839 aug. 13., megh. Göttingában 1878 jan. 21. Göttingai tanár volt 1870 óta. Munkái: Konchylienfauna der weimarischen Trias (Berlin 1862); Der hannoverische Jura (u. o. 1864); Typische Verschiedenheiten im Bau der Vulkane und über deren Ursache (u. o. 1866); Über den Vulkan von Santorin (Göttinga 1867); Das mitteldeutsche Erdeben vom 6. März 1872 (Lipcse 1873); Reise in Centralamerika. Beiträge zur Geologie (u. o. 1878).
2. S. Mária, német szinésznő, szül. Rigában 1834 febr. 24. A kölni zeneiskolát látogatta, mint soubrette működött több szinpadon. Hamburgban tragikai szerepekben lépett fel. 1854. Dingelstedt müncheni előadásain működött közre, 1854-56. Bécsben a Burgszinházban, 1856-66. Hamburgban volt szerződtetve, ahol Niemann énekes neje lett, akivel 1866. Berlinbe ment. Ezen házasságnak felbontása után Szt.-Péterváron, Hollandiában, 1871. Amerikában vendégszerepelt. Fő szerepei: Gretchen, Klärchen, Lorle, Stella, Luise. 1893. Weimarban 120 000 márka alapítványt tett a német szinészek háza számára.
Ottó báró, l. Gizella (2).
János Konrád, német festő, született Grünstadtban 1719., megh. Darmstadtban 1768., ahol 1753. udvari festő lett. Nagyon sokoldalu festő volt, festett csataképeket, genreképeket, tájképeket, melyekben a németalföldi festők modorát utánozta. Művei főleg a darmstadti, mainzi, frankfurti és weimari képtárakban láthatók.
Adolf, német festő, szül. Wiesbadenben 1829 márc. 1. A düsseldorfi akadémián tanult és Sohn Károlynak volt tanítványa, azután Párisban és Olaszországban tanult, beutazta Spanyolországot, Portugáliát, Afrika északi partvidékét és a Keletet. Építészeti képeiben különös szerencsével ábrázolta a bizánci és szaracén építészet emlékeit. Kitünőek: Bizánci templom belseje; Részlet a velencei Szt.-Márk-templomból; A halberstadti székesegyház keresztfolyosója; Keresztelő kápolna a velencei Szt.-Márk-templomban; Az oroszlánok udvara az Alhambrában; Arab udvar Kairóban (berlini nemzeti képtár); Egyiptomi hárem stb.
1. (Sjaelland) Dánia legnagyobb és legfontosabb szigete a Kattegat, Sund, Balti-tenger, Ulosund, Masnedsund, Smaland és a Nagy-Belt közt, 7029 (6828) és az adminisztrativ szempontból hozzá tartozó kis szigeteket is beleszámítva 7534 (7324) km2 területtel, (1890) 833 702 lak. Partjai nagyon szakadozottak, különösen É-on és Ny-on. A Sejröi-öböl a Rösnaes és Ordrups Naes nevü fokok közt van; ettől K-re esik az Isefjord, amelynek K-i ága a Röskildei-fjord; D-re a Kjöge-öböl a Stevno-Klint-fok mellett, azután a Faxö-öböl, amelynek belsejét Praestönek hivják. A Knudshovedi-fok mellett terül el a Svinöi- és a Vordingborgi-öböl; végre a Ny-i parton van a Jammerlandsi-öböl és a Kallundborg-fjord. A sziget a kréta-korszakban képződött; a krétarétegek a Stevens-Klint-foknál láthatók legtisztábban; a felületet mindenütt glecseranyag és homok borítja. A felület csaknem egészen sík; rajta csakis elszigetelt halmok láthatók. A legmagasabbak a D-en elterülő Thybjerger-fensíkon vannak; ilyenek az Overdrevsbakken (122 m.), a Vindhöj (113 m.) és a Dyted Bakke (118 m.); egy másik dombcsoport ÉNy-on van, ahol a Veijrhöj 121 m.-nyire emelkedik. A sziget közepe, különösen K. felé, termékeny síkság; ez a Hede (puszta). A jelentékenyebb folyók a Sus-Aa (65 km.), a Tude-Aa (35 km.), a Halleby-Aa (50 km.) és a Mölle-Aa (30 km.). A tavak 124 km2-nyi területet borítanak; legnagyobbak az Arresö (3410 ha.), az Esromsö (1420 ha.) és Furesö (940 ha.). Az éghajlat mérsékelt és nedves. A földmívelés és állattenyésztés virágzó, a fő termékek rozs, árpa, burgonya és a zöldségek. Az erdők nem gyérek. Csatornák a Danneskjöld (22 km.) 1812-ből, a Frederiksverk, amelyet 1716. az Arresö áradásai ellen építettek és az Esromi-csatorna 1805-ből. Adminisztrativ szempontból a következő kisebb szigetek tartoznak még hozzá: Bornholm, Möen Nyorddal, Omö, Agersö, Sejerö, Overö, Amager, Saltholm és még néhány kisebb. Járásai: Kopenhága, Frederiksborg, Holbaek, Sorö, Praestö és Bornholm. A főváros Kopenhága. Kikötőhelyek:Kjöge, Rödvig, Faxö, Praestö, Korsör, Helsingör stb. V. ö. Christiani, Kort over Sjaelland (Kopenhága 1881). - 2. S. a Németalföldnek egyik tartománya, l. Zeeland.
(ejtsd: szili) János Róbert, angol történetiró, szül. Londonban 1834., megh. Cambridgeben 1895 jan. 14. Cambridgeben filologiát tanult s 1863. Londonban a latin nyelv, 1869. Cambridgeben az újkori történelem tanára lett. Fő műve: Ecce homo: a survey of the life and work of Jesus Christ (1865, 11. kiad. 1873) szabad szellemü vallási munka. Egyéb művei: Classical studies (1864); English lessons for English people (Abbottal együtt, 1869); Lectures and essays (1876); Life and aventures of E. M. Arndt (1879); Life and times (1879, 3 köt.); The expansion of England (1883); Life of Napoléon I. (1888).
(Zidlochovice), város Auspitz morva kerületi kapitányságban, a Scwarzawa és vasút mellett, (1890) 2635 lak., nagy cukorgyárral, malátakészítéssel, kelmefestéssel; az elhalt Albrecht főherceg kastélyával és jószágával.
latin növénynév után Seemann Berthold (l. o.) botanikus nevének rövidítése.