az sz mássalhangzó hibás kiejtése, mely a nyelvnek az alsó ajakra szorítása által jő létre.
Mózes I. könyve 7., 8. és 10. fej. szerint Noé három fia közül a legidősebb. Sem maradékai a semiták. L. Semita nyelvek.
(gör.) a. m. alak, általán minden forma, mely mintául, jelül vagy vezetőül szolgál valamely tárgy elrendezése, kutatása vagy ábrázolása körül. - Sematizmus, tervszerü összeállítás, tervszerü kimerítő névlajstrom (egyházi, katonai, tisztviselői személyzetről).
(héb., a. m. halljad, v. S. Jiszróel, halljad Izrael, másként Keriász S., a S. elolvasása, elmondása), a zsidó liturgiának e szóval kezdődő része, mely a következő bibliai versekből áll: Móz. V. 6, 4-9; 11, 13-21 és IV. 15. 38-41. Mivel elején Isten egységes voltát hirdeti, a zsidó hitvallásnak tekintetik; naponta háromszor (reggel, estefelé és lefekvés előtt) mondják el.
1. kerület az orosz Transzkaukázia Baku tartományának középső ré szében, 6653 km2 ter., 121 115 többnyire tatár lak., gabona-, rizs-, gyümölcs-, bor-, pamuttermeléssel, juh- és selyemtenyésztéssel. - 2. S. vagy Samaha, város S. kerületben, 680 m. magasságban, gyönyörü hegyi vidéken, a Pirsogat folyón, (1891) 23 716 lak., 3 orosz, 2 örmény kat. templommal, 7 szunnita és 6 siíta mecsettel, kertészettel és kereskedelemmel. Az 1859-iki és 1872-iki földrengés folytán az előbb jelentékeny selyemszövőipar hanyatlott. S.-t oroszok alapították, 1834. Nadir sah elpusztította és a lakosokat 38 km.-nyire D-re az Ak-szu folyó vidékére telepítette, ahol Ahszu vagy Novaja-S. helység létezik.
(gör.-lat.) a. m. jelentéstan, l. Jelentés.
-család (felső-szúdi), a Szászországban és Türingában most is tekintélyes Schönberg törzsből származik. Ezen törzsnek egy ága Olaszországban telepedett le s ott Belmonte nevet vett föl. Ezen ágból, miután visszajöttek D.-Németországba, származott Schomberg Frigyes (l. o.). A Schönberg törzsnek egyes ágai Krajnában telepedtek le, egy ág házasság útján megkapta Csehországban Teplitz fürdőt s a birtokot. Ezek közül jött be Magyarországba Bernhard, ki 1550 táján kamaragróf lett, tőle származnak a Semberyek. Imre, szül. 1804., Hont vármegye főbirája, 1830-1840. országgyülésre küldött követe, utóbb alispánja volt, s az ellenzék feje a vármegyében. 1848. megválasztották a hontvármegyei németi kerületből országgyülési képviselőnek. Az olaszok leveretésére kért segélyt nem akarta megadni s ő is az u. n. «törpe minoritáshoz» tartozott. Később az országgyülés permanensségét indítványozta. A honvédelmi bizottságnak egyik legtevékenyebb tagja volt. Midőn az országgyülés és kormány Debrecenbe távozott, ő ezt megelőzőleg szabadságon lévén, velük egyszerre nem mehetett, de később Schlick serege háta mögött érhetett csak oda. A függetlenségi nyilatkozat után újra megválasztották képviselőnek. A világosi fegyverletétel után nem akarta családját és hazáját elhagyni, nem ment külföldre. Eleinte bujdokolt, később jelentette magát, pert kapott és internálva lett; utóbb Haynau, midőn a dinasztiával meghasonlott, mint sok társának, neki is megkegyelmezett. Azóta családjának, gazdaságának élt s a protestáns egyházi téren működött. 1865. felléptették újra képviselőnek, de megbukott. - István, az előbbinek fia, szül. 1841. Még alig végezte tanulmányait, részt vett az 1859-1860-iki demonstracionális mozgalmakban, a tüntetéseknek majd mindegyikében. Összeköttetésben volt az észak-olaszországi mozgalmakkal, a németországi és lengyel tüntetésekkel, később az 1863-iki lengyel forradalommal. 1866. külföldön volt: Svájcban, Spanyolországban, az angol Gibraltarban, Marokko partjain, a Bourbonok későbbi elűzetését előkészítő forradalmas időkben; hazájába csak a königgrätzi csata után jött vissza. 1869. a függetlenségi párt alakításában vett részt s a szétvált ellenzéket tömöríteni akarta. 1875. országgyülési képviselőnek választatott s három országgyülésen képviselte a nádudvari kerületet.
l. Straits Settlements.
Marcella (eredetileg Kochanski), lengyel énekesnő, szül. a galiciai Wisnewcykben 1858 febr. 15-én. 12 éves korában a lembergi konzervatoriumon az 1846 aug. 7. született Stengel Vilmosnak (későbbi férjének) lett tanítványa, ki továbbhaladása végett Bécsbe vitte Epsteinhez. Itt Rokitansky Viktor és ifju Lamperti énekleckéit vette. Drezda szerződtette először 1878-ban, majd London 1880. Amerikában 1883-84. aratta diadalait. 1889 óta Berlinben él s innen indul vendégjátékaira vagy hangversenyeire, hol ritka magas, meleg, csengő szopránja és előadó művészete ma is még mindig csodálatot kelt.
L. fil. (növ., téntafa), a szömörcefélék fája, 20 faja Ázsia forró vidékén és Ausztráliában terem. A virág nyeléből támadó álgyümölcs alig akkora, mint az igazi gyümölcs. A S. Anacardium L. fil (Amacardium orientale L.) Kelet-Indiának fája szivforma tojásdad gyümölcse lapos, fekete, az akassufáéhoz hasonló. Ugyanolyan módon is hat, semen anacardi orientalis vagy keletindiai elefánttetü v. akassudió néven ugy értékesítik, mint az akassufát (l. o.). A gyümölcs kemény héjának fekete és maró nedvéből Kelet-Indiában lemoshatatlan téntát készítenek, tárgyakat jelölnek meg vele, valamint a silbeti firnászt is csinálják belőle. Magvából kövér olaj lesz.