város, l. Kerkuk.
Tusi fia, Batu khán testvére; Kijev bevétele és Volhinia, Ladoméria és Halics elfoglalása után testvérével együtt 1241 kora tavaszán átkelt a Vereckei-hágón s márc. 12-én onnan elűzvén Dénes nádort, 10 000 lovasával a futó magyarok nyomában márc. 15-én már Pest alatt portyázott, márc. 17. pedig Vácot el is foglalta. A magyar seregnek Pesten való gyülekezését azonban nem tudta megakadályozni s nemsokára azzal a hirrel tért vissza Batuhoz, hogy a magyar sereg felülmulja a tatároknak 50 000 lovasból álló hadát. 1241 ápr. 11. a sajói csatában ő vezette az előhad támadását. Kálmán herceg, Ugron érsek és Bő Izsép pohárnokmester ugyan egyelőre visszaszorította őt; Batu azonban újból támadt s döntő diadalt aratott. A hadjárat további részében való szerepléséről forrásaink hallgatnak.
l. Genfi-tó.
vagy Seitel (magyar népies kiejtéssel szájtli), volt osztrák és bajor űrmérték, megfelelt a magyar messzelynek (l. o.).
1. Gusztáv, német rézmetsző, szül. Berlinben 1819 ápr. 28. A berlini akadémián tanult és Buchorn meg Mandel részmetszőknek volt tanítványa. Kitünő metszetei: A kimerült zarándoknő (Dägetől); képmások Pesne Antaltól; Venus Urania (Kaulbachtól); Mendelssohn-Bartholdi képmása (Magnustól); Rokoko ruhás hölgy (Richter Gusztávtól); Laviniának, Tizian leányának képmása (Tiziantól) stb.
2. S. Henrik, német iró és költő, szül. Berlinben (Mecklenburg) 1842 jun. 25-én. 1860. Hannoverben látogatta a műegyetemet, 1866. Berlinben az iparakadémiát és azután mint mérnök működött, 1880 óta kizárólag irodalmi tevékenységének él. S. a jelenkor egyik legjelesebb humoristája, költeményei optimista világnézettel, sok bensőséggel vannak megirva. Kiválóbb munkái: Aus der Heimat (novellák, Boroszló 1874, 7. kiad. Lipcse 1894); Vorstadtgeschichten (Berlin 1880, 12. kiadás Lipcse 1895); Leberecht Hühnchen stb. (Lipcse 1882, 20. kiadás 1894); Glockenspiel. Gesammelte Gedichte (u. o. 1889, 4. kiad. 1893); Leberecht Hühnchen als Grossvater (u. o. 1890, 10. kiadás, 1894); Sonderbare Geschichten (u. o. 1891, 6. kiad. 1894); Der Schatz (Erzählung, u. o. 1892, 6. kiad. 1894); Neues Glockenspiel. Gesammelte Gedichte (u. o. 1893, 4. kiad. 1894); Berliner Skizzen (u. o. 2. kiad. 1894); Kinkerlitzcen (u. o. 1895). Emlékiratait: Von Perlin nach Berlin (Lipcse 1894) címen tette közzé. Összes művei megjelentek Lipcsében 1889-1894. 13 kötetben. V. ö. Biese, Fritz Reuter, Heinrich S. und der Humor in der neuern deutschen Dichtung (S. önéletleirásával Kiel 1891).
1. Gábor, német építész, szül. Münchenben 1848 dec. 9. Tanulmányokat folytatott az ottani technikumon. Az 1870-71-iki hadjáratban kitüntetéssel vett részt. Építményei közt kiemelendők: a Deutsches Hauss a müncheni Károlytéren (1878); az ingolstadti (1882) és wormsi (1884) városháza; a müncheni Szt.-Anna-templom (1888-92); Donnersmarki Henkel Guido gróf számára épített Replen-kastély Sziléziában (1894). Jelenleg a bajor nemzeti muzeum és a müncheni művészcsarnok építésével foglalkozik.
2. S. János Gábor, osztrák költő, szül. Bécsben 1804 jun. 21., megh. u. o. 1875 jul. 18. Tanulmányozta a jogot, 1829. Cilliben gimnáziumi tanár lett, 1840. a bécsi érem- és régészeti gyüjteménynek őre, 1856. udvari kincstárnok. 1867. kormánytanácsos, 1871-ben nyugalomba vonult. 1847 óta a bécsi tudományos akadémia tagja volt. Művei: Dichtungen (Bécs 1826-28, 3 kötet, új kiadás 1836); ezekből külön kiadásban jelentek meg: Lieder der Nacht (u. o. 1827, 2. kiad. 1851); Erzählungen (u. o. 1828); Flinserln stb. (u. o. 1828-1830, 4 füzet); Bifolien (u. o. 1836, 5. kiad. 1855); Georginen (elbeszélések, Graz 1836); Noveletten (Bécs 1838); Epiosoden aus dem Roman des Lebens (u. o. 1836); Liedertafel (u. o. 1840); Wanderungen durch Tirol und Steiermark (Lipcse 1840); Laub und Nadeln (Bécs 1842, 2. kiadás 1871); Pentameron (u. o. 1843); Gedichte in niederösterr. Mundart (Lipcse 1844); Natur und Herz (Stuttgart 1853); 1854-ben a Haydn-féle Gott erhalte Franz den Kaiser c. zeneszerzeményhez költött szövegét hivatalosan osztrák néphimnusznak fogadták el. Drámai munkái közt csak két helyi bohózat: 's letzte Fenstern és Drei Jahre nach dem letzten Fenstern aratott sikert. Összes munkái: Gesammelte Schriften címen jelentek meg 6 kötetben (Bécs 1876-81). Irta még azonfelül: Sagen und Geschichten von Steiermark (kiadta Schlosser, Graz 1881). V. ö. Hartel, J. G. S. (Bécs 1875).
pezsgőpor (l. o.).
község Bautzen szász kerületi kapitányságban, a cseh határon, vasút mellett, (1890) 6998 lak., pamutszövéssel, ruha-, fapapucs- és gépkészítéssel, gőztéglagyártással és gőzfürésszel, szövőiskolával.
(ejtsd: szenyet-), kálium-nátriotartarát, borkősavas kálium-nátrium. KNa(C4H4O6) + 4H2O. Rendesen ugy készül, hogy nátriumkarbonát forró oldatába addig öntenek porrá tört borkövet, mig a pezsgés teljesen megszünik; ezután a folyadékot besűrítik és kikristályosítják. A S. rombos oszlopokból álló kristályos test, mely 1,5 sr. hideg és 1/3 sr. forró vizben oldódik; íze sós és hűsítő. Hevítéskor előbb kristályvizében megolvad, magasabb hőmérsékleten megszenesedik és hosszabb ideig tartó izzítás után kálium-nátriumkarbonátot KNaCO3 hagy hátra. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos szer; kloridokkal, szulfátokkal és nehéz fémekkel (ólom, réz stb.) ne legyen szennyezve. Alkotó részét képezi a Seidlitz-féle pezsgőpornak, amelyet enyhe hashajtó szernek használnak.
(franc., ejtsd: szenyőr), rövidítve sieur. Franciaországban hajdan egy seigneurie (átörökölhető terület) tulajdonosa; Seigneuriage, az azzal összefüggő jogok foglalatja; S. most (rövidítve Sire) uralkodó fejedelmek címe; királyi hercegek, érsekek monseigneur címet kapnak. Grand S., gazdag előkelő úr.