vármegye, az Árpádok és Anjouk korában a királynék udvartartásának fedezésére rendelt területek közé tartozott s nagyjából a mai Somogy vármegye csurgói járását foglalta magában. Ispánjai közül neve szerint csak Miklós urat ismerjük, ki 1358. egyúttal királyi tárnokmester volt. 1404. Zsigmond király 5 királyi várát a Marczaliaknak adta zálogba, 1417. pedig új és örök adományképen már mint somogyvármegyei helyet ajándékozta s igy S. vármegye az ő uralkodása alatt szünt meg. V. ö. Pesty F., Eltünt vármegyék (I. 213-218).
(Rio Segre), az Ebro baloldali, 257 km. hosszu mellékfolyója Francia- és Spanyolországban. Gerona spanyol tartomány határán, a Pic de S.-en (2975 m.) ered; eleinte ÉÉNy-nak, folyik, de csakhamar DNy-nak fordul; átszeli a francia Cerdanát és újra spanyol területre ér; itt keskeny völgyben áttöri a Pireneusok Sierra de Cadi és de Baumort nevü láncait, Ponsnál fölveszi a Llobregatót, kibocsátja magából az Urgeli-csatornát, alább fölveszi a Noguera Pallaresát, elfolyik Lerida mellett, bővül a Noguera Ribagorzana és azután a Cervera vizével, fölveszi még a Cincát és Mequinenzánál az Ebróba torkollik. Vizkörnyéke 22 921 km2. Lapos fenekü hajók a Cervera torkolatáig mehetnek föl rajta.
(lat.) a. m. elkülönítés. A közgazdaságban, l. Földbirtokrendezés.
(spany., ejtsd: szegidillja), spanyol nemzeti tánc, melyet ének és gitár v. mandolin kisér. Keveset különbözik a közkedvességü bolerótól (l. o.). Gyors mozumu ritmusban van tartva 3/4 v. 3/8 ütenynemben.
(ejtsd: szégűr), 1. Fülöp Pál gróf, S. d'Aguesseau (l. o.) fia, francia tábornok, szül. 1780 nov. 4., megh. Párisban 1870 febr. 25. Katonai pályáját 1799. kezdette meg mint közhuszár Moreau hadseregében. 1802. felvétetett a táborkarba s 1805. Ulmnál ő vezette a tárgyalásokat Mack tábornokkal. Az 1806-iki porosz-orosz hadjárat alatt orosz fogságba esett, melyből csak a tilsiti békekötés szabadította ki. A spanyolországi hadjáratban a somosierrai magaslatok elfoglalásánál kitüntette magát s ezredessé neveztetett ki. Az 1812-iki orosz hadjáratban mint dandártábornok vett részt s Napoleon bukása után XVIII. Lajos a régi gárda romjaiból szervezett lovasság parancsnokává nevezte ki. A 100 nap alatt ismét Napoleonhoz csatlakozott, átvette a rajnai hadsereg táborkari főnökségét s a második párisi békekötés után visszavonult a magán életbe. Fő munkája, mely nevét hiressé tette: Histoire de Napoléon et de la grande armée pendant 1812 (Páris 1824, 2 köt., 16. kiad. 1852) ez időből származik. E munka - bár sok téves adatot tartalmaz - az előadás művészete által nagy népszerüségre emelkedett s alkalmat adott Gourgand tábornoknak az Examen critique megirására, melyben S. művét éles birálat alá vette. 1830. az akadémia S.-t tagjai közé választotta. A juliusi forradalom után S. ismét szolgálatba lépett s tábornokká és pairré neveztetett ki. Megemlítést érdemelnek még következő művei: Histoire de Russie et de Pierrele-Grand (Páris 1829, 2 köt.); Histoire de Charles VIII (u. o. 1835, 3 köt., 2. kiad. 1842); Histoire et mémoires, période de 1789 a 1848 (u. o. 1873, 8 köt.). V. ö. Taillandier, Le général Philippe de S. (u. o. 1875).
2. S. József Sándor, vicomte, francia költő, szül. Párisban 1756., megh. Bagneresben 1805 jul. 27. Maréchal de camp volt (1788 óta), de a forradalom alatt hosszabb ideig fogságot szenvedett. Irt vígjátékokat, operákat, dalokat. Egyéb művei: La femme jalouse (regény, Páris 1791); Correspondance secrete de Ninon de l'Enclos (kitünő utánzat, u. o. 1790); Les femmes, leur condition et leur influence dans l'ordre socialista (u. o. 1803, 3 köt.). Oeuvres diverses-ei 1819. (u. o.) jelentek meg.
(lat. Tader, az araboknál Nahr-el-Abiad), parti folyó Spanyolország DK-i részében. Jean tartományban a Sima del Pinar Negro nevü hegycsúcs lábánál ered, áttör a Penas Horadadas nevü szoroson, fölveszi a Mundót, ezután elhagyja Albecetét és Murciába lép át; kanyargós folyásában fölveszi a Caravacát, Quipart, az Arroyo del Juát, Alicantében pedig az Abanillát és azután a Földközi-tengerbe ömlik. Hossza 240 km.; vizterülete 27 400 km2. Hajózásra nem alkalmas; de vize számos csatorna által 22 384 ha.-nyi területet öntöz és termékenyít meg. Áradásai sokszor (1733, 1802, 1826, 1877, 1879, 1884) nagy károkat okoznak.
(ejtsd: szegűr dageszó) Lajos Fülöp gróf, francia államférfiu és történetiró, szül. Párisban 1753 dec. 10., megh. u.o. 1830 aug. 27. Mint ezredes részt vett az amerikai szabadságharcban, 1783. követ volt Oroszországban, 1789. visszatért Párisba, tagja lett a nemzetgyülésnek, 1791 vége felé Berlinbe ment, 1792 aug. 10-én elfogták. Később Boanapartehoz csatlakozott, aki főszertartásmesterévé nevezte ki. Mert a száz napos uralom alatt Napoleonhoz szított, XVIII. Lajos megfosztotta pairi méltóságától, 1818-ban azonban ismét visszanyerte. Irt vígjátékokat, költeményeket, történelmi műveket stb. Fő műve: Mémoires, souvenirs et anecdotes (u. o. 1826, 3 köt.; új kiad. 1859, 2 köt.). Összes munkái: Oeuvres completes (Páris 1824, 34 köt.) cím alatt jelentek meg.
(spany., ejtsd: sze háblá eszpanyol) a. m. (itt) beszélnek spanyolul.
l. Ezer és egy éj.
(helyesebben Sö-hop), a khinai császár nyaralója (pi-su-san-csuang) Pe-csi-li tartományban, a nagy falon túl, Cseng-te mellett, a Sö-hónál, a Luan-ho egyik mellékvizénél. A nyaralót 1703. a pekingi császári kastély mintájára keresett pompáva építették fel. Egyik oldalán egy tó terül el, a másikon hegylánc fogja körül. Közelében pompás buddha-templom van, amelyet 1770. a lhasszai Po-ta-la mintájára állítottak fel.