az ókori görög mitologiában Kadmos és Harmonia leánya, Zeusnak kedvese. A féltékeny Herának sikerült kerülő utakon (S. dajkája Beroe által) S.-t rábirni, hogy követelje Zeustól, mikép őt is oly alakban ölelj meg, amely alakban Herának csókjait élvezi. Zeus, nem sejtve S. kivánságát, láttatlanba megesküdött, hogy minden vágyát teljesíteni fogja. Meg is jelent tehát villámoknak és mennyköveknek közepette, mire a földi leányzó meghalt, de halála előtt még megszülte Dionysost (l. o.), akit Zeus saját lágyékába rejtett és ott hagyott megérni. Midőn aztán Dionysos isteni hatalmát már gyakorolhatta, anyját Thyone néven az Olimpusra helyezte.
(lat.), a római jogelv, mely szerint az örökös e minőségét el nem vesztheti. Ugyanazért az örökös kinevezéséhez fűzött feloldó feltétel érvénytelen.
politikai község Verőce vármegye diakovári j.-ban, (1891) 1402 horvát-szerb és német lakossal.
(lat., többese semina) a. m. mag (l. o.). Recepteken: S. arecae, arékadió, l. Arékapálma; S. colchici, l. Kolkicin és Kikirics; S. crotonis, l. Kroton; S. foeni Graeci, l. Görög széna; S. lini a. m. lenmag (l. o.); S. myristicae, l. Szerecsendió; S. papaverix, mákszem, l. Mák; S. ricini majoris, l. Jatropha; S. sinapis, mustármag, l. Mustár; S. strychni, l. Varjuszem; S. tonca, l. Tonkafa. L. még Fructus.
l. Semmering.
(Simizsná), kisközség Szolnok-Doboka vármegye csáki-gorbói j.-ban, (1891) 1408 oláh lakossal.
(növ.), eredetileg a. m. cserje, mint növénygénusz (fanzár, Diószegiéknél szopóka, licjom, ördögcérna, Lycium L.) a burgonyafélék cserjéje, vesszőalaku, többnyire csüngő ágakkal, hosszas épszélü levelekke. rövid tövissel, magánosan, párjával v. ernyősen rendezkedett virágokkal, tölcséres szirommal, kétrekeszü, kevéssé leves bogyógyümölccsel. Mintegy 70 faja a mérsékelt és meleg vidéken, a legtöbb Dél-Amerikában és Afrika déli részén terem. A L. flaccidum Moench. (L. barbarum b vulgare Ait.) gyakran tövises kopasz, ága egész 2 méternyi, levele lándsás, virága világos lila szinü, sötétebben erezett bogyója hosszas, narancsszinü. Majdnem egész nyáron virágzik, leginkább sövénynek ültetik. A L. Barbarum L. Észak-Afrika nyugati részéből ered, keskenyebb lándsás levelekkel és fehéres virágokkal. 3-10 m. magas, ága finom szőrü, gyakran tövises, csüngő. A L. Europaeum L. Európa déli részén terem, nagyon érzékenyen szúr, kerítést ültetnek belőle.
(lat.) a. m. fél, összetételekben gyakori. Az itt nem talált összetételek Sz. alatt keresendők.
l. Semita nyelvek.
(lat.), a régi menzurális zeneirásban a negyedik leghosszabb értékü hangjegy: melyből a mi egész hangjegyünk: [ÁBRA] keletkezett.