1. Sándor, a. m. kir. kuria tanácselnöke, szül. Abarán (Zemplén) 1829 okt. 2. Jogi tanulmányainak befejezése után birói gyakorlati és köz- és váltóügyvédi vizsgát tett. 1856. a birósági hátralékok feldolgozására Tenkére (Bihar) küldötték, hol mint fogalmazó díjnok 1858-ig, majd mint birósági segéd Nagy-Kanizsán és Nagyváradon 1860-ig működött. Még ugyanazon évben államügyészi helyettes lett Nagyváradon; a következő évben ugyanezen minőségben szolgálattételre beosztották a fennállott tiszántúli kerületi itélőtáblához, majd Bihar vármegyében (Nagy-Szalonta) lett főszolgabiró (1862-65) és főjegyző (1865-66) s később III-ad oszt. alispán (1865-1867). 1867. u. o. a fenyítő törvényszék helyettes elnöke lett, mely állásában egész 1871-ig működött; 1872-80. előbb a nagyváradi, majd a budapesti kir. törvényszéknél volt mint királyi ügyész alkalmazva. 1881. a kir. tábla rendes, 1887. a kir. Kuria kisegítő, 1888. számfeletti s még ugyanezen év folyamán rendes birájává nevezték ki. 1891 jan. a királyi tábla decentralizációja alkalmával a szegedi kir. itélőtábla elnökévé s 1894. nov. a kir. Kuria tanácselnökévé nevezték ki.
2. S. Sándor, az előbbinek fia, miniszteri tanácsos, szül. Ungváron 1855 dec. 19. Középiskolai és jogi tanulmányait Nagyváradon elvégezvén, Pesten jogi doktorátust és ügyvédi oklevelet nyert. 1879. az eperjesi jogakadémián a váltó-, kereskedelmi és nemzetközi jog nyilvános rendes tanára lett; ezen állásában megmaradt 1883-ig, amikor a nagyváradi királyi törvényszéknél alügyész lett. 1884. ugyanilyen minőségben Budapestre helyezték át. 1886. a fővárosi rendőrséghez a bűnügyi osztály vezetőjének hivták meg rendőrtanácsosi rangban, 1892. pedig székes fővárosi rendőrkapitány és a m. kir. államrendőrség főnöke lett. Jelentékenyen szaporíttatta a rendőrség legénységének és a deketekiveknek létszámát, anyagi helyzetüket fizetésfelemelés által megjavította s ugy a legénység, mint a detektivek részére, továbbá a rendőri nyomozatokra vonatkozó szabályzatokat dolgoztatott ki. A bűnügyi osztályt teljesen újjá szervezte, s oly szinvonalra emelte, hogy az több ízben részesült kitüntetésben. Behozta a bűnügyi statisztikát s az európai nagyobb városok mintájára 1894. első ízben szerkesztette a rendőrség működéséről szóló évi jelentést. 1895. miniszteri tanácsossá nevezték ki a belügyminisztériumba, s a bűnügyi osztály vezetésével s a rendőrség államosítási tervezetének kidolgozásával bizták meg. 1894. a szerb Takova-renddel s 1896. a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki.
1. a tündérrel rokon értelmü szó, mint a Lugossy (Akad. Közl. 1850-ben 130. old.) idézte szombatos-kódex e szavaiból kitünik: oltalmát ha kéred a mennyek urának, S.-k sem tündérek ám neked nem árthatnak. - 2. Máramarosi, szatmári s más tájszólásokban a vizek sebes folyásu helyei neveztetnek S.-nek (l. Folyó). Ipolyi (Magyar myth. 98. old.) e szavunkat sejti a Sellye, Salló és Sáró helynevekben is. - 3. Lugossy csillagnév-jegyzéskében (Ipolyi, i. h. 275. és 582. old.) egy kis és nagy S. nevü csillag is fordul elő. Az 1. és a 2. értelem alapján a S. vizi tündér lehetne, a 3-at illetőleg pedig közelebbi adatok hiján még azt sem mondhatjuk meg, hogy melyik csillagra vonatkozik. Lugossy (Ipolyi, i. h. 98. old.) a Csallóköz nevét is a S. szóból magyarázza.
1. kisközség Baranya vármegye szentlőrinci járásában, (1891) 1652 magyar lak., gőzmalommal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Vág-S. (l. o.).
séllye, erdélyi tájszó, a. m. koporsó, sír, szt. Mihály lova. A régi nyelvben általánosabb. (V. ö. a Nyelvtört. Szótár adatait.) A S. helynévről l. Sellő.
M. István, ref. püspök, szül. 1627., megh. Pápán 1692 nov. közepén. Sárospatakon tanult, hol 1652 aug. 13-tól 1654 májusig kollégiumi szenior volt. Azután külföldre ment, hol 1655. az utrechti, később a gröningeni, 1658 márc. 16. a franekeri egyetemre iratkozott be. Hazájába visszatérve pápai lelkész lett. Mint ilyent a dunántúli egyházkerület 1669. püspökké választotta. A pozsonyi delegatum judicium maga elé idézte s halálra itélte, mire Kollonics 1674 máj. 5. börtönbe vitette, a következő évben pedig 40 társával együtt eladta a nápolyi gályákra. Innen Ruyter tengernagy szabadította ki őket 1676 febr. 11. Séllyei ez évi máj. 19-től Zürich városa vendégszeretetét vette igénybe, ahonnan csak másfél év multán, 1677 okt. 20. indult vissza hazájába. Itt előbbi hivatalit tovább folytatta s viselte is haláláig. Irodalmi működése jóformán arra az értekezésre szorítkozik, melyet Disputatio theologica, qua Bellarmini... sententia de mere gratuita hominum praedestinatione ad vitam asseritur c. alatt Gröningenben 1657 nov. 6. tartott. Megjelent még ezen kivül az a beszéde is, mellyel a zürichi városi elüljáróságtól hazájába visszatértekor társai nevében is elbúcsuzott (magyarra fordítva közlé Csúthy Zsigmond a Czelder Figyelője 1884. évi folyamában).
Dallas county székhelye Alabama É.-amerikai államban, az Alabama jobb partján, vasutak mellett, (1890) 7622 lak. (akiknek fele szines), vasöntéssel és gépgyárral, jég-, pamutolajkészítéssel és malmokkal; élénk pamutkereskedéssel. A várost 1865 ápr. 2. Wilson generális rohammal vette be.
l. Selmec- és Bélabánya.
l. Selmec- és Bélabánya.
a Nagy-Tátra hegység egyik tagja, mely a Garam, Ipoly, Korpona és Neresnica völgyei közt emelkedik, mint a selmeci trachit-körhegység déli pereme; legmagasabb csúcsa az 1011 m. magas Szitonya (l. o.).
a XIII. sz.-ból való s Magyarországban a legrégibb. Örökösödési, adóssági és büntető ügyekben alkalmazott törvényei 40 pontban vannak összefoglalva. Kiadta Wenzel Gusztáv (Jahrbücher der Literatur, CIV. köt., Anzeige-Blatt 5-14. old.).