község Zágráb vármegye jaskai járásában, (1891) 1390 horvát lak.
l. Cápa.
német költő, l. Greflinger.
Spring (növ.), a róla nevezett család apró székúszó, mohaféle, többnyáréltü, kéttágu füve, a hegyvidék földjén v. szikláin, 209 (hazánkban két) faja, kiváltképen a trópusok nedves erdeiben nő, számos faját melegházi díszül ápolják, a S. Helvetica L. a Margitsziget füvén is elvadult. A S. tudományos tekintetben azért nevezetes, mert a makrospórában keletkező endospermium, valamint a csírájok keletkezésével a kriptogamákat a virágokkal összehidalják. A S. Kraussiana Kze. Európa D-i részéről, továbbá az amerikai S. apus Spring, S. erythropus Spring, S. Martensii Spring, S. lepidophylla Spring, a fémeskékbe csillogó S. laevigata Spring Ázsia meg Amerika tropikus vidékéről stb., csinos formája kedveért üvegházban gyakori. Gyepes növésökkel zöld helyet alakítanak velök, sziklát vonnak be, szegélyeznek, a szalonban az asztalt, aquariumot v. a virágvázát díszítik vele. A S. lepidophylla Spring mexikói, perui és kaliforniai. Nedvszivó. Szára szárazon egészen összegöngyölődik, de megnedvesítve, ebből a látszó holt állampotából könnyen feléleszthető, ezért a feltámadásnövénynek is nevezik. Szalonba való kulturára szintén alkalmatos.
(növ., Selaginellaceae), az edényes virágtalanok között a korpafűrendüek családja. Kétféle: nagyobb és apróbb spórájuk (makro- és mikrospóra) van, s proangiumjuk egyenként és szabadon a levelek tövében fakad. Fonalnemü száruk két-kétágun ágazik szét, ez az igazi dichotomia (l. Elágazás). Sachs róla a korpafűféléket Dichotomeaenak nevezte. Ide tartozik a Selaginella, a másik génusz, melyből alcsaládot is alakítanak, az Isoëtes (l. o.).
l. Szalangor.
város a bajorországi felső-frank kerületben, a Fichtel-hegység ÉK-i részében, vasút mellett, (1890) 5426 lak., pamutáru-, gazdasági gép-, papiros-, porcellánkészítéssel és sörgyártással.
Elisa, l. Ahlefeldt.
város York angol grófságban West-Ridingben, az Ouse jobb partján, vasút mellett, (1891) 6022 lak., vasöntéssel és hajókészítéssel; I. Vilmos idejéből való apátsági templommal.
politikai község Modru-Fiume vármegye novii j.-ban. (1891) 1445 horvát lak., tengeri kikötővel, m. kir. révhivatallal, tengeri halászati bizottsággal, gőzhajóállomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral.